Gyorsan kell intézni a volt szovjet laktanya kármentesítésének hatósági ügyeit
2023. március 09.
Hétfőn késő este jelent meg az a kormányrendelet, amely – három másik beruházás mellett – a szentendrei volt szovjet laktanya területének kármentesítési munkálatait is nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a természetvédelmi eljárások kivételével a beruházások megvalósításához, a használatbavételéhez és az üzemeltetéshez szükséges összes közigazgatási hatósági ügyet gyorsítva kell intézni. A rendelkezést a már folyamatban lévőkre is alkalmazni kell.
A szentendrei szovjet laktanya volt a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg összes tankjának karbantartóbázisa. Több évtizeden keresztül itt szerelték és mosták a tankokat nagyon erős oldószerekkel, amelyekből a talajba is bőven jutott. A laktanyát 1992-1993-ban egyszer már kármentesítették, az akkori jelentések szerint úgy tűnt, teljesen tiszta a talaj, de nem sokkal később a laktanya közelében levő vízbázison ismét szennyezést mutattak ki, emiatt a víztermelő kutak egy részét akkor le is kellett zárni.
A mérések során rákkeltő és idegrendszert károsító mérgező anyagokat (diklór, triklór, tetraklór-etilén, vinil-klorid) is kimutattak a felszín alatti vizekben. Az egészségre különösen nagy kockázatot jelentő vinil-kloridból a legmagasabb koncentrációt 2010 márciusában mérték, ekkor az egyik figyelőkútban 282 mikrogramm/liter mennyiséget észleltek, ami a hatérték ötszázszorosa(!).
A hétfői kormányrendelet előzményéhez tartozik, hogy 2020 júniusában Budakalász, Pomáz és Szentendre polgármesterei közösen kérték a belügyminisztertől a Dera-pataktól északra lévő ipari övezet és a volt szovjet laktanya területének mielőbbi kármentesítését. Arra hívták fel Pintér Sándor figyelmét, hogy egy kormányzati megrendelésre készült szakértői anyag 2018-ban jelezte, a veszélyes szennyezés öt év alatt elérheti a víztermelő kutakat is. Mivel az intézkedési terv a kármentesítés bonyolult folyamatát három éves időtartamban határozta meg, a sürgető időnyomás miatt írt levelükben Fülöp Zsolt, dr. Göbl Richárd és Leidinger István polgármesterek arra is felhívták a figyelmet, hogy Pest megyében, a Duna jobb és bal partján nincs tartalék vízbázis, a biztonságos ivóvízellátás érdekében a kármentesítés már nem halogatható.
A „Szentendre Regionális Déli Vízbázis megóvásával összefüggő egyes kormányzati intézkedések végrehajtása” – című dokumentum riasztó képet fest a felszíni és a felszín alatti szennyezés mértékéről, veszélyességéről és kiterjedésének növekedéséről. A szennyezés egyik forrásaként a volt szentendrei szovjet laktanyát és a harckocsik karbantartására itt használt oldószereket jelölték meg. A másik szennyező pedig a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat (PEVDI), ahol az írószergyártás során a fémfelületek tisztításához használt vegyszerek szennyezhették el a környezetet.
A polgármesterek felhívásának és a térség 2022 őszén megválasztott országgyűlési képviselője, dr. Vitályos Eszter közbenjárásának is köszönhetően felgyorsultak az események, 2022 decemberében megjelent a kármentesítésre kiírt közbeszerzési felhívás.
Akkor írtunk arról, hogy több évtizedes várakozás után végre megtisztulhat a Budakalász és 13 másik dunakanyari település lakóinak ivóvízellátását szolgáló Szentendre Déli Regionális Vízbázis a klórozott szénhidrogénektől.
A kormányrendelet értelmében az összes közigazgatási hatósági ügyet gyorsítva, általában 8 és 15 napos határidővel kell a jövőben elintézni, és a rendelkezéseket a március 7-én már folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
A kármentesítési munkálatokat folyamatosan figyelemmel kísérjük. A Budakalászt és 13 másik dunakanyari települést ivóvízzel ellátó Szentendre Déli Regionális Vízbázisról további háttárinformációk a Greenpeace oldalán is elérhetők; a korabeli híradások közül az Index tudósítása pedig itt.