Evangélikus gyülekezet Budakalászon

2023. december 27.

Budakalászon az 50-es évektől a gyülekezeti tagok házaiban tartották alkalmaikat az evangélikusok, majd sokan a Szentendrei Gyülekezetbe kezdtek járni. Mára Budakalászon havi több, rendszeres alkalmat tartó gyülekezet működik, Győri János Sámuel plántálólelkész munkájának hatására újra evangélikus közösség formálódott Kalászon. 

A havas időben a Kereszt utcán, a református gyülekezet meleg közösségi termébe érkeztek a gyülekezeti tagok. Az istentiszteleteket is itt tartják, még pont elférnek a dupla sorban körbe rendezett székeken. A Bibliaórán a nagy asztalt ültük körül, fiatal párok és idősebbek egyenlő arányban. Az alkalmat megelőzően Győri János Sámuelt kérdeztem a plántálásról:

„Nem volna kedved Budakalászra jönni? – keresett meg a püspök. Mi Pesterzsébeten lakunk, de olyan nagy szeretettel fogadtak Budakalászon, hogy elfogadtam a felkérést” – emlékezett vissza a lelkész. A gyülekezetépítés 2020 tavaszán, a koronavírus járvány itthoni kitörésének idején kezdődött, így először online tartották az Istentiszteleteket és az élő alkalmakat azóta is közvetítik. 1988-ban Győri János Sámuel alapította az Evangélikus Egyház médiaközpontját, így a technika számára nem jelentett akadályt.

A Bibliaórán a zsoltáréneklés és ima mellett a gyülekezet felidézte, kinek milyen ajtó, kapu jut eszébe. Sorra jöttek a bibliai példák a kerubok által őrzött berázódott édenkert kapujától át Noé bárkájának ajtaján keresztül. Karácsonyra készülődve érdekes gyakorlat volt a különböző átjárók felidézésével számba venni, mit is jelent a szoros kapu, a tű foka vagy éppen Jeruzsálemben az a befalazott kapu, amin keresztül egykor Jézus vonult be a városba. Ezt kell csinálni, azt kell tenni Karácsonyra készülve jellegű útmutatás nem hangzott el, a gyülekezeti tagok személyes történetei közül annál több. A jelenlévő házaspárok elmesélték, hogy ki hogy kérte ki a menyasszonyt, majd Győri János arról ejtett pár szót, hogy régen Jeruzsálemben a vőlegény váratta meg a násznépet, ezt a szokást az Evangélium is olvashatjuk és metaforikusan, a Megváltó érkezésére is érthetjük. Máté Evangéliumában a kapu a vőlegény után bezáródik. Akik nem készültek fel – mint a balga szüzek, akiknél nem volt olaj – nem tudnak bejutni. A Szöveget olvasva korábban távolinak éreztem a példát, hiszen nem tudtam mit kezdeni azzal, hogy a várakozó szüzek, akiknek a mécsesekkel világítaniuk kell majd a szertartáson, miért nem osztják meg az olajat egymás között legalább addig, amíg valaki elszalad a hiányzó mennyiségért. Az alkalmon megérthettem, hogy a felkészülést egyedül kell elvégezni, a kapun való bejutás mások megtérése révén nem működik.

A bibliaóra végén a gyülekezeti tagokkal beszélgettem, az Író házaspárt arról kérdeztem, hogy mit jelent számukra az, hogy a településükön is működik evangélikus gyülekezet. Mária Pesten járt gyülekezetbe, majd Gárdonyba költözött, ahol nem járt közösségbe. „Egy rákos megbetegedésből való gyógyulás alatt Istentől kértem, hogy a rákkal együtt más rossz dolgoktól is szabaduljak meg, ami rám rakódott az évek során és megerősödött a Vele való kapcsolatom. Szerettem volna újra közösségbe járni” – mesélte. Az alakuló Istentiszteletről a Hírmondóból értesültek és nagyon megörültek a lelkész személyének, hiszen sok évvel ezelőtt Győri Gábor, János testvére által szervezett egykori csákvári táborban mélyült el, vált személyessé az akkor tizenöt éves Mária hite. A szentistvántelepi Író házaspár a megalakuló Istentisztelet óta rendszeresen jár a gyülekezetbe.

Az Evangélikus Egyház rendszeresen végez gyülekezetalapító feladatokat. A plántálás négy-öt évig tart és egy felmérés előzi meg. Budakalászon több, mint hatvan címet tart számon az Evangélikus Egyház. A közel száz budakalászi evangélikus közül a többség Szentendrére jár. Az ötvenes években budakalászi házaknál szórványistentiszteleteket tartottak a kalászi evangélikusok, majd a szentendrei lelkész, Horváth-Hegyi Olivér járt Pomázra. Most a Budakalászi Evangélikus Gyülekezet alkalmait 25-30 ember látogatja rendszeresen, a gyülekezeti tagok egy része a közelmúltban költözött Budakalászra és bekapcsolódtak a lassan négy éve tartó gyülekezeti életbe. A plántálási munka során, evangelizációs alkalmon megfordult Kalászon a Fabiny Tamás püspök vagy az országos missziós lelkész Szeverényi János.

A gyülekezet életében fontos a mozgás, az utazás. Rendszeresen látogatnak más gyülekezeteket, kirándulásokat szerveznek, mint ahogy Győri János fogalmazott: „Szenvedélyesen, igei alapon, az örömhírt hirdetve evangelizálunk, ami sajnos ma már lassan feledésbe merült.”

Győri János Sámuel saját rockoratóriuma

Nagytarcsán születtem, apám közel negyven évig ott volt lelkész, 1942-ben kezdte. Gyerekkoromban az evangelizációban éltem, akkor még lovaskocsival összejártak a különböző falvakból az emberek. Nagyapám halálának az évfordulójára cellulózfilmet készítettem. Az 1920-as évek végén hatalmas mozgalmak voltak Magyarországon, a nagyapám volt a magyar evangélikus diakonissza egyesületnek, a Fébének az első lelkésze. Nagytarcsán voltam lelkészgyerek, egy szlovák néptánc csoportban tangó harmonikáztam. Az első külföldi fellépésünket nagyhétre szervezték, mire én megmondtam, hogy nem fogok Krisztus halála napján senkinek talp alá húzni. Sajnos a tangóharmonikát ezután le kellett adnom. 1962-ben már orgonán tanultam, 1965-ben Kiskőrösön kezdtem a lelkészi munkát. 1965-ben könnyűzenei zenekart szerveztem, a Hermons-t, tavaly az Sportarénában léptünk fel az Ez az a nap-on. Az Ez az a nap ősét Ősagárdon, egy szabadtéri színpadon szerveztem meg. Tizenhatszor ismétlődött meg a fesztivál. Kiskőrösről, ahol az Istentiszteleteken ezer ember gyűlt össze, Békéscsabára kerültem. Két énekkart is vezettem ott, életem legnagyobb zenei élménye az volt, amikor Händel Messiásának főbb tételeit előadtuk. Kisebb szimfonikus zenekart szerveztünk helyi zenészekkel, majd elkezdtem az első saját rockoratóriumom megírását. 1970-ben írtam az elsőt, amit 2021-ben Kalászon előadtunk. 1972-ben megírtam az Anastasist, azaz a Feltámadást. 2019-ben életműdíjat, Szikra Díjat kaptam. Most Budakalász mellett Pomázon szolgálok – mondta lapunknak Győri János Sámuel.

Urbán Ákos

Az írás a Budakalászi Hírmondó decemberi-januári lapszámában jelent meg.