22 °C

Budakalász

2017. június 26. hétfő , János, Pál napja

Hírek

 

Attila és Ősbuda nyomában – Kiránduljunk Budakalászon III.

2017. június 17.

Budakalász érdekes vagy kevésbé ismert helyeit bemutató sorozatunk harmadik állomásán Attila DSC_0147hun nagykirály nyomában járunk. Túránk során megtekinthetjük a feltételezett Ősbuda várát is. Mindezen nevezetességekért nem is kell messze mennünk, megtaláljuk helyben, Budakalászon a Kevély lábánál egyórás túrával.

Létezik a Kevélyek keleti lábánál egy majdnem kör alakú domb, közvetlenül a ma is működő budakalászi kőbánya felett. A domb Budakalász felől a Kőbányai útról, majd a zöld jelzésen tovább haladva egy rövid DSC_0042túrával közelíthető meg. Az erdős területre beérve már el is érjük a domb lábát. Innen egy elágazásnál az Ezüst-kevély irányába balra, kissé meredekebben felfelé, majd nemsokára megint balra haladva 200-300 métert, hamarosan megtaláljuk a dombtetőt (276 m). Egyes szerzők Monalovacz-nak vagy Mantovacz-nak is nevezik e helyet, de hivatalos neve nincs, legalábbis a google és a turistatérképek nem illetik névvel a helyet. Mégis népszerű kiránduló és zarándokhely lett az utóbbi években, köszönhetően annak, hogy dr. Lánszki Imre ökológus ide helyezi Attila hun nagykirály elveszett városát Sicambriát, majd később a szerinte ide épült Ősbuda várát vagy Fehéregyházát. Az ökológus Árpád fejedelem sírját is a közelben vélte megtalálni. A feltételezett sírt a zöld jelzésre visszatérve a Nagy Kevély irányába találjuk, egy a turistaútról is jól észrevehető sziklafalban. A sziklafal a Kevély felé haladva jobb oldalon található.

DSC_0146A rendkívül szegényes írott források miatt honfoglaló vezérünk halálának körülményeiről és pontos évszámáról a mai napig nincs egységes konszenzus a történészek körében. III Béla királyunk névtelen krónikása, Anonymus így ír erről regényes gesztájában, a Gesta Hungarorumban:

„Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak.”DSC_0143

Nem csoda tehát, hogy amióta a geszta nyomtatásban is megjelent (1746), azóta izgatja a hivatásos és önjelölt kutatók fantáziáját a téma. Anonymus leírása alapján a sírhelyet már sokan sokfelé megtalálni a vélték a történelmi Magyarország területén.

No, de mit is találunk a Monalovaczon? Ha felérünk a tetőre, meglehetősen érdekes, hatalmas kövekkel, sziklákkal tarkított ritkásabb fenyőerdős területre érünk. Néhol egészen nagy, függőleges sziklafalak alatt vagy éppen azok tetején sétálhatunk. Mindenfelé szokatlanul nagy kövek, néhol kőhalmok hevernek, már-már szürreális látványt nyújtva az iDSC_0148detévedt kirándulóknak. Némely kőhalmot kétségtelen emberkéz hordta össze valamikor valamilyen céllal. Pár méterrel arrébb sétálva, kövekből kirakott afféle zarándokhelyre lelhetünk, ami ékes bizonyítéka annak, hogy a Kevélyek nevezetesebb hegycsúcsai mellett ennek a kis, megbújó hegytetőnek is jutott kitüntetett szerep.

A hely inkább egy elhagyott kőbányának tűnik mintsem királyi vár vagy város maradványának, de azt javasoljuk hogy, mindenki győződjön meg róla a saját szemével. Egy rövid, kényelmes túrát mindenképpen megér.

NA

  Monalovacz