Üdvözöljük Budakalász város weboldalán
Wir begrüßen Sie auf der Webseite von Kalasch
Срдачно Вас поздрављамо на интернет страници града Калаза

2021. április 12. hétfő | Gyula napja

Hírek

 

Böjti és húsvéti szokások Kalászon

2021. április 01.

Budakalászon évszázadok óta békésen élnek együtt magyarok, szerbek, németek. Régen természetes volt, hogy az itt élők ismerik egymás nyelvét, szokásait. Egyre többen vagyunk azonban olyanok, akik néhány éve élünk ebben a hagyományosan többkultúrájú kisvárosban. Két részes cikkünk első részéből a sváb, következő részéből a szerb böjti és húsvéti szokásokat ismerhetik meg.

A svábok a 18. században a Dunán, az úgynevezett ulmi dereglyével (Ulmer Schachtel) jöttek a Magyar Királyságba, és telepedtek le a Duna környéki dombos területeken, ahol sokszor szőlőtermesztéssel, bortermeléssel és -kereskedéssel foglalkoztak. Otthon érezték itt magukat, hiszen számukra nélkülözhetetlen a 4 W: víz (Wasser), erdő (Wald), szőlő (Weinberg) és a rét (Wiese), ezért van szinte minden budakalászi sváb portán még ma is pince a hegyoldalban.

Hagyományosan katolikusok, a böjt náluk hamvazószerdán kezdődik és nagyszombatig tart. A böjt ötödik vasárnapjától, a „fekete vasárnaptól” egészen a nagypénteki szertartás végéig letakarják a templomban a képeket és a feszületeket. Virágvasárnap kezdődik a nagyhét, ilyenkor van a barkaszentelés: a főmise előtt a hívek kezükben megszentelt barkával ünnepélyesen vonulnak be a templomba a kereszt mögött, amelyet a pap visz, így emlékeznek meg Krisztus jeruzsálemi bevonulásáról. Nagycsütörtökön az esti szentmise keretében elhallgatnak a harangok, helyettük még ma is kereplők szólnak. A húsvéti vigília Glóriájáig még délben sem szól harang, sem csengő, sem orgona. A nagycsütörtöki szentmise után van az oltárfosztás, a templom minden díszét (terítő, virág, gyertyák) kiviszik a templomból. „A nagycsütörtököt „zöld csütörtöknek” is nevezzük, ilyenkor szokásos étel a káposzta, saláta, spenót” – mondta Wágnerné Klupp Katalin, a Budakalászi Német Nemzetiségi Egyesület vezetője.

„Nagypénteken délután háromkor, Krisztus halálának órájában keresztutat végzünk a templomtól a Kálváriáig, ilyenkor lélekben végigjárjuk a Via Dolorosat. Persze most a járvány miatt ez másképp lesz, de erre nagyon sokan el szoktak jönni. Nagypénteken a szertartás után a virágokkal díszített Jézus sírját folyamatosan őrzi egy-egy család, szombaton egész nap nyitva van a templom, és csendben imádkozunk”

tájékoztatott Kelemen László esperes. Wágnerné Klupp Katalin édesanyja nagypénteken ebédre mindig savanyú tojást készített, „nagyszombaton pedig lekváros kenyér volt az ebéd. Édesanyám kenyértésztába tekerte a sonkát, és ha a kenyér így már megsült, akkor csak a kenyeret ettük.

Katolikus hagyomány szerint a húsvétvasárnap előtti éjszaka az Úrért való virrasztás éjszakája. „A szombat esti szertartás tűzszenteléssel és a húsvéti gyertya meggyújtásával kezdődik. Megszólalnak a harangok, a szentmise a már üres Jézus sírjától körmenettel zárul. A feltámadt Jézus szobrával, égő gyertyákkal, énekelve, imádkozva megyünk körbe a templom körül, elvíve az emberekhez a feltámadás örömhírét. Kalászon a templomkertben megyünk körbe, de Telepen a környező utcákban tesszük meg ezt. Vasárnap hagyományosan a Kálvárián várjuk a napfelketét, utána ünnepi szentmise ételszenteléssel, a végén a gyermekeknek báránysimogatással. A hívek ilyenkor kosárban hozzák magukkal a hagyományos húsvéti ételeket: sonkát, tojást, kalácsot, és ezt megáldja a pap. A tojás a feltámadás, a kalács a pászka, a sonka pedig az ünnep szimbóluma.” – foglalta össze a húsvéti liturgiát Kelemen László plébániai kormányzó.

Schieszl-sonka

A húsvéti menüre rátérve Schieszl Konrád, a legendás étterem sváb tulajdonosa megosztja velünk a tökéletes sonka elkészítésének titkát: „A csülköt vagy a sonkát sóban pácoljuk egy hónapon keresztül, ebben minden nap megforgatjuk, majd utána fűszeres páclevet készítünk, amiben további két hetet áll a hús. Ezután három napig jégfürdőben kiáztatjuk a sót, és három napig akácfával füstöljük. A főzésnek is megvan a maga speciális technikája: nagyjából öt óráig tart, és a lényeg, hogy utána benne maradjon a hús a lében, ott hűljön ki. Amikor nagyjából kézmeleg, akkor kell kivenni, és nem túl vékony, nagyjából fél centis szeletekre szoktuk vágni a bőrével, a zsírrészével együtt. Erre frissen reszelt torma, tojás és friss retek, friss saláta kerül.

Cikkünket a szerb nagyheti és húsvéti liturgikus hagyományokkal és ételekkel az idén május 2-ára eső ortodox húsvéthoz kapcsolva a következő, áprilisi Hírmondóban folytatjuk.

Földy-Molnár Lilla

Címlap fotó: Hollósi-Györgyei Nóra

 

Az írás a Budakalászi Hírmondó márciusi számában jelent meg. A lapszám további tartalmait online ide kattintva érhetik el.