Hamarosan megismerhetjük a jólfésültség történetét a Kiscelli Múzeumban

2023. június 20.

A múzeumok éjszakáján nyílik Szabó Zsuzsa kiállítása „A jólfésültség története–Fodrászipari Forradalom Budapesten” címmel a Kiscelli úzeumban. Minden kalászit szeretettel várunk.

2023. június 23-án 18 órakor lesz a kiállításmegnyitója „A jólfésültség története–Fodrászipari Forradalom Budapesten” című időszakos kiállításnak, melynek kurátora Szabó Zsuzsa budakalászi etnográfus és fodrász, akit a  nagyszerű és látványos kiállítás hátteréről és kulisszatitkairól kérdeztünk.

Fodrász vagy és kiállítást szervezel a Kiscelli Múzeumban, ami nem éppen szokványos párosítás.

Néprajz-német szakon végeztem az egyetemen, majd a Skanzenben dolgoztam, ám nem néprajzkutatóként, hanem az akkori közönségszolgálati igazgatóságon. Üzemeltetési és ismeretátadási igazgatóként az volt a feladatom, hogy a múzeumban koncentrált tudásanyagot átadjam a látogatók számára. Múzeumpedagógiai foglalkozásokat, kiállításokhoz kapcsolódó fesztiválokat, rendezvényeket és képzéseket találtam ki és szerveztem meg. Aztán jött a fordulat: a munkámban való kiégésem és a harmadik gyermekem születése. Otthon voltam az újszülött lányommal, amikor eldöntöttem, hogy magam mögött hagyom az eddigi pályafutásomat és elkezdek fodrásznak tanulni. A kultúra közvetítésével azonban fodrászként sem hagytam fel; elkezdtem írni egy blogot „Hajmeresztő” címmel. Egyrészt önmagam szórakoztatására, másrészt azt gondoltam, másoknak is érdekes lehet, milyen negyven évesen egy új szakmát tanulni. Ahogy épültek folyamatosan a szakmai ismereteim, úgy írtam egy-egy témáról, mint például a hajszárítás történetéről. Annyira érdekesnek tartom a fodrászatot, hogy aki a szakmaváltásban nem érdekelt, annak is izgalmas olvasmány lehet.

Honnan jött a kiállítás ötlete?

Most tíz éve vagyok fodrász. Az ötödik évfordulóra egy házi koncertet szerveztem a kertemben Szent Iván estéjén, ahol a zenész vendégeim muzsikáltak. Most valami mást kellett kitalálnom. A lányom Angliába járt egyetemre, jelenleg is kinn él. Amikor meglátogatom, mindig elmegyünk valamilyen múzeumba egy kiállítást megnézni. Annál jobban tetszik egy kiállítás, minél extrább. A Temze partján egy délnyugati városrészben áll a Víz&Gőz Múzeuma (London Museum of Water &Steam). A múzeum egy régi szennyvíztelep volt, amit megtartottak műemléknek és egy állandó kiállítást állítottak össze benne. Volt egy klasszikus tablós teremkiállítás is a vízpompák mellett, ahol az egész londoni vízhálózat fejlesztéséről kaphattunk érdekfeszítő információkat. Az átadott tudás nem volt tömény, hanem vicces és figyelemfelkeltő, ami azt a hatást érte el, hogy még többet akarjak tudni a témában. Hazaérve írtam is róla egy blogbejegyzést. Nem sokkal később ellátogattam a Kiscelli múzeumba, ahol a „Kloáka, kanális, klozet” kiállítást néztük meg a barátnőmmel Budapest szennyvízhálózatáról. Zseniális kiállítás volt, ami összecsengett a londoni élményeimmel, ezért írtam egy gratuláló levelet dr. Perényi Roland igazgató úrnak. A levélben kifejtettem, hogy miért tetszett a kiállítás, az angliai tapasztalataimat és elküldtem neki az azzal kapcsolatos blogbejegyzésemet is. Mellékesen leírtam, hogy nem áll tőlem távol a múzeum, csak épp fodrásznak váltottam és érdekesnek tartom, hogy Magyarországon nem hallottam még fodrásztörténeti, hajjal kapcsolatos kiállításról, pedig nemzetközi szinten többször is volt már. A végén feldobtam a labdát, hogy ha volna kedvük esetleg egy ilyenhez, akkor abban szívesen benne lennék. Nem sokkal később jött a válasz, hogy örömmel fogadják az ötletemet.

Ez hatalmas falatnak hangzik. Hogyan fogtál hozzá a kiállítás megszervezéséhez?

Kijöttek hozzám Budakalászra a szalonomba Maczó Balázzsal, aki néprajz-történelem szakos gyűjteményvezetője a Kiscelli múzeumnak. Őt jelölték ki a társamnak a kiállítás megvalósításához, amiért nagyon hálás vagyok, mert nagyon jó vele együtt dolgozni. Én nagyon pörgős vagyok, ő pedig a másik pólus; nyugodt erő hatalmas tapasztalattal a kiállítások létrehozásában. Alapvetően szeretek együttműködni másokkal. Rengeteg az előkészítő munka, a kiállított anyagok más múzeumokból, magángyűjteményekből is vannak, több helyre ki kellett mennünk tárgyalni, egyeztetni. Itt fontos meg említenem, hogy a fodrászszakma nagyjai nagyon nyitottan fogadták a kiállítás ötletét és akár interjúkkal, akár régi fodrászeszközökkel nagyon segítőkészen járultak hozzá ehhez a vállalkozáshoz.

Képeslap Hajas László mesterfodrász gyűjteményéből

A megkeresést követően minden zökkenőmentesen alakult?

Annak ellenére, hogy a múzeum egyből bevette a szakmai programjába a kiállítást, felmerültek kételyek a mellettünk zajló háború és a gazdasági helyzet miatt költségvetés terén. Dr. Perényi Roland igazgató optimista volt és a kételyek között is végig bíztatott minket. Végül megkaptuk rá a keretet. Az egész kiállítást segíti a csodás események sorozata. Ahogy írtam a blogot, úgy tudták, hogy érdekelnek a régi fodrásztárgyak, ezért akinek volt, elhozta nekem. Kellett volna a kiállításhoz egy hatalmas alapkutatás is, de 2021-ben megjelent Zeke Gyula történész könyve „Borbélyok, frizőrök, fodrászok” címmel, ami majdnem teljes egészében lefedi a témánkat. Nagyon alapos kutatómunka, amit már készen kaphattunk. Egy másik csodálatos időzítés, hogy a kiállítás megnyitója épp június 21-én Szent Iván éjszakáján (Múzeumok éjszakája) fog megnyílni egy nappal a születésnapom előtt.

Mivel készültök a kiállításra?

Hatalmas a téma, muszáj volt szűkíteni. Budapest idén 150 éves. A főváros születése előtti évben, 1872-ben szüntették meg a céheket, így a többihez hasonlóan megindult a fodrászszakma átalakulása is. Megegyeztünk abban, hogy legyen a fókusz időben 150 év, térben pedig Budapest, a jólfésültség története és a szépségipari forradalom. A kiállításon először megismerkedhetünk majd a hajjal kulturális antropológiai szempontból, hogy hányféleképpen értelmezzük a hajat eltérő kultúrákban és időben. Innen szűkítjük a témát egy természettudományos résszel, ami tulajdonképpen a haj biológiája és kémiája. Ezen a szakaszon megtudhatjuk, miért ilyen vagy olyan színű a hajunk, mit jelent a növekedési ciklus, mi a háttere a kopaszodásnak és az őszülésnek. Kiderül, hogy mi történik, ha például megmossuk a hajunkat. Mindez fontos, mert ha ezt a részt kihagyjuk, akkor a saját hajunk mindennapi kezelésével nem leszünk beljebb. Ez egy kis látogatóedukáció kevesebb szöveggel, több animáció segítségével, hogy jól érthető legyen mindenki számára. Innen rátérünk majd arra, hogy Budapesten az elmúlt 150 évben hogyan differenciálódtak a hajjal kapcsolatos foglalkozások és kik voltak ennek a fő szereplői. Kitérünk arra is, hogy mik voltak azok az eszközök, amik a fodrásztechnikát forradalmasították. Szó lesz a divattrendek alakulásáról és a divatikonokról. A szakmai, történeti részt az otthoni, laikus hajápolás témája követi a tükörtől a szelfiig. Megtudhatjuk, hogyan született meg a modern test, amit a tükörben ellenőrzünk nap mint nap. Az, hogy hogyan nézünk ki a tükörben, az alkalmasságunk zálogává lett, hiszen nemcsak a közösségi normák nyilvánulnak meg a kinézetünkben, hanem az egyéni kreativitásunk is. Lesz majd egy szelfifal, ahová az emberek szabadon küldhetnek be hajas szelfiket. Végül egy kis mozizással kaphatunk szilánkokat a haj kultúrtörténeti vonatkozásaiból; művészeti alkotásokat és híres filmjeleneteket mutatunk majd be.

Jellemző rád, hogy valamit kitalálsz, ami szinte lehetetlennek tűnik és azt meg is valósítod?

Talán kicsit hiperaktív vagyok, mert mindig valami jár a fejemben. Szeretek megálmodni, alkotni, létrehozni, megvalósítani, hatással lenni, megmutatni, és mindehhez tudom mozgósítani az energiái mat úgy, hogy még élvezem is. Szeretek magamnak feldobni labdákat és utánuk szaladni.

Gulyás Rita