Emlékhely épül a budakalászi Duna-part régészeti lelőhelyén

2023. június 22.

A Barát-patak torkolatának környékén egy falu maradványai rejlenek a föld alatt. A budakalászi Duna-part környezetében a különböző régészeti munkálatok leletanyagának tanulsága szerint a csiszolt kőkorszaktól folyamatos az emberek jelenléte.

A régészeti feltárásokat hagyományosan múzeumok végzik,  Kissing falu területén viszont az eddigi tapasztalatok alapján akkor zajlik ásatás, ha valami más beruházás kapcsán leletmentésre kerül sor. A Barát-patak egy szakasza mesterséges mederben folyik, a 19. század első évtizedeiben a belvizek elvezetésének érdekében törték át a magas dunai partfalat, ahol most zsilip épült. Az építkezés földmunkája újabb régészeti kutatásra adott lehetőséget, az eredmények képanyagát és leiratát a helyszínen felépülő emlékfalon láthatjuk majd. A patak torkolatától néhány száz méterre állt a Pusztatemplom, ami a középkori Kissing faluhoz tartozott. Ma a templomrom helyén egy lakóházat találunk, építése előtt 1930-ban Garády Sándor vezetésével végeztek régészeti kutatásokat, amikor középkori, őskori és római kori emlékek kerültek elő.

A patak torkolatának északi oldalán pedig egy római kori erődítmény, egy burgus ált. Kissing falu 100-130 méter hosszan nyúlhatott el a Duna-parton, de a terület alapos feltárását többek között az üdülőkkel, lakóházakkal való beépítés is ellehetetleníti, persze, ha pusztán a területen álló építmények gátolnák a kutatómunkát, nem csak beruházások kapcsán ásnának a területen. A Barát-patak torkolati műtárgyának építése kapcsán a Budapesti Történeti Múzeum 2022 tavasztán és augusztusában régészeti kutatást végzett a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Intézetének megbízásából.

Érdekesség, hogy az építkezéskor a patak déli oldalán nem kerültek elő leletek, azonban az északi oldalon gazdag leletanyag került a felszínre, ahol korábbi kutatások eredményéhez hasonlóan a neolitikumtól a késő középkorig szinte minden korszakból találtak régészeti emlékek. A területen dolgozó régészek, Terei György, Tóth Farkas Márton és Dudás Péter összefoglalójából megtudhattunk, hogy vaskori gödrök, illetve egy késő középkori pince és pincelejáratának részlete is a felszínre kerültek. A beruházás keretében feltárt középkori jelenségekről, valamint a feltárt pincerészletről a kutatás korai szakaszában megállapítható, hogy a pince is az egykori Kissing falu emlékeinek egyike.

A menetes pincelejáratot két pofafal keretezte, amihez egy faszerkezetes épületmaradvány csatlakozott. A pince falainak mérete figyelemreméltó, vastagságuk 60 cm, magasságuk 17-2,2 méter között volt az alapozástó számítva. A 10, illetve 5,2 méter hosszú falmaradványok belső felületén fehér vakolatmaradványokat találtak. Kötőanyaguk helyi terméskő volt. A pincéből vasból készült sarló, kapa, ládaveret és feltehetően az egykori ajtó vaspántja került elő. A vaskori gödörobjektumok közül az egyik 1,7 méter mély, kör alakú gödörből egy lókoponya is felszínre került. A feltárás során a gödrökből állatcsont, és a korszakra jellemző kerámiatöredékek kerültek elő.

Az írás megjelent a Budakalászi Hírmondó júniusi lapszámában.