A hétvégén óraátállítás!

Mellette szóló érvek:

Azt, hogy meddig marad velünk az óraátállítás, egyelőre nem tudjuk pontosan. A jelenség története egészen a 18. századig nyúlik vissza, és az 1. világháború idején lángolt fel leginkább: gazdasági okokkal indokolható; egyes érdekkörök a szénfogyasztás csökkenését remélték tőle, megint mások a bűnözés visszaszorítását, és voltak, akik abban bíztak, majd ennek következtében növekedni fog az üzletek forgalma.

Ellenvélemények:

Ugyanakkor az utóbbi évek kutatásai azt támasztották alá, hogy az óraátállítás egyénre gyakorolt élettani hatása sokkal károsabb, mint amennyi előnyünk származhat belőle globálisan. A közakaratnak engedve 2019-ben az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött, a tényleges megvalósítás viszont várat magára. A kovid-járvány és az orosz-ukrán háború miatt háttérbe sorolódott ennek a jelentősége. A bevezetés elodázására az is magyarázatul szolgálhat, hogy még Európán belül sem egységes annak a megítélése, melyik időszámítás lenne ideális. Az öreg kontinens ugyanis túl széles ahhoz, hogy egyetlen egységes időzónával mindenki a napi ritmusának megfelelő időszámítást kapjon. Jóllehet, az óraátállítás pont ezt a problémát oldotta meg, leszámítva a fáziseltolódás következményeként fellépő alvászavart, aminek negatív társadalmi hatásaival évente kétszer meg kell küzdenünk. Az óraátállítás eltörlésében ugyan egyetértésre jutottak az európai országok, de az, hogy végül a nyári vagy a téli időszámításhoz ragaszkodunk-e, még nem dőlt el.

Ami tehát biztos: vasárnap nyerünk egy órát – egyelőre.

Forrás: portfolio.hu