Az üdülőterületen meg kell tartani a természetközeli állapotokat és fontos az infrastruktúra fejlesztése

2022. május 06.

Május 5-én lezárult a településrészenkénti fórumsorozat, ahol az Élhető Budakalász Programban elkészült Településfejlesztési Koncepció munkaközi anyagát ismerhették és vitatták meg az érintett lakosok, a városvezetés és a településtervezők. A Koncepció hosszú távra határozza meg a város fejlődési irányát, május 15-ig még írásban lehet véleményezni.

A Duna-parti üdülőövezet fórumát Forián-Szabó Gergely alpolgármester nyitotta meg. Jelezte, a városvezetés célja Budakalász minőségi és nem pedig mennyiségi fejlesztése. A nemrég elindult beruházások (új óvoda a Vasút soron, új tornaterem a Kalász Suliban, új utak és járdák a Patakpart Iskola körül, az Omszk-park játszóterének felújítása, a Telepi Ovi korszerűsítése, a Faluház és udvarának fejlesztése, az Egészségház bővítése, a belterületi utak és más kerékpárosbarát fejlesztések, a HÉV megállók biztonsági kamerákkal való felszerelése, a gyalogátkelőhely-korszerűsítések, a Berdóban a Cseresznyés utca-Gyümölcs utca burkolatfelújítása stb.) valamint a Lenfonó évtizedes környezetszennyezésének feltárása és a kármentesítés is mind a minőségi fejlesztést szolgálják. Hangsúlyozta, a Duna-parton is a minőségi fejlesztésre törekednek. A tervezési fázisban arányosan a legtöbb tervezési időt a Duna-partra fordították, mert itt vannak a legösszetettebb problémák.

Kálmán Kinga főépítész elmondta, hogy a meglévő szabályozás elavult. Nem harmonizál az időközben elkészült Budapesti Agglomeráció területrendezési tervvel, de a nagyvízi mederkezelési szabályozással sem illeszkedik. Az új Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) megalkotásáig több helyen változtatási tilalom van érvényben. Jelezte, a városvezetés azért élt a törvényadta lehetőséggel, mert fontosnak tartja, hogy ennek megalkotásáig ne történhessen visszafordíthatatlan beavatkozás.

Kiderült, hogy az üdülőterületen is több telken túlépítés figyelhető meg. Kálmán Kinga ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a túlépítés utólagos szabályozására az Önkormányzat hatásköre ugyan nem terjed ki, de nem lehet cél a szabálytalanságok legalizálása.  A készülő, új HÉSZ szempontjából a beépítettség szabályozása komoly kihívás. A főépítész fontosnak tartotta jelezni, hogy a koncepciónak nem célja csökkenteni a meglévő építési jogokat, de a hullámtérre vonatkozó hatályos jogszabályokkal összhangot kell találni. A Duna-parti épülettömegek növelése nem lehetséges, ezt garantálnia kell az új HÉSZ-nek is.

A Dunakalász Egyesület nevében felszólaló ingatlantulajdonos egyebek mellett az ingatlanok belterületbe vonását is felvetette.  A környezeti értékek megtartása szempontjából ezt különösen veszélyesnek tartották a jelenlévők. Elhangzott, senki sem szeretné, ha a terület – a Római-part mintájára – az ingatlanbefektetők célpontjává válna.  Az ingatlantulajdonosok többsége a városvezetés álláspontját és a lakossági felmérések eredményét megerősítette: fontos az üdülőövezet környezeti értékeinek megtartása és a terület további beépülésének korlátozása. A felvetésre adott válaszból megtudhattuk, hogy a belterületbe vonás a vonatkozó jogszabályi környezet miatt is kizárt.

Sokadszorra merült fel az állandó, életvitelszerű tartózkodás kérdése az üdülőterületen. Kálmán Kinga főépítész ismét egyértelművé tette: mindenki dönthet úgy, hogy állandó lakója kíván lenni egy üdülőházas ingatlannak, de ennek előnyeivel és hátrányaival egyaránt számolnia kell.

Nagel István alpolgármester beszámolt a terület infrastrukturális fejlesztéséről. A városvezetés kifejezett szándéka, hogy a Natura 2000 területeket megvédje és megőrizze a természetközeli állapotokat. Az üdülőházas beépítettség megőrzése mellett pedig javítson az évtizedek óta elmaradott közműhelyzeten, az ivóvíz és csatorna, valamint a vezetékes internethálózat minőségén. Elmondta, az egyeztetések után a Telekom belátható időn belül optikai hálózatot fog kiépíteni a területen. Ennek gerinchálózata a földben, az utcákba és az épületekhez pedig légkábelen jut majd az internetszolgáltatás. Az oszlopokról a korszerűtlen rézkábel eltűnik, helyére jóval vékonyabb és nagy sávszélességet garantáló optikai kábelek kerülnek.

