Erdőgazdálkodási Munkák

2018. október 01.

A Pilisi Parkerdő Zrt. beszámol a 2018.-ban tervezett erdőgazdálkodási tevékenységeiről, melyeket Budakalász környezetében végeznek. A tájékoztatóban röviden bemutatják az erdőgazdálkodás szakmai hátterét, valamint értelmezik az egyes erdészeti szakkifejezéseket. Gazdálkodásuk alapját az erdészeti hatóság tíz évre vonatkozó erdőterve képezi

Az alábbiakban a Pilisi Parkerdő Zrt. tájékoztatója olvasható 5 problémakörben:

1. Illegális hulladék:

Napjaink továbbra is aktuális problémája a lakott terület közvetlen közelében, az erdőben illegálisan elhelyezett hulladék. Az egyre növekvő mennyiségben jelentkező, alapvetően lakossági forrásból kikerülő, több mint 10 000 m3-nyi szemét eltakarítását Társaságunk maga, saját forrásból végzi, melynek költsége évről-évre növekvő tendenciát mutat 50-60 millió forintos nagyságrendben.

Terveink arra irányulnak, hogy a jelenleginél tudatosabb közösségi magatartás szemétmentesebb erdőket eredményezzen.

2. Zöldhulladék

A kertes házaknál keletkező zöldhulladékot sajnos igen jelentős hányadban erdőterületeken helyezi el a lakosság, melyet azután a Parkerdő munkatársai szállíttatnak el. A kertben levágott fű, lenyesett ág, lehullott gyümölcs kapcsán sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagokat nyugodtan elhelyezhetik az erdőkben, mezőkön, utak szélén és ezzel nem követnek el természetkárosítást, ez azonban tévedés. A zöldhulladék illegális elhelyezése éppúgy szabálytalan és büntetendő, mint a kommunális vagy más hulladék lerakása.

Az illegálisan kihelyezett zöldhulladék ugyanakkor komoly veszélyt és problémát jelent az erdőkre, gyepterületekre. A fenyőfélék – főleg elszáradt állapotban – fokozottan tűzveszélyesek, illegális lerakásuk aszályos, forró időszakban könnyen belterületi vagy erdőtüzek okozója lehet. A nagy mennyiségben, egyben lerakott zöldhulladék ugyancsak fokozott tűzveszélyt jelent, mert a végbemenő lebomlási folyamatok öngyulladáshoz vezethetnek, veszélyeztetve így a környező erdőket.

Jelentős természetvédelmi kockázatot is jelent ez a tevékenység, mivel elősegíti az inváziós növényfajok, így például a bálványfa, továbbá a parlagfű és a japán keserűfű terjedését. A kertekből kikerülve, ezek az agresszív, idegenhonos fajok a főváros környékén még meglévő őshonos védett erdők rovására terjeszkednek, visszaszorításuk nagy erőfeszítéseket igényel. Végezetül, az erdők szélén lerakott zöldhulladék-kupacok miatt a kirándulók sem élvezhetik az erdők eredeti látványát.

3. Fakitermelések

A fakitermelés munkafolyamata egy időben hosszan elhúzódó tevékenység, hiszen a szakmai szempontból kivágásra jelölt fák ledöntése, tőtől való elválasztása csak az első lépcső ebben a folyamatban. Ezt követően a ledöntött törzsek és a koronarész feldolgozása következik, majd meg kell szervezni a feldolgozott faanyag elszállítását. Sok esetben elsőként az érintett erdőrészlet szélén lehetséges csak a deponálás, és csak egy jóval későbbi időpontban adódik lehetőség a faanyag „erdőből” történő tényleges elszállítására. E faanyag mozgatási és szállítási munkák idejét, időtartamát nagymértékben befolyásolják az időjárási tényezők. Ennek is köszönhető, hogy az egész munkafolyamat időben elhúzódik. A terület végleges rendezésekor a szakmai beavatkozások után megfelelő, rendezett erdőképet kapunk, ez azonban több hónapot, illetve akár fél évet is igénybe vehet.

A munkák során elkerülhetetlen ugyanakkor, hogy a faanyag elszállításakor igénybevett utakon sáros nyomok keletkezzenek. A lakosság tűzifaszükségletének kielégítése, a kitermelt faanyag értékesítése sürgős feladat. Az úthibák kijavítására a fakitermelés valamennyi említett munkafázisának befejezése után kerülhet csak sor, amikor további szállítás már nem várható és az időjárás is megfelelő. Jellemzően a tavaszi időszak alkalmas az útkarbantartási munkák végzésére, ilyenkor kerül sor gréderezésre, kátyúzásra murva és zúzottkő felhasználásával, illetve egyéb felületkarbantartási munkákra. Mindezek ismeretében, kérjük a tisztelt erdőlátogatók, kirándulók, turisták, helyi lakosok megértését és türelmét azon erdőterületeken és környezetében, ahol társaságunk éves fakitermelési munkáit folytatja, kiemelten a környező utakat, közelítő ösvényeket érintően.

4. Belterületi vaddisznók

Több település esetében a lakosságtól éves szinten több bejelentést kapunk a belterületeken a kertekbe bejáró és ott problémákat okozó vaddisznókról. Ez a jelenség olyan erdőkkel határos területeken fordul elő leggyakrabban, ahol az elmúlt évtizedekhez képest sok a felhagyott kert, illetve telek, járatlan bozótosok alakulnak ki, a kerítések elhanyagoltak, vagy nem megfelelőek. Fontos tudni azt, hogy a belterület nem része a vadászterületnek. Sajnos a kutatások és források megállapítják azt, hogy részben ezen okok, továbbá az előző pontokban említett hulladékproblémák miatt is a belterületek egyre vonzóbb környezetet jelentenek a vadállatok számára is.

Itt egyaránt biztosított számukra a búvóhely és a táplálékforrás is, emiatt vissza sem térnek a külterületi erdőkbe. Ezért az önkormányzatok és a lakosság hatékony együttműködésére van szükség annak érdekében, hogy állatok számára vonzást jelentő területek nagysága csökkenjen.

5. Belterületi rókák

Ha a lakók olyan rókát vagy egyéb vadállatot látnak, amely hagyja magát néhány lépésre megközelíteni, vagy támadó magatartást mutat, esetleg róka, vagy más vadállat tetemét megtalálják – akkor a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságon, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Zöld +36 (80) 263 244 telefonszámán keresztül tehetik meg a szükséges bejelentést.