A tűzijáték tényleg akkora durranás?

2025. december 29.

A történet kétezer éves múltra tekint vissza, amikor a legenda szerint egy kínai szakács szenet, ként és salétromot kevert össze, ami begyulladt. Mivel a látvány igen emlékezetes volt, ezt később is megismételte. Más források alapján a tűzijáték felfedezése a 9. századi Song dinasztia idejére tehető, de Indiából is maradtak feljegyzések ugyanebből az időből. A lényeg mindenesetre az, hogy a sokszor intenzív fényhatással is járó durrogtatás, robbantgatás lassan szokássá vált és hamarosan elterjedt az egész világon. Persze akkor a Föld népessége még csak néhány százmillió fő volt, nem 8 milliárd.

A 13. században Marco Polo is szállított puskaport Kínából Európába, és arra is találhatunk korabeli adatot, hogy kereskedők is vittek feketelőport Európába a kereskedelmi útvonalakon, ekkor elsősorban katonai célokra. A feketelőport tűzijátékgyártáshoz először az olaszok kezdték használni a 14. században.

Hazánkban az első nagyobb tűzijátékot 1476. december 22-én Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix menyegzője alkalmából rendezték, de a 16. században rendkívül népszerűvé vált a brit birodalomban is. William Shakespeare megörökítette, I. Erzsébet királyné pedig külön címet hozott létre „Fire Master of England” néven. II. Jakab király pedig annyira elégedett volt a koronázási ceremónián közreműködő tűzmesterrel, hogy cserébe ott helyben lovaggá ütötte. Ahogy telt az idő, a tűzijáték egyre szélesebb rétegek számára vált elérhetővé, ezzel párhuzamosan pedig hatalmas pirotechnikai iparággá nőtte ki magát a tűzijáték- és petárdagyártás. A mai napig Hunan tartományban, Liu Yang vonzáskörzetében található a világot tűzijátékkal ellátó pirotechnikai gyárak legtöbbje.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Szeretjük vagy gyűlöljük

Nagyobb ünnepeink hagyományos látványossága, a sokak által kedvelt tűzijáték komoly környezeti károkat okoz és egészségünkre is káros lehet. Német tüdőszakorvosok szerint például az újév napján a levegő finompor-terheltsége egész évben nem tapasztalható csúcsértéket ér el: a szilveszteri rakéták szennyezőanyaga (csak Németországban közel 5000 tonna) a közúti közlekedés okozta teljes évi mennyiség egyötödét is eléri. A tűzijáték kedvelői szerint párszor egy évben ennyi belefér, ellenzői azonban úgy vélik, káros mellékhatásai e kevés alkalommal is brutálisak.

Akiket hátrányosan érint

A rakéták, tűzijáték-telepek és más pirotechnikai eszközök használata mára tömegessé vált.  Ugyanakkor a következményekről kevés információ jut el a szélesebb körben.  Keveset tudunk arról, hogy az intenzív hang, a fény és a kibocsájtott füst milyen hatással van azokra, akik ezt nem szeretnék, sőt, egyenesen szenvednek tőle. A kisgyerekek az idősek, az autizmussal élők, az érzékeny idegrendszerűek egyaránt megsínylik, de a szennyezett levegő nem csak számukra, mindannyiunk számára károsan ingerli a légutainkat, a krónikus betegségekben, elsősorban a tüdő és a szív- és érrendszer betegségeiben szenvedőknek pedig egyenesen kritikus lehet.

Akik szenvednek tőle

• Kisgyermekek, akik félnek az ismeretlentől és még nagyon érzékeny a fülük,
• a legtöbb autizmus spektrumzavarral élő,
• az idősek, akiknél hatással lehet a szívműködésre is,
• a tüdőbetegek,
• a levegőbe jutó szennyezés miatt házi állatainkat: átlagosan minden második háztartásban él kutya, macska, sőt szerencsére a környékünkön még madarak és egyéb kisállatok is élnek vadon – mind nagyon félnek a tűzijátékoktól, de a télre visszavonult méhek pihenését is megzavarja (felbecsülhetetlen károkat okoz, ha  a megzavart rovarok elhagyják a kaptárokat),
• és nem utolsó sorban a természet egésze, a környezetünk is megsínyli a hihetetlen mennyiségű égésterméket.

A robbanásokkal és fényjelenségekkel járó ünneplés tehát sok ember számára megterhelő. Különösen a kisgyermekeket és az időseket ijesztheti meg, és kiemelten nehéz a szenzoros érzékenységgel élők számára.

A körülöttünk élő állatoknak is súlyos teher

Ilyenkor rengeteg kutya és macska menekül világgá, de a lovak, madarak és más vadon élő állatok is súlyos stressznek vannak kitéve a durrogtatások miatt. Az állatok nem értik, hogy mindez csupán a mulatság része – rettegnek, menekülés közben gyakran megsérülnek vagy elpusztulnak. A felelős állattartók úgy óvhatják kedvenceiket, ha néhány alapvető szabályt betartanak:

• az otthon tartott állatokat a tűzijáték idején zárt helyen tartsuk,
• a biztonság kedvéért tegyünk kedvencünk nyakába a gazdi elérhetőségét tartalmazó bilétát, hogy ha szükséges az esetleges megtaláló kapcsolatba léphessen a gazdival,
• maradjunk otthon velük és nyugtassuk meg őket jelenlétünkkel.

Szilveszter éjjelén mindent beterít a füst

A tűzijátékkal járó súlyos környezetkárosítás szintén meggondolásra késztet. A füst mellett minden évben olvasunk olyan híreket, hogy valaki megsérült, mert a kezében vagy a közelében robbant fel a tűzijáték.

Ünnepelni másként is lehet

A környezetbarát szilveszter egyik lehetséges lépése tehát az, ha a tűzijáték helyett más módon ünneplünk: fényfestéssel, fényshow-val, vagy egyszerűen csak mécsesek és hangulatos fények társaságában. A minimalista szilveszter végső soron arról szól, hogy találjuk meg az ünnep valódi értékét: az együtt töltött időt, az egymásra fordított figyelmet.  Ha kevesebb tárgyra, több élményre és tudatosabb döntésekre építjük az év végi ünnepeket, az nemcsak a környezetünknek tesz jót, hanem nekünk is. Mindez pedig nem elvesz az ünnepből, hanem éppen ellenkezőleg: teret ad annak, ami igazán fontos.

Kiemelt kép: Füzes Hírek