Nagel István alpolgármester jelezte, a városvezetés javítani akar a terület ivóvízellátásának, csatornázásának elmaradott állapotán is. Beszámolt a DMRV-vel folytatott megbeszélésekről, a kapacitásgondokról is. Elmondta, kevés a rendelkezésre álló ivóvíz, a DMRV területén pedig nincsenek új ivóvízbázisok, ezért a szolgáltató új bekötéseket nem enged.  A városvezetés ezért megkeresi a közeli Békásmegyeren szolgáltatást végző Fővárosi Vízműveket, illetve a fővárosi csatornaszolgáltatóval is felveszi a kapcsolatot, hogy a budakalászi üdülőterület közműellátásán javítani lehessen.  A változáshoz azonban az ingatlantulajdonosoknak is jut feladat: jelenleg az utcák jó részének keresztmetszete nem teszi lehetővé a közműbővítést. Ehhez telekrendezés szükséges. A telekrendezés gyors lefolyása pedig csak a lakók közös közreműködésével képzelhető el. A szűk utcákban a tervezett szabályozási vonalakhoz kell igazítani a telekhatárokat. A kerítéseket vissza kell húzni. A közműfejlesztéshez megfelelő utcaszélesség legalább 8 méter, jelenleg van, ahol alig 3 méter széles az utca.

A parkolás szintén visszatérő probléma a Duna-parton. Az Önkormányzatnak már nincsenek saját területei a parton, ezért, illetve a területigény nagysága miatt parkolási lehetőség kiépítése a gáton kívül képzelhető el.  A révnél egy kisebb parkoló elhelyezhető. A rendezési terv javaslatot fog tenni erre. A városvezetők jelezték, az engedélyköteles területre jelenleg 1500 behajtási engedély van kiadva. Ennek indokoltságát és az engedélykiadás korábbi kaotikus gyakorlatát felülvizsgálják. Cél a szükséges és elégséges járműszám és parkolás elérése. Ehhez figyelembe kell venni a rendelkezésre álló szabályosan kiépített parkolók számát, az ingatlantulajdonosok jogos behajtási igényét, a Duna sétány és a környező utcák kapacitását, valamint a gát teherbíró képességét is. Olyan szabályrendszer lesz, amely egyértelmű, betartható és ellenőrizhető.

Az üdülőterület zajvédelmének kialakítását is kérte az Önkormányzat a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-től. A Megyeri híd építésekor ezen a részen érthetetlen módon maradt el a zajárnyékolás. A közlekedési tervek kapcsán az is elhangzott: a városvezetés célja, hogy a zsúfolt Duna sétány jelenlegi vegyes forgalma átalakuljon, de az erdei szakaszon is elsősorban a családi kerékpározók, sétálók és a helyiek igényeinek kell érvényt szerezni. Fontos cél, hogy az üdülőterületek megközelíthetősége úgy javuljon, hogy az ne generáljon nagyobb forgalmat. A gyalogos kerékpáros összeköttetések fejlesztésével elsősorban a budakalásziak számára kell megkönnyíteni az idejutást.

A területen az átmenő forgalmat a lehető legszigorúbban korlátozni kell. Ennek egyik fontos lépése a gyorsan közlekedő tranzit kerékpárosforgalom átterelése a gátra vagy a gát mellé. A gát viszont nem önkormányzati tulajdon, a szükséges árvízvédelmi fejlesztéseket (pl. gátmagasítás) meg kell várni. Az épülő zsilip már az új mértékadó vízszinthez igazodik, de a gátak magassághiányosak. Új árvízvédelmi terv is készül – mondta Nagel István alpolgármester.

A Lupa Egyesület képviselőjének felszólalására válaszul elhangzott: a korszerű internethálózatot a sziget ingatlantulajdonosai számára is elérhetővé kell tenni, a városvezetők a Telekomnak ezt jelezni fogják. A szigeten a harmincas években kiépített víz- és csatornahálózat rekonstrukciója szintén napirenden van, a tervek készülnek. Nagel István beszámolt arról az elvárásról is, hogy a DMRV a Lupa-sziget csatornahálózatának tervezésekor a Duna-parti ingatlanok rácsatlakozási igényét vegye figyelembe. A Lupa-sziget ivóvíz- és csatornahálózata az országban egyedülálló módon nem önkormányzati tulajdonban van, hanem az államé. Ez sajnos nem segíti az amúgy is bürokratikus ügymenetet.

A településrészenkénti fórumsorozat ezzel lezárult, de a városvezetés és a tervezők május 15-ig még várják az írásban megfogalmazott véleményeket, javaslatokat a telepulesrendezes@budakalasz.hu email címen.

Kálmán Kinga főépítész, Forián-Szabó Gergely és Nagel István alpolgármesterek ismertették a városvezetés álláspontját és válaszoltak a kérdésekre.

Pintér Ferenc, a KASIB Mérnökiroda irodavezetőhelyettese ismertette a megalapozó tanulmány és a koncepciótervek elkészítésének tapasztalatait és településtervezői javaslatokat.

Kálmán Kinga főépítész egyértelművé tette: mindenki dönthet úgy, hogy állandó lakója kíván lenni egy üdülőházas ingatlannak, de ennek előnyeivel és hátrányaival egyaránt számolnia kell.

Bősze Sándor a közlekedésfejlesztésről és a készülő fenntartható városi mobilitási tervről beszélt.

A fórum kivetített anyaga itt olvasható:

első rész, második rész.