Életet a kertünkbe! – Az ökológiai szemlélet térhódítása a kertészkedésben

2022. október 14.

Az elmúlt évtizedekben a kertépítésben a modern stílus volt az uralkodó trend. A modern kertekre jellemző a rendezettség, az egybefüggő zöld gyep és a geometrikus formák. Az ilyen típusú kertek azonban akkurátus gondozást és időt igényelnek, így berobbant a piacra a műfű és növekedtek az ízlésesen burkolt felületek (kavicsszőnyeg, térkő), mint az aktív kertészkedés alternatívái.  Azonban a környezetvédők megkongatták a vészharangokat és ezzel párhuzamosan a romantikus, élővilágbarát kertek kerültek az érdeklődés középpontjába.

Fotó: Rákászné Sinka Erika, a kép a Zöld Pagonyban készült.

Mi a baj a műfűvel és a kültéri burkolatokkal?

A műfű egy olyan műanyagréteg, ami hermetikusan lezárja a talajt. A teljes takarás következtében a föld nem kap sem új tápanyagot, sem oxigént, így a benne lévő élővilág elhal és egy élettelen anyaggá válik. A térkővel és a kavicsszőnyeggel is hasonló problémák merülnek fel, főleg, ha a rendezett látvány érdekében gyomirtózzuk a szabadon maradt réseket. A műfű esetében mikroműanyag is kerülhet a talajba, ami minden élőlény számára káros. Molnár István Lothár madarász elmondta, hogy veszélyes ütemben fogy a magyar madárállomány, aminek az oka az, hogy a levegőszennyezéssel és a talajpusztítással kiírtjuk a táplálékpiramis alsó szintjét. Ha nincs élet a talajban, akkor nincs táplálék és élőhely a rovarok számára, ha a rovarvilág eltűnik, a madaraknak nincs mit ennie. Sok beporzó rovar a talajban fejlődik ki, így a lezárt felületekkel veszélyeztetjük a saját zöldségeink és gyümölcseink termését, a rovarvilág elszegényedésével az élelmiszereink alapanyagainak nagy hányadának hiányát idézhetjük elő.

A műfű másik problémája a fűtőhatása, ami az elmúlt forró nyár alatt megkeserítette a hűsölni vágyók kerti pihenését. A kánikula alatt mért talajhőmérséklet műfűvel borított földön a 73 ℃ is elérhette, de a beton és a kavicsok esetében is jelentősen magasabb volt a hőmérséklet, mint a természetes, növényekkel borított talajfelszínen.

A műfűvel kapcsolatban azonban más aggodalmak is felvetődnek; a legjobb minőségű műfű is legkésőbb tíz év után elkezd hullani (az olcsóbb műfüvek esetében ez 2-3 év), lassan elszíneződik és a tökéletes látvány helyett marad a nagy mennyiségű műanyag, aminek az újrahasznosítására nincs lehetőség. A természetes gyeppel ellentétben a műfű nem rendelkezik öntisztító képességgel, így a higiéniai szempontok is megfontolandók.

Az ember és a természet kapcsolata

A kertünkkel való kapcsolódásról Holló András budakalászi kertészmérnököt kérdeztük, aki elmondta, hogy vannak olyan tulajdonosok, akiket ugyan elcsábít a kertes ház varázsa, de ugyanakkor nincs semmi „kertaffinitásuk”. Ők az udvart külön szobaként képzelik el és ennek megfelelően akként is kezelik, ha lehet, minimális fenntartással. A probléma ezzel az, hogy a kert elveszti az eredeti funkcióját, azt, hogy része legyen az ember környezetének: a természetnek.

A teremtett világ, a természet szeretete azt jelenti, hogy megtanulok benne létezni és megtanulom a vele való összhangot megélni. A természet és az ember közti harmónia egy olyan kapcsolatot feltételez, amibe a felek kölcsönösen adnak és kapnak, és nem kizsigerelnek.

Ha a kapcsolat megromlik, az egyensúly felbomlik, amivel az ember rengeteg stresszt él meg, nyomasztó feladattá válik a fűnyírás, a metszés, vagy éppen rengeteg pénzt költünk el arra, hogy valaki ezt megcsinálja helyettünk. A műfű és a beton lakberendezési elemek, amik teljesen élettelenek és megölik a talajt.

A kert nem egy szoba, hanem egy biológiai szerves létezés, amivel szükségünk van a harmóniára.

A kép Holló András kertjében készült, ami elnyerte a 2019-es „Szép kert, gondozott környezet” díjat.

Megoldás lehet a környezetbarát ökokert

2022-re a kertészetben egyértelműen vezető trend lett a romantikus stílusú, környezetbarát kert, ahol érvényesülnek az őshonos növények és a biológiai sokszínűség. Az ilyen kertek elsőre kicsit rendezetlennek tűnhetnek a műfüves, térköves megoldásokhoz képest, de ha az ember megismeri és megérti az előnyeit, hamar bele tud szeretni az őt körülvevő élettel teli látványba is. Ezek a kertek sokkal jobban alkalmazkodnak az éghajlathoz, kevésbé veszélyezteti őket a kiszáradás veszélye az aszályos forró kánikula során. Mindemellett kevésbé munkaigényesek, fenntarthatóbbak (víz és energiatakarékosabbak), így a lustább kertészek is  sikerélményeket élhetnek meg benne. Azokban a kertekben, ahol érvényesül a biológiai sokféleség, otthont és menedéket találnak a rovarok, gyíkok és a madárvilág.

Arról, hogy egy elhalt talajból hogyan varázsolhatunk élettel teli, környezetbarát kertet, Cseperkálóné Mirek Barbara ökológiai szemléletű kertészmérnök és növényorvost, a barbikert.hu oldal szerzőjét kérdeztük.

Cseperkálóné Mirek Barbara ökológiai szemléletű kertészmérnök és növényorvos, a barbikert.hu oldal szerzője

Hogyan lássunk hozzá egy elhalt talaj életre keltésének?

Amikor felszedjük a műfüvet, vagy a térkövet, egy szerkezet nélküli, összetömörödött talajt találunk alatta, mert el volt zárva a levegőtől és erős taposási kárnak volt kitéve. Első lépésben tehát a levegős szerkezet visszaállítása a cél. Erre azért van szükség, mert talaj felszínén élő mikroorganizmusok levegőt és nedvességet igényelnek. A levegős szerkezet eléréhez alapos fellazítás szükséges, ami lehet akár gépi (rotációs kapa), vagy kézi (ásóvillázás, ásás). Ezt követően azt fogjuk tapasztalni, hogy még mindig nincs tökéletes nedvszívó képessége a földnek, de ez idővel, a mikroorganizmusok visszaköltözésével fokozatosan javulni fog. Ha ezt a folyamatot fel szeretnénk gyorsítani, akkor van lehetőség talajbaktériumos készítményeket, szerves trágyát beforgatni a fellazítás során vagy komposztot elteríteni a talaj felszínén. A talajt ezután folyamatosan lazítani kell, hogy átjárja a levegő és a nedvesség. Itt fontos megjegyezni, hogy nem sárosra kell locsolni, hanem csak finoman, porlasztva engedni rá a vizet.

Az évnek melyik szakaszában a legideálisabb nekifogni ennek a műveletnek?

Szeptember végével még éppen lehet füvesíteni, de aki most szedi fel a műfüvet, vagy a köveket, annak a tavaszi füvesítést javaslom. Azonban, ha október végére sikerül megfelelő szerkezetet létrehozni a talajban, akkor lehetőség van mustár zöldtrágya növény vetésére.  Ebben az esetben a mustármagot egyenletesen a felszínre szórva kell átgereblyézni talaj felső rétegét, úgy hogy a magok 1-2 cm mélyre kerüljenek. A mustárnak mély a gyökere, ezáltal fellazítja a talajt és  segíti a tápanyagok mélyebb feltáródását.  Télen a mustárnövény elfagy, és lepelként borítja be a talaj felszínét, védve a kiszáradástól és a napsütéstől, és szervesanyagként folyamatos szervesanyag-utánpótlást biztosít a talajban élő mikroroganizmusok számára. Ha nem mustárral vetjük be az ősszel a szerkezetkész talajt, akkor egy vékony avarréteggel is takarhatjuk a földet. Tavasszal pedig megkezdhetjük a fűvetést.

Milyen fű vetését javaslod?

A mediterrán fűkeverékeket érdemes használni fehérherével. Mindenképpen érdemes keverni a füveket, mert a kevert pázsit, amibe megjelenhet a pitypang, az útifű és a százszorszép (kétszikűek is), az egy jóval ellenállóbb társulást fog létrehozni; nem igényel különleges, idő és energiaigényes ápolást, nem kell azon aggódni, hogy az első családi nyaralás alatt csontra szárad. Ezt elég akár két-három hetente vágni.

A fű mellett milyen növényeket ültessünk az egyszerűen kezelhető kertünkben?

Mindenképpen érdemes a növények megválasztásánál a gyógynövényeket, azok közül is az ajakosvirágúakat, mint például a zsályát előnyben részesíteni. Nagyon jó beporzó a bazsalikom és a borágó is, de mindent, ami lila vagy fehér virágú, azt nagyon szeretik a méhek. Az ernyős virágzatúakat is nyugodt szívvel javaslom, mert ezek más típusú rovarcsaládokat hívnak be a kertünkbe, amik nagyon szeretik a levéltetveket.

Hogyan építsük fel úgy a kertünket, hogy az rovar és madárbarát is legyen?

Fontos, hogy legyen egy vertikális nézőpont is; jó, ha van egy lépcsőzetesség egészen az avarszinttől megindulva a közepes hosszúságú fűig, utána egy kicsit magasabb növények megjelenéséig (cserjék), végül a közepes és magasabb fákig. Ha valamelyik szint hiányzik, akkor annak az ültetésére, telepítésére érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni. Amennyiben ez a lépcsőzetesség megvan a kertem környezetében, akár a szomszéd kertje által, nagyon sokat tettünk azért, hogy a biodiverzitás meglegyen a kertemben.

Sokakban van félelem a szúnyogok elszaporodása miatt.

Ha a füvet kicsit jobban hagyjuk felnőni, akkor a szúnyogok meg fognak jelenni a kertben. Egy kertbaráttól ez türelmet és megértést igényel. Ha nekiállunk a szúnyogirtásnak, azzal a hasznos élőlényeket is elpusztítjuk. Viszont, ha átállunk egy ökoszemléletű kertre, akkor fel fognak szaporodni azok a ragadozók is, amik a szúnyogokat fogyasztják. Kell két-három év az átálláshoz, de a gyíkok, pókok, siklók, szitakötők beköltözésével be fog állni a természetes egyensúly. Alkut kell kötni a rovar és madárbarát kerthez, de az emberiségnek el kell fogadnia azt, hogy ennek van egy áldozati része is.

Gulyás Rita

Az írás megjelent a Budakalászi Hírmondó 2022 októberi számában.