Egy legionarius Budakalászon

2020. augusztus 26.

Szentendrén született, az ottani romok látványa már gyerekként magával ragadta, nem véletlen, hogy évek óta az Aquincumi Múzeumban már nem csak, mint látogató, hanem előadó fogadja és szórakoztatja a közönséget. Több mint 20 éve él Budakalászon, sok esetben  római kori légiósként találkoznak vele először, de van hogy budakalászi ismerősként köszöntik egy-egy rendezvényen. Németh Attilával, Atilivssal beszélgettünk.

A beszélgetés elején kijavított, hogy Ön nem gladiátor, hanem legionarius. Mi a különbség a kettő között?

A Gladiátorok az ókori római amfiteátrumokban harcoltak egymás ellen változatos fegyverzettel. A hagyomány szerint eredetileg a hódító hadjáratok során foglyul ejtett rabszolgák voltak, de volt egy olyan részük is, akik, ma úgy mondanánk „sztárok” lettek, őket nagyon szerette a közönség, így a harc nem a vérükre ment, az volt a cél, hogy minél többet láthassa a közönség őket küzdelem közben. A legionáriusok velük szemben írni, olvasni tudó, jó testfelépítésű római polgárok voltak, kezdetben szabad hadköteles férfiak, akiket alkalmi jelleggel hívtak be harcolni, majd Augustus császár állandó zsoldos hadsereget épített belőlük.

Honnan a vonzalom az ókori történetek, szereplők iránt?

Szentendrén nőttem fel, napi szinten sétáltam el a római sánc, római temető és a római kőtár mellett, gyerekkorom óta éreztem egy vonzást ezek iránt. Sokat utaztam a Hévvel és mindig, mikor Aquincumhoz értem, csodálattal néztem a történelmi romokat, úgy éreztem, érzem azóta is, mintha már jártam volna a romoknál, akkor, amikor azok még funkcióval bíró épületek voltak.

S hogy lett az álomból valóság?

2017-ben kilátogattunk az Aquincumi Múzeumba, tudtuk, hogy a római hagyományőrzők is ott lesznek. Szerettem volna élőben látni és felpróbálni egy római páncélzatot. A fotózást és a hagyományőrzőkkel való beszélgetést nagyon élveztem. Invitáltak is egy hagyományörző csoportba, hogy lépjek fel velük, melyet örömmel el is fogadtam és sok szép élményt szereztem először az Aqincumi Múzeumban, aztán a Gorziumban (Tác), egy hévizi római kori autentikus múzeumban, de voltunk Ausztriában, a Marcus Aurelius meneten is. Miután a csapattal elváltak útjaink, elkezdődött a „szólókarrierem”, úgy fogalmaznék, hogy római kori hobbista lettem. Beöltözöm, fotózkodhatnak velem a látogatók. Szoktam kis vendéglátással, szőlővel, magokkal készülni, díszítésnek a saját kertünkből viszek borostyánt. Minden apróság számít, hogy a látogatók komfortosan érezzék magukat egy korhű miliőben. A legújabb projektem a pénzverés, ez is nagyon közkedvelt, szeretik, hogy az érme révén egy marandó emléket vihetnek haza magukkal. Nem csak adok azonban az ilyen alkalmak során, hanem lehetőségem van kapni is, gratulációk, pozitív visszajelzések és köszönetnyilvánítások révén. Sokat köszönhetek a támogatóimnak is, akik hozzásegítenek ennek a munkának az eredményességéhez. Hálás vagyok Elekfy Witoldnak, Deák Bencének, Zobolyák Györgynek, Kovács Simonnak, Szabolcs Péternek, Gocsman Jánosnak, Grezsu Istvánnak, Gyurinka József érmekészítő mesternek valamint Dr. Láng Orsolyának, aki a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese, az Aquincumi Múzeum igazgatója, régész, főmuzeológus és a közönségszolgálat munkatársainak.

Mivel foglalkozik, amikor nincs beöltözve?

Jelenleg kereskedelmi ügyintéző vagyok egy nagykereskedelmi cégnél. Sok segítséget kapok a cég tulajdonosától és a kollégáimtól is, többek között azzal, hogy biztosítják a lehetőséget, hogy a különböző programokban részt tudjak venni. Egyszer egy céges családi napon ők is beöltöztek, így testközelből ízelítőt kaptak a hobbimból.

Mikor költözött Budakalászra?

19 éves koromban, több mint 20 éve költöztem Budakalászra, feleségemmel itt alapítottunk családot. Nagyon megszerettem a várost a családias és nyugodt hangulata miatt.

Hol találkozhatnak Önnel legközelebb Atilivsként?

A szeptemberi Római fesztiválon az Aquincum Múzeum és Régészeti Parkban, illetve akár a szentendrei Héven, mert a Leányfaluban található ókori romokhoz szervezek egy sétát nyár végén, melyen beöltözve veszünk majd részt több társammal együtt.

Aquincumi Múzeum – „Az ókor közelebb van, mint gondolnád”

Az elmúlt bő tíz évben rengeteg változás, fejlődés ment végbe a múzeumban – kezdi Kővágó Dániel, a múzeum egyik művelődésszervezője. Ez jól látható mind infrastrukturálisan, mind a közönségszolgálat működésében. Megújult környezettel és sok új rendezvénnyel várjuk a látogatókat. Évente kb. 50 ezer látogató fordul meg a múzeumban és 45-50 program kerül megrendezésre. A legjelentősebbek a Floralia-Római tavaszünnep Aquincumban, Múzeumok éjszakája, de említhetnénk a tavaly először megrendezésre kerülő Kelta Halloweent, ami nem várt sikert aratott. Hosszú sorokban álltak az emberek és imádták a megszokott tökfaragást, de a kevésbé közismert almából történő jóslást is.

A következő nagy rendezvény a Római fesztivál szeptember 12-13-án lesz, majd október 4-én a Barbár nap – folytatja Abonyi Zsanett a múzeum egyik művelődésszervezője. Május vége óta nyitva vagyunk, az augusztus elsejei Óbuda Kult.Éj rendezvény után ezek lesznek a következő nagy rendezvényeink. Látható, hogy az embereknek nagy az igénye arra, hogy kimozduljanak és élményekkel töltsék el a szabadidejüket. Kézműves foglalkozások, tematikus tárlatvezetések, hagyományőrző bemutatók és persze Atilivs várja az érdeklődőket nem csak a harmadik kerületből, hanem a környező településekből is.

Hollósi-Györgyei Nóra

A Budakalászi Hírmondó augusztusi és korábbi lapszámait ide kattintva olvashatja online>>

Ha nem kapott nyomtatott példányt az augusztusi számból, a Polgármesteri Hivatalban átveheti, vagy kérje a postázást a kommunikacio@budakalasz.hu e-mail címen.