Üdvözöljük Budakalász város weboldalán
Wir begrüßen Sie auf der Webseite von Kalasch
Срдачно Вас поздрављамо на интернет страници града Калаза

2024. április 12. péntek | Gyula napja

Hírek

 

Bibó Nagy Imrének tulajdonította a svábok kitelepítésének ötletét

2024. február 22.

A II. világháború utáni kommunista vezetés a magyarországi németeket kollektív bűnösnek kiáltotta ki és a „megbízhatatlan népcsoportot” az új Magyarország számára nemkívánatosnak nyilvánította. Döntésükkel 1000 budakalászi németajkú polgártársunk sorsa is megpecsételődött, a mai napon rájuk és sok ezer sorstársukra emlékezünk.

A II. világháborút követő etnikai kitelepítések szégyenteljes eseményei sok szenvedést okoztak a Közép-Európában élő kisebbségeknek. A határon túli magyarságnak éppúgy, mint az évszázadok óta itt élő németajkúaknak.

1945 decemberében a kommunista irányítású Belügyminisztérium terjesztette elő a svábok kitelepítéséről döntő alaprendeletet. Nagy Imre 1946. január közepén adta ki a kitelepítés végrehajtását szabályozó rendeletét. A Budapestet körülvevő „sváb gyűrűt” kiemelten kezelték, hiszen a Budakörnyéki és a Szentendrei járásokban élt az ország német anyanyelvű lakosságának jelentős része.

A Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellenőrzése alatt álló Magyarország eredetileg nem tervezte a magyarországi németek tömeges kitelepítését, mert a szomszédos országokban kitelepítéssel fenyegetett magyar lakosságra tekintettel nem kívánt precedenst teremteni. De mi volt valójában a döntés politikai oka? A Szovjetunió és Sztálin elvárását teljesítették, vagy más? A győztes nagyhatalmak részéről a kollektív büntetés érvényesítése például Romániában fel sem merült. Nálunk miért került erre sor?

Bibó István akkoriban a Belügyminisztériumban dolgozott és A 45-ös sváb kitelepítés című visszaemlékezésében a kitelepítés elrendelésének politikai okát elsősorban a túlmozgásos magyar kormány és annak belügyminisztere, Nagy Imre számlájára írja. Úgy véli, a Magyarországon élő németek kitelepítése csak azután vált üggyé a nagyhatalmak számára, hogy a magyar kormány megkérdezte tőlük, van-e szándékuk a németek kitelepítését a cseh és a lengyel mintára Magyarországon is elrendelni.

Bibó így ír erről: „A potsdami értekezletnek, gondolom, minden eszébe jutott, csak az nem, hogy Magyarországon ilyet elrendeljen, hiszen nem rendelt el Romániában, Jugoszláviában sem. Ezzel azonban a magyarországi svábok ügyéből akta lett, s ha már felelni kellett a magyarok kérdésére, a legegyszerűbb az volt, hogy a lengyel és a cseh kitelepítésre vonatkozó határozatok mellé hozzácsapják a magyarországi németek kitelepítését is.

A magyar kormány 1946 és 1948 között 185 ezer német nemzetiségit fosztott meg állampolgárságától, ingó és ingatlan vagyonától, s telepített ki az éhező és romokban heverő Németországba. Döntésükkel 1000 budakalászi németajkú polgártársunk sorsa is megpecsételődött, a mai napon rájuk és sok ezer sorstársukra emlékezünk.

Képek: A Főváros környékének sváb települései – Magyarság, 1928. január (9. évfolyam, 1-25. szám)1928-01-29 / 24. szám