Üdvözöljük Budakalász város weboldalán
Wir begrüßen Sie auf der Webseite von Kalasch
Срдачно Вас поздрављамо на интернет страници града Калаза

2021. április 12. hétfő | Gyula napja

Hírek

 

Harmadnapon – „Et resurrexit tertia die”

2021. április 04.

Hajnalhasadás

A korai csípős levegőben már nem látni a leheletet, de a hidegen friss, tavaszi illatokat és az egyre hamarabb felkelő nap derengését már hetek óta érezni lehet ilyentájt. A madarak épphogy elkezdenek énekelni, a csillagok fénye percről-percre halványul. Alszik még a város, mikor útnak indulunk. Háromnegyed öt. A patakhíd két oldalát díszítő kandeláber régi hangulatot idéz. A szentendrei evangélikus templom andezitfalán szépen futnak felfelé a fénynyalábok, de kis udvarában kedves mécsesek is világítanak balra, hogy a korán kelők biztonságosan léphessenek be a nagypénteki sötétséget idéző templomba.

Igen. Húsvét hajnal 5 órakor már bent ülnek a fehér konfirmációