Budakalász védett épületei – megújul az értékkataszter
2023. március 18.
Azok a települések, amelyek számontartják az épített értékeiket, értékkataszterben rögzítik különleges épületeik, műemlékeik védettségét. Budakalászon 2005 óta változatlan az értékkataszter, de rövidesen elkészül az új. A munka a Főépítészi Iroda irányításával elindult, április 13-án lakossági fórumot is tartanak, hogy tájékoztassák az érdeklődőket.
A 2005-ben készült budakalászi értékkataszterben 249 épület szerepel. Négy műemléképületünk, a szerb templom, a Petőfi téri kereszt, a szerb temető és egy Luppa-szigeti Kozma Lajos által tervezett nyaraló a felülvizsgálatban nem érintett, mert ezek országos hatáskör alá tartoznak. A két kategóriába sorolt helyi védelem alá eső épített érték mindegyike már rendelkezik fényképes adatlappal. Közöttük nem csak lakóházakat találunk, hanem ipari épületek, középületek, pincék, köztéri kutak, utcaburkolat, hidak, útmenti keresztek, kerítések, kapuk is szerepelnek.
Az eltelt 18 év alatt azonban az információk több esetben is elavultak. Előfordul, hogy felújítás, vagy akár bontás miatt a védelmet élvező épület, épületrész, értékes elem már nem létezik, vagy olyan mértékben alakult át, hogy a védelem okafogyottá vált. A felkért szakemberek Bayer-Füsi Zsófia, Gyömbér Viktória, Halmos Balázs és Jauernik Zsófia építész-műemléki szakértők, valamint Nádai Zsófia régész és Kálmán Kinga Budakalász főépítésze ezeket a változásokat vizsgálják meg.
Megbeszélésükön tettük fel kérdéseinket, hogy minél többet megtudjunk a felülvizsgálati folyamatról és annak hatásairól.
A 2005-ben elkészült érkékkataszterben két kategóriába sorolták a védendő épületeket. Mi volt a cél és melyek voltak a válogatási szempontok?
Halmos Balázs: Helyi védettséget az Önkormányzat tehet egy épületre, de ezt nyilván épített örökséggel foglalkozó szakértők bevonásával teszi. Budakalászon két féle védettségi kategóriát határoztak meg a 2005-ben létrehozott helyi értékvédelmi rendeletben. Az első kategóriának az a célja, hogy a védelem alá eső épület az eredeti állapotában maradjon fent vagy annak megfelelően történjen a felújítása. Ugyanakkor a bővítése, részleges belső átalakítása lehetséges, de annak az értékes elemekkel összhangban kell történnie. 30 ilyen budakalászi épület van. 219 épület tartozik a második kategóriába. A második kategóriába eső épületeket nevezhetjük karakterhordozó épületeknek, mert telepítésük, tömegformájuk, arányaik, nyílásrendjük, homlokzati részletképzésük tekintetében a Kárpát-medencében, a szűkebb táji környezetben vagy helyben szokásos, hagyományos építési megoldásokat mutatnak.
Kálmán Kinga: A második kategóriás védelem inkább a településen rendszeresen felbukkanó karakterelemek megmaradását szolgálja, az épület, épületrész bontása, új építése esetén az értékvédelmi adatlapon szereplő, az értékes karakterelemek alkalmazására vonatkozó javaslatokat kell követni.
Mik a jellemző karakterjegyek?
Halmos Balázs: Sok elemet megtalálhatunk más hagyományos magyar kisvárosi környezetben is, például, hogy az épületek a telek oldalhatárán található hosszúházak utcára merőleges gerincvonallal, nyeregtetővel, általában oromzatos kialakítással rendelkeznek. Speciálisabb karakterelem, hogy ennek az oromzatnak a tető sarkánál kicsi lecsapás, csonkakontyolás van. Ilyen az oromzaton megjelenő ablakok sokszögű záródású kialakítása is. Az épületek kőburkolata vagy kőlábazata is lehet jellegzetesség. Sokszor ezek apróságok, amikben keverednek a hagyományos magyar építészeti jellemzők és a speciálisabb dolgok.
Kálmán Kinga főépítész: A karakterelemek között említsük meg az égetett kerámia cserépfedést is, ami Budakalászon is jellegzetes tetőszövetet alkot. A fenti karakterelemek a népi építészet körébe tartozó hosszúházakon tűnnek fel. De Budakalász lakóterületein van még két karakteres épülettípus, amit meg kell említeni: a szentistvántelepi villák világa és a Kőbányai út pince és épületsora, amiknek jelenléte, kialakulása az egyes településrészek sajátos szerepkörével függ össze.
Bayer-Füsi Zsófia: A helyi védelmek körébe tartozik az eddig említett egyedi védelmeken kívül a területi védelem is. Budakalászon helyi területi védelmet élvez az Ófalu és a Luppa-sziget. A szigeten az 1930-as évek nyaraló építészetének emlékei láthatók.
Halmos Balázs: Érdemes megemlíteni azt is, hogy az épületek védelem alá vonását sokan tehernek, hátránynak élik meg. Pedig ezek az épületek a közösség, a város lakosságának közös értékei, amire a tulajdonosa büszke lehet, és ha az érétkeinek megtartásával van felújítva, az az épület piaci értékét is megkülönböztetett módon növeli. Ezen kívül a tulajdonos előnyökre is számíthat: Helyi védelem alatt álló épület homlokzatfelújításának támogatására lehet pályázni az Önkormányzatnál és országos szintű támogatási rendszerek is vannak a védelem alatt álló népi építészeti emlékek felújítására vonatkozóan.
Kalászon hogy alakult ki a védett épületek listája és mennyire állandó ez a nyilvántartás?
Kálmán Kinga főépítész: 2005-ben jött létre az akkoriban készült értékvédelmi rendelet mellékleteként egy értékkataszter. Ez nem mutatja be a műemlékeket, de az új kataszterben a műemlékek bemutatására is figyelmet fordítunk. A kataszter 30 első és 219 második kategóriával védett épületről értékvédelmi adatlapot tartalmaz, amely térképrészletet, fényképeket és a védelemre okot adó értékeket is bemutatja. Most, 18 évvel később sok olyan átalakítást látunk, amely már megfosztotta az épületet a korábban értékesnek ítélt karaterétől, védett értékeitől. Főleg a második kategóriával védett épületek körében várható, hogy a felülvizsgálat során csökkenni fog a számuk.
Várható-e változás a védelmi előírások tekintetében?
Kálmán Kinga főépítész: Az egyes kategóriában az épület megtartása alapvető cél és minden beavatkozásnak az eredeti állapotok megtartásának irányába kell mozdulnia. Ezt továbbra is változatlanul rögzítik majd a szabályok. A második kategóriában végső soron bontható az épület, bár itt is cél a megmaradás. Bontás esetén csak olyan épület építhető, ami tágabb és szűkebb környezetre nézve is megfelel a helyi karakternek. A védett épületeknek az értékvédelmi lapja jelezni fogja, hogy az adott épület milyen értékeket hordoz, és milyen karakterelemek visszaállítása szükséges. A településképi rendelet szabályozza, hogy milyen építési tevékenység esetén milyen eljárásban kell az Önkormányzat számára a tervet bemutatni, amit minden esetben a tervtanács is véleményezni fog.
Halmos Balázs: A kettes kategóriában korábban nem volt pontosan definiálva, hogy mit védünk, mit szabad, mit nem szabad és ez milyen feltételekhez kötött. Szeretnénk pontosítani – nem feltétlenül szigorítani – , hogy mik azok a karakterelemek, amiknek a felújítás, átépítés vagy új építés esetén meg kell jelenni. Ez a védelem elsősorban a településkép érdekeit szolgálja, de nem ellentétes a tulajdonosok érdekeivel.
Hogyan zajlik a felülvizsgálat?
Bayer-Füsi Zsófia: Első lépésként megismerkedtünk a település történetével, majd a településrészek jellemzőivel. A történeti épületek főként az Ófaluban és a Szentistvántelepen tömörülnek. Ezeken a területeken minden utcát bejárunk, mert azokat az épületeket is megvizsgáljuk, amik jelenleg nem tartoznak védelem alá. A védelem elsősorban településképi elemekkel foglalkozik, tehát jellemzően közterületről látható dolgokról van szó. A felülvizsgálat sokán tehát nem kell magánterületre bemennünk, az utcákról fotóztunk és minden védett épületről készül új kép.
Kálmán Kinga főépítész: A képek kapcsán még szeretném megemlíteni, hogy ha az olvasók birtokában vannak olyan felvételek, amiken a védett épületek, utcaképek látszanak, azokat 2023. március 31-ig várjuk a telepulesrendezes@budakalsz.hu email címre. Előre is köszönjük a képeket!
Az értékkataszter megújulásának hatására változik a Településképi Rendelet is, amit április 13-án 17 órakor, lakossági fórumon ismerhetnek meg a Faluházban.
Az interjú megjelent a Budakalászi Hírmondó márciusi számában.