Eddig több a segítséget ajánló, mint a segítséget kérő

2020. március 20.

Budakalászon jelenleg nincs regisztrált koronavírusos megbetegedés, egy lakos tartózkodott házi karanténban a mai napig, külföldről hazatérve.

A Faluház munkatársai az Önkormányzattal való több napi szervezés után március 18-án reggel megkezdték a segítő diszpécser szolgálat működtetését, együttműködve az Önkormányzattal, az Idősek Klubjával, a Családsegítő Szolgálattal, a Karitásszal és az önkéntesekkel.
Alább a diszpécser csapat összefoglalóját olvashatják az első nap tapasztalatairól.

„Nem tudtuk mi vár ránk, még sohasem végeztünk ilyen feladatot.

Az első 24 órában több mint 10 fő kért segítséget vásárlás, gyógyszerkiváltás, postai ügyintézés és ebédszállítás ügyében. Többeknek a konkrét megoldandó problémáin túl megnyugtatásra, beszélgetésre volt szüksége, arra az általunk közvetített reményre, hogy ennek a rendkívüli helyzetnek egyszer azért vége lesz.

A polgármesteri felhívásra segítséget ajánlott eddig 25 fő. Tehát az első nap után közel kétszer annyi a segítséget ajánló. Ennek nagyon örültünk, főleg, ha tartani tudjuk majd az arányt. Jelentkeztek gyalogos, kerékpáros, motoros és teherautós segítők. Érkezett felajánlás még kutya befogadására is, amennyiben a gazdinak nehézsége adódna, a befogadásra váró kutyus pedig „kompatibilis” a felajánló kutyájával. Többen jelentkeztek, akik Budakalászon dolgoznak ugyan, de nem itt laknak, így például szentendrei és dunakeszi önkéntesekkel is rendelkezünk.

A beérkező hívásokat feldolgozzuk és szelektáljuk: ételszállítás ügyében az Idősek Klubját értesítjük, hajléktalanok ellátása esetében a Családsegítő szolgálatot, rászoruló családok esetében pedig a Karitászt.

A száraz statisztikai adatokon túl a telefonbeszélgetések során sok tapasztalatot gyűjtünk, emberi sorsokba, élethelyzetekbe kapunk bepillantást, ízelítőt kapunk abból, ki milyen módon reagál a kialakult helyzetre.

Többen hívtak, hogy nincsen problémájuk, csak mindenképpen szeretnék megköszöni az önkormányzat törődését és a segítők munkáját. Mások egészen konkrétan megfogalmazott kérdéssel-kéréssel jelentkeztek. Másokért aggódó telefonhívásokat is szép számmal kaptunk, ami különösen megható.

Szívszorító telefonbeszélgetésekre is került sor, és volt részünk mosolyra fakasztó, kedves, szívmelengető szóváltásban is. Mozgásukban korlátozottak, akik egyedül el sem tudják hagyni otthonukat, sok gyermekes nagy családok, ahol a családfenntartó édesapa munkahelye lehetlenül el a jelenlegi helyzetben, idősek, akik egyedül maradtak vagy nagyon távol élnek szeretteiktől.

Találkoztunk sajnos kellemetlen vagy kifejezetten szemtelen elvárással is. Ilyen esetekben udvariasan elmagyaráztuk, hogy miről is szól a segítségnyújtás, és ha szükséges volt, újra és újra elmagyaráztuk a lényeget.

A következő napokban nagyon fontos lesz, hogy minden figyelmünkkel és rendelkezésre álló időnkkel azokra tudjunk fókuszálni, akik valóban segítségre szorulnak. A türelem, az együttműködés, a felelősségvállalás és a fegyelmezettség mindenképpen kulcsszavak lesznek a ránk váró időszakban. Ezt egyre inkább érezzük majd a saját bőrünkön is, és belátjuk, megértjük majd, mit jelent az, ha számíthatunk egymásra, ha támogatjuk azt, aki valóban segítségre szorul.

A segítségkérőket összekötöttük az önkéntesekkel, akik mindenhová kimentek egyeztetni.
Emberek találtak egymásra, kiderült például, hogy az önkéntes segítő szemben lakik a segítség kérővel, de olyan is előfordult, hogy csak egy ház van köztük, így szinte szomszédok.

Előfordultak félreértések előfordult, hogy az illető azt hitte, az önkormányzattal beszél. Habár a feltett kérdéssel kapcsolatban segíteni nem tudtunk, mégis sor került egy kis megnyugtató párbeszédre. Minden telefonbeszélgetés más és más, mindegyik mögött egy-egy életút, egy-egy emberi sors, kiszolgáltatottság, magány, ijedség, reménykedés.

Volt részünk tehát kellemetlen és kellemes élményben egyaránt. Mint írtuk, sajnos akadtak követelőző, szemtelen, arrogáns hívások is, de azokat is kezeltük, és őszintén bízunk abban, hogy ritkulni fognak. Tapasztalataink többsége ugyanakkor mindent összevetve nagyon pozitív volt. A telefonok többsége tényleges segítségkérés vagy felajánlás volt, aki pedig még nem látja át, milyen napok és kihívások állnak előttünk, reméljük, mihamarabb felismeri, hogy a következő időszakot közösségben gondolkodva, együtt, egymással összefogva tudjuk majd legkönnyebben átvészelni.

Szívet melengető és biztató a rengeteg kedves felajánlás, a segíteni és tenni akarás, amit tapasztaltunk. Öröm és büszkeség, hogy ilyen sok jó szándékú ember lakik Budakalászon.
Köszönjük!

Nos, ennyi ez első nap eseményei dióhéjban.

A diszpécser csapat munkatársai”