Írástörténeti előadások: Mi van a rovásunkon?

Hermányos Mária előadása a ZMTE írástörténeti előadássorozatában

Levezető elnök: Haraszti Zsuzsanna

„Képi gondolkodásmóddal megáldott tervezőgrafikus vagyok. Nyelvünk mély összefüggéseinek kapuját a székely-magyar rovásjelek nyitották meg számomra. A rovásjelek jelképi jelentése szembetűnő az anyanyelvünkön gondolkodók számára…

Több évtizedes megfigyeléseim a Czuczor-Fogarasi szótár szókészletére alapozva a korábban már leírt jelentéseket tágítják, finomítják. A hangokra – mint vezérhangokra – épülő szógyökök jelentéskörét vizsgálva megmutatkozik, hogy minden hangunknak önálló jelentésvonzata van. A hangzás (fonéma) és képe (morféma), a rezonancia elvén történő keletkezésével, szervesen összetartozik, azaz a rovásjel valódi jelkép, képírás, hangképírás.

A rovásjeleket nem alfabétiában, hanem formai bonyolódásuk szerint állítottam sorrendbe, az egyszerű egyenes szártól indulva, a két párhuzamos szárú, a metsződő, majd az íves vonalakra épülő jelek sorával. Ez a rend teremtette meg dolgozatom és a GYÖK-erek, hangképversek, könyvem szerkesztési alapelvét is. A kiadást támogató MÖF berkein belül váltam a Magyar Anyanyelv- és Kultúratulajdonosok Közösségének (MAKK) vezetőjévé, mely tisztségem további elmélyült „nyelvbúvárrá” avatott. E közösségnek tagja minden magyarul gondolkodó ember, és ugyanolyan nyelvhasználói jogokkal bír, mint az anyanyelvünket egyetemi szinten kutató képzett nyelvész, akadémista társaink.”

Hermányos Mária tervezőgrafikus