Üdvözöljük Budakalász város weboldalán
Wir begrüßen Sie auf der Webseite von Kalasch
Срдачно Вас поздрављамо на интернет страници града Калаза

2024. április 17. szerda | Rudolf napja

Hírek

 

Budakalász ritka régészeti kincsei

2018. szeptember 20.

szakértőnk: dr. Ottományi Katalin, Phd.

régész

Városunk ritka és értékes leletekben gazdag település, ezért a Zöld-barlangban felfedezett őskori vadásztanyát bemutató beszámolónkat követően most valamennyi eddig fellelt helyi kötődésű régészeti emléket bemutatjuk. A témában több részes sorozattal jelentkezünk. Ehhez a kutatómunkához hívtuk segítségül szakértőnket, dr. Ottományi Katalint.

Hogyan alakult szakmai pályája?

Több mint 20 éven át régészként dolgoztam Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban. Nagy felületű építkezések megelőző feltárásait végeztem, többek között Budakalászon az M0-s útgyűrű építésekor 2005-ben. Szakterületem a késő római kerámia, a római kori, vidéki településformák és temetőik kutatása. Érdekelnek az átmeneti időszakok, hogyan olvadtak be a római foglalást megelőző kelta népcsoportok Pannónia életébe és milyen változásokat hoztak az 5. század elején a keletről érkező barbár, hun kori népcsoportok.  Mindig igyekeztem, hogy az általam kiásott lelőhelyeket és leleteket közöljem és a nagyközönség elé tárjam.

Mennyire értékes kutatóhely Budakalász régészeti szempontból?

Budakalászon két fő terület alkalmas az emberi megtelepedésre: a Dunapart, illetve a Barát-patak két oldala. Itt a víz közelsége miatt már a neolit kortól kezdve laktak emberek, végig az egész őskor, római kor és középkor folyamán. Gyakran ugyanazokon a lelőhelyeken találunk egymás mellett vagy fölött különböző korszakokhoz tartozó telepeket, temetőket.

Kezdjük a város múltját az őskorral! Mit tudunk erről az időszakról?

A neolitikum, azaz az újkőkor (Kr. e. 6100–4500) idején létesülnek az első állandó telepek, ezeket földművelő–állattenyésztő népesség használta. Budakalászon ebből az időszakból egy nagyobb telepet és néhány kerámia töredéket ismerünk, ez utóbbiak kisebb telepek meglétére utalnak. A nagyobb telep a késő neolitikumból való. Az Üröm felé vezető országút déli oldalán, a Diófa, Kilátó, Szalonka és Zöldfa utcában házépítés közben 1993-ban, telepre utaló tűzhely nyomok és házak helyét jelző paticsos foltok kerültek elő, köztük több kerámia töredékkel és állatcsonttal. A Zöldfa utcában zsugorított csontvázat találtak, ami a telephez tartozó temető helyét jelezheti. Valószínűleg ugyanehhez a telephez tartozik egy festett csőtalpas tál töredéke, amely a kőbányába vezető út és a patak között került elő a szivattyúháznál 1985-ben. Egy kisebb telep volt még Pusztatemplomnál, a Barát-patak torkolatától északra, ahol a szántásból egy bütykös díszű edény töredéke látott napvilágot.

(Folytatás következik a későbbi korok bemutatásával.)