Dunakanyar-Pilis kistérség oldalai
Térkép
KKAMK Logo
ÁROP
Budakalászi Német Nemzetiségi Egyesület
KJK
Budakalász értékei
kalaszisportcsarnok
bsc_club_tagsagi
VÁLASZTÁS 2010
Ásatás a Kálvária dombon
Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Jóval méretesebb a középkori templom a Kálvária dombon, mint az gondolták – Képes összefoglaló a feltárás eddigi eredményéről
2011.12.08. csütörtök 11:28

Kálvária domb - ásatás decemberA november elején indult kálvária dombi feltárás befejeződött.  Az egy hónap alatt előkerült romok bebizonyították, valóban állt itt egykoron egy templom. Ám ennél többre is fény derült. A feltételezett kis, vagy közepes méretű épülettel szemben, egy tizenkét méter széles és közel húsz méter hosszú templommal van dolguk a régészeknek. 

 

Dr. Tomka Gábor régész szerint ez faluk esetében igen nagynak számít. Sok még a kérdés, de gyűlnek a válaszok.

5
Valószínűleg egy torony állt a templom nyugati oldalán, melynek a külső oldalát és a templom nyugati falát is, egy porózusabb, puhább kőből készített burkolat borította. Ez eléggé lekopott állapotban maradt fenn. A torony sarkait két támpillér támasztotta. Erre többek között a nagy lejtés miatt is szükség lehetett, de valószínűleg a torony magassága is indokolta, hogy utólag támpillérrel erősítsék meg.

 

8
Az egyes szelvényben feltárt északi fal folytatását és végét a hármas szelvényben találták meg. Az épület egészen a meredély széléig nyúlik. A falsaroknál két támpillér erősíti, melyek közül a nyugati talán teljes hosszában megvan, míg az északinak az északi része valószínűleg már áldozatul esett az eróziónak illetve a későbbi építkezéseknek.



1

Az egyes szelvénynek a keleti részén ismét láthatjuk az északi falat, ami ferdén visszaér a szelvénybe, és itt találták meg a templomnak a padlóját, mely egy habarcsba rakott téglapadló. Helyenként maguk a padlótéglák is a helyükön vannak, másutt ezeket felszedték és csak az habarcs lenyomat őrzi az egykori padlónak a formáját, rakási módját. Szerencsére ez aránylag szépen megvan, tehát ebből rekonstruálni lehet az egykori padlót.

 

3
Két nagyobb kő látható még itt, úgy tűnik ezeket eleve ide építették, nem utólagosan szakadtak be. Talán a templom nyugati részén elhelyezkedő karzatnak az alátámasztásához tartozhattak. Ezek felett egy vastag faszenes égésréteget találtak, ami egy komolyabb faszerkezet égésére utal. De találtak emellett beszakadt, faragott köveket is. "Úgy gondolom, legalábbis a részletesebb elemzés előtt, hogy ezek a kövek talán a nyugati karzatnak a kövei lehetnek, melyet fából készítettek és csak az alátámasztása volt kőből."- mondta dr. Tomka Gábor

 



4
Sokat segít az épületek korrendjének meghatározásában, ha a feltárás során sikerül meghatározni a falak építésének egymás utáni sorrendjét. A falon látható elválás azt bizonyítja, hogy a keleti és a nyugati rész két különböző periódusban épült. Ebből arra lehet következtetni, hogy a templomot átépítették, egy korábbi kisebb templomot megnagyobbítottak ezzel a toldással. „A teljes feltárásig ez csak hipotézis, hogy egy kisebb korábbi templomot - később, ahogy a település anyagi forrásai megengedték, illetve ezt a kegyúrnak az anyagi forrásai megengedték - kibővítettek egy lényegesen nagyobb templommá.” – mondta dr. Tomka Gábor

A magyarországi középkori templomoknál általános tendencia egyébként, hogy egyre nagyobbak lesznek, és gyakran felhasználják a korábbi épületeket a későbbiek részeként. A másik falelválás, amit itt lehet, a másik tanúfal alól kibukkanó kis falsarok. Ezen is látszik, hogy nem egyszerre épült ezzel az említett korábbi fallal, hanem utólag támasztották neki. Ezt a templomhoz északról csatlakozó épületet egyelőre, feltételese, sekrestyének neveznek.

 


 
10
A nyolcas szelvényben az északi melléképítménynek az északi falát tudták tovább követni, bár ez kifut a feltárási területből. Szépen kivehető a padló itt is, de jelentősen megsüllyedt. Alatta beásásokat feltételeznek. dr. Tomka Gábor szerint sírok lehetnek alatta. Ez a szelvény azért jelentős, mert Zsigmond kori pénzérmét találtak itt.

 

15

A kettes számú szelvény észak-déli irányban keresztülvágja a templomot. Itt is látható az a padló, amit az egyes szelvényben is feltártak. Helyenként a téglák is a helyükön vannak, bár nagyon töredezett állapotban. A habarcs padló is sokkal töredezettebb formát mutat.

23

A padlót több beásás töri át. Egy nagyobb gödör látható ott ahol megszűnnek a világosszürke habarcs darabkák. Ettől távolabb egy jóval nagyobb beásás látható. A kettő között, igaz jóval kisebb felületen megvan még a padlónak a nyoma.


21
A templom déli falához, utólag hozzáépítettek egy észak-déli irányú falat. Az utólagosság abból is látszik, hogy a templomot, belülről vakolat borította és ennek a vakolatnak támaszkodik neki ez a kis fal. "Jelenlegi tusásunk szerint ez talán a szentélynek lehetett a rekesztő fala. Ez akkor derülne ki,ha a templom keleti részében is további feltárásokat lehetne végezni. "- tette hozzá dr. Tomka Gábor



29
Hogy tisztázzák a templom keleti végét, a Kálvária keresztjeitől keletre is nyitottak egy kutatóárkot. ebben megtalálták a templom szentélyének észak-keleti sarkát. A külső oldalon egy szép, faragott lábazat vonul végig a templom oldalán. Mellette egy nagyon vastag, emberi csontokból álló réteg került elő, mely már egy megbolygatott, többszörösen áthelyezett réteg. Egy innen előkerült mázas kerámia azt mutatja, ez akár a 18. században is ide kerülhetett.

Az ásatás egyelőre befejeződött a Kálvária dombon, de a tervek szerint tavasszal, vagy a nyár folyamán, több hónapig tartó, aprólékos munkával a teljes területet feltárják.
Szöveg és fotók: Raczko Tímea

 

További fotók ITT és  ITT

Nyomtatás
Kategóriák:
Nosztalgia klub
Budakalászi Hírmondó
facebook
Lővéte kicsi
kahl kicsi 2
ada
Testvérkapcsolatok Egyesülete
Üzenet a szerkesztőknek
Belépés
Név:Jelszó: