50 éves volt a Pilisi Parkerdő

2020. január 15.

A Pilisi Parkerdő Zrt. a főváros tágabb környezetének 11 állami erdeit kezeli, s a 65 ezer hektáros területen évente összesen 25 millió látogatót fogad. Az erdőgazdaság 116 községhatárban, közte 16 budapesti kerületben kezeli az erdőket. 300 dolgozójával az erdő hasznaival való felelősségteljes gazdálkodással teremtik meg a természetvédelem és a természetjárás gazdasági alapjait. Fontos és megóvandó érték ez, mely a környezetvédelmen túl rengeteg ember egészséges kikapcsolódásáról is szól. A környezeti nevelésben is fontos szerepet tölt be a Parkerdőhöz tartozó Budakeszi Vadaspark illetve a Mogyoró-hegyen található Madas László Erdészeti Erdei Iskola (hazánk első erdei iskolája), és a Hármashatár-hegyi Erdészeti Erdei Iskola.

Az 1969-es alapításnál azzal a céllal hozták létre az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt.-t, hogy egy olyan erdőkezelési modellt dolgozzanak ki és valósítsanak meg, amely előtérbe helyezi az erdők turisztikai és kulturális szerepét, és nagy hangsúlyt fektet a táj és a természet védelmére. A kezdeti szervezési munkák közben folyamatosan bővült az erdőgazdaság területe: 1970-ben a Gödöllői Állami Erdőgazdaságtól a Budapesti Erdészetet, majd 1973 nyarától a Nagykunsági Állami Erdőgazdaságtól a Ráckevei Erdészetet csatolták a Parkerdőhöz. 1989-ben újabb területet, a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaságot csatolták a Parkerdőhöz. Ezt követően már csak a kárpótlás során változott az erdőgazdaság területe, akkor mintegy 3000 hektár erdő és szántóterület került magánkézbe. A kilencvenes évek eleje óta aztán szinte változatlan működési területen gazdálkodik a Pilisi Parkerdő Zrt. A területcsatlakozások során végig cél volt egy egységes kezelési modell létrehozása, melynek értelmében összehangolták a parkerdei fejlesztéseket, egységesítették az erdőművelési szemléletet. Mai szemmel nem elképzelhető, hogy a Parkerdő területe valaha ne így, ebben a formában létezett volna.

A Parkerdő 1994 óta működik részvénytársasági formában, a korábbi kapott támogatások fokozatosan megszűntek, 2007 óta alapfeladatai
ellátásához költségvetési forrásból közvetlenül nem részesül. Ez a szemléletváltás a kezdeti anyagi nehézségek után, a 2000-es évektől kifejezetten hatékony működést tett lehetővé. A működés alapját ma az erdőgazdálkodási munka eredménye adja. A megszűnő támogatások után ez a felelős, stabil gazdálkodás jelenti az alapot a sikeres pályázatokhoz, amik újabb lehetőséget teremtenek a térségbeli erdők fejlesztésére.

A Szomszédok erdei jelenetei a Parkerdőben játszódtak

A Parkerdő nem csupán díszlet volt a legendás sorozatban. Mivel hamar egyértelművé vált, hogy az egyes epizódokban történt eseteket gyakran a Parkerdőgazdasággal azonosítják az emberek, a vezetés kiváló lehetőséget látott a sorozatban a szakma népszerűsítésére, a Parkerdőben folyó szakmai munka bemutatására. Több ízben látogatást szerveztek ezért a stábnak, hogy a rendező és a szereplők minél pontosabb képet kapjanak az erdőgazdaság tevékenységéről. Folyamatos kapcsolatban álltak a sorozat rendezőjével, Horváth Ádámmal és tájékoztatták őt a Parkerdő életéről, tippeket adtak egy-egy téma bemutatásához. A nézők vevők voltak minderre, az izgalmas parkerdei
jelenetekben sok ismeretet csempésztek a film készítői, így hívták fel a figyelmet az egyik epizódban például az illegális fakitermelés problémájára.

Közel Budakalászhoz  

Budakalászhoz legközelebb a Szentendrei Erdészet bükkösei, gyertyános-tölgyesei, cseres-tölgyesei, és a molyhostölgyes bokorerdői találhatók. Az erdészet területe a főváros közelsége miatt hagyományosan kedvelt kirándulóhely. A leglátogatottabb pihenőhelyek a Lajos forrás és környéke, a Kő-hegy, a Pilisszentlászló melletti Hegytető-parkoló és a vadregényes Holdvilág-árok, de kedvelt kiránduló célpont a nemrégiben megújult és egész évben működő Kő-hegyi Czibulka János Menedékház. A Parkerdőn átvezet a Pilis Bike erdei kerékpáros úthálózat, 2018 óta pedig a Pilis Ride erdei lovashálózat is; összesen 56 kilométernyi erdei lovastúra-útvonal és 4 istálló várja a lovaglás szerelmeseit.

Múlt, jelen, jövő

A Pilisi Parkerdő számára fontos, hogy a mindennapi munkája során alkalmazni tudja a legújabb kutatási eredményeket, ezért munkatársai szakterületükön a lehető legmagasabb szintű, naprakész tudás megszerzése céljából tanulmányutak, továbbképzések és szakmai versenyek rendszeres résztvevői. Együttműködnek civil szervezetekkel, környezet- és természetvédőkkel is. Korábban például a Magyar Madártani Egyesület főleg az odúlakó énekesmadarakkal kapcsolatban végzett ökológiai kutatásokat. Fontos megemlíteni a Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködését is, melynek keretében az utóbbi évtizedek klímaváltozásának hatását vizsgálták a költő cinegék viselkedésére a szentendrei Málnás-hegyen. Az összesen harminckét évet felölelő vizsgálatukban a szakemberek arra keresték a választ, hogy a leggyakoribb odúköltő cinegefajok, a szén- és a kék cinege miként reagál az ilyen jellegű környezeti változásokra. A vizsgálat során a két cinegefaj tojásrakásának időzítéséről és fészekalj-méretéről, valamint a legfontosabb táplálékuk, a lombfogyasztó hernyók tavaszi elérhetőségének változásairól is képet kaptak és adtak többek között a Journal of Avian Biology című skandináv tudományos folyóiratban. Az eredmények a Pilisi Parkerdő weboldalának legfrisseb hírei között olvashatók.