Centiméterre lemértük a Hajózási Hatóság válaszát

2021. május 20.

A Hajózási Hatóság megkeresésünkre azt írta, nincs hatáskörük 20 méternél rövidebb sólyapályákkal kapcsolatban, de kiderült, hogy a kérdéses sólyapálya 35 méter hosszú a műszaki leírás alapján.

A budakalászi dunai partszakaszon zajló beruházások miatt nemrég felhívtuk a figyelmet a terület magán és üzleti célú hasznosítása, valamint a természeti értékek megőrzése között egyre élesebb konfliktusokra. A Duna-part kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Része az Országos Ökológiai Hálózatnak, a Natura 2000 Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, jó része pedig helyi védettséget is élvez.  A városvezetés egyedi tájértékként kezeli, ezért a teljes partszakasz természetvédelmi szakértői vizsgálatát az önkormányzat nemrég elvégeztette.

Több hatóság és állami szerv is jelen van itt:

• a partmeder a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kezelésében van,
• a védettségi feladatok a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz és a Pest Megyei Zöldhatósághoz tartoznak,
• a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály (Hajózási Hatóság) pedig különféle tevékenységekre és vízilétesítményekre ad ki engedélyeket.

A Duna sétány 5. szám előtti védett, Natura 2000-es területen épülő betonozott sólyapálya-építés kapcsán az önkormányzat nemrég a Hajózási Hatósághoz fordult. Dr. Oláh Zoltán kikötői osztályvezető válaszleveléből kiderül, hogy a kikötők és a hozzájuk kapcsolódó hajózási létesítmények kapcsán ők járnak el ugyan, de a vonatkozó rendelet hatálya a jelzett ingatlan előtti területre nem terjed ki, mert

„a 20 méter hosszúságot el nem érő hosszúságú úszólétesítmények kiemelésére szolgáló berendezésre, így az ilyen méretű úszólétesítmények kiemelésére alkalmas sólyapályákra” nincs hatáskörük, így információval sem rendelkeznek.

Ezek után az önkormányzat munkatársai megmérték a Duna sétány 5. előtt az Eurovelo 6-ot keresztező sólyapálya hosszát és a kerékpárút szélétől 21 métert, a kerítéstől 24,05 métert mértek.

A betoncsík teljes hosszára a mostani magas vízállás miatt további elöntött métereket feltételeztek. Az önkormányzathoz eljutott műszaki leírás ezt igazolta is: a 3 méter széles és 15 cm vastag vasalt betoncsík a terveken 35 méter hosszúságú, a rendeleti hatállyal járó hatásköri felelősség tehát minden bizonnyal fennáll.

Az önkormányzat Környezetvédelmi és Rendészeti Irodája megkereste a Zöldhatóságot is. A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Hulladékgazdálkodási és Bányafelügyeleti Főosztálya közölte, hogy

„az európai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerint előírt Natura 2000 hatásbecslés nem készült az érintett területre” és környezetvédelmi engedélyezési eljárást sem folytattak le, mert sólyapálya létesítése nem tartozik a környezeti hatásvizsgálati és környezethasználati engedélyezési eljárások hatálya alá.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság ugyanakkor megkeresésünkre idézte azokat a feltételeket, melyeket a főosztály 2019-ben szakhatóságként kiadott (PE-06/ÉKTF01025-4/2019), miszerint

„a parti növényzet a létesítés és az üzemeltetés során nem sérülhet”, illetve a sólya „nem veszélyeztethet és károsíthat védett természeti értékeket”.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vezetőjétől kapott levélben egyebek mellett az is szerepel, hogy

a sólyák vízgazdálkodási és természetvédelmi szempontból kritikus létesítmények, káros következményekkel járhatnak és a Duna-part „közterület jellegét is csorbítja, a köz által történő használat lehetőségét szűkíti”, ezért az önkormányzat szándéka ellenére több hozzájárulást már nem ad ki.

Az önkormányzat által felkért természetvédelmi szakértő szerint „a partszakasz egyes részeinek vegetációja mind struktúrájában, mind természeti állapotában romlik”, ezért Budakalász lépéseket tesz egy komplex, a szakhatósági szempontokon túllépő megoldás érdekében. Az önkormányzat a helyi egyesületekkel, civil szervezetekkel való egyeztetés után a természeti értékek lehetséges visszaállítását, megőrzését, illetve a további káros folyamatok megakadályozását fogja kezdeményezni valamennyi érintett állami és hatósági szereplőnél.

Borítókép: Budakalász város Önkormányzata

Frissítés

A Hajózási Hatóság képviselőjéhez május 21-én az alábbi megkereséssel fordultunk:

Egy Budakalászon, épülő 3 méter széles és 35 méter hosszú betonozott sólyapálya ügyében Önöktől kapott tájékoztatás alapján írt cikkünk pontosításához szeretnénk segítségét kérni. A BP/0803/0038-2/2021 ügyiratszámú tájékoztatásukban az szerepel, hogy „a 20 méter hosszúságot el nem érő hosszúságú úszólétesítmények kiemelésére szolgáló berendezésre, így az ilyen méretű úszólétesítmények kiemelésére alkalmas sólyapályákra” nem terjed ki a vonatkozó kormányrendelet, ezért Önöknek itt nincs hatáskörük. A 20 méteres korlátozásról írtak laikusként a sólyapálya hosszára is értelmezhetők.

Amennyiben a 20 méteres korlátozás nem a sólyapálya hosszára vonatkozik, hanem azokra az úszólétesítményekre, amit a sólyapályán mozgatni lehet, kérjük szíves tájékoztatását arról, hogy a 20 méternél kisebb hajók (úszólétesítmények, berendezések) kiemeléséhez alkalmas sólyapályáknak milyen előírásoknak és mely hatáskörrel rendelkező közlekedéshatósági szereplőnek kell megfelelni. Különös tekintetettel arra, ha a létesítmény olyan kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen épül, mely része a Nemzeti/Országos Ökológiai Hálózatnak, Natura 2000 Duna és ártere HUDI20034 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek.
Segítségét előre is köszönjük!

A hatóság az alábbi választ küldte május 26-án:

Hatóságunk hatáskörével és feladatkörével kapcsolatos tájékoztatásunkban leírtakat fenntartva, a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdés c) pontja egyértelműen fogalmaz: „a 20 m-t el nem érő hosszúságú úszólétesítmény kiemelésére szolgáló berendezésre” nem terjed ki a rendelet hatálya.

Az „úszólétesítmény” fogalom, a kifejezésben tartalmazza a fogalomkörbe eső létesítmények legfontosabb tartalmi elemét, annak valamilyen úszásképes eszköznek kell lennie. Az úszólétesítmény fogalmát a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87.§ 38. pontja ezzel összhangban definiálja: „Úszólétesítmény: víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés”.

Ez alapján a 20 m hossz egyértelműen nem a sólyapálya hosszára vonatkozik, hanem az úszólétesítmény hosszára.

További kérdésére tájékoztatom, hogy Hatóságunk országos hatáskörrel rendelkezik. Az, hogy a jogszabály a hajózási hatóság részére nem írja elő a „20 m-t el nem érő hosszúságú úszólétesítmény kiemelésére szolgáló berendezések” létesítési eljárásának lefolytatását, nem azt jelenti, hogy más közlekedési hatóság folytatja le a létesítési eljárást, az ilyen létesítmények a hajózási hatóság engedélye nélkül létesíthetők.

Tájékoztatom továbbá arról, hogy a Duna medrében történő létesítmények – köztük a sólyapályák – vízjogi létesítési engedélyezési eljárásait, Budakalász közigazgatási területén az illetékességgel rendelkező vízügyi és vízvédelmi hatósági feladatokat is ellátó Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság folytatja le.

A környezetvédelmi szempontok érvényesítését az eljárás során az biztosítja, hogy a hatóság eljárása során jogszabály írja elő a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság megkeresésének kötelezettségét, szakvéleményükben leírtak figyelembevételét. A környezetvédelmi hatóság minden esetben teljeskörűen vizsgálja a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak való megfelelést. Ennek megfelelően az eljáró hatóság a megkeresett szakhatóságok és szakkérdéssel érintett szervek szakvéleményének, állásfoglalásának figyelembe vételével hozza meg döntését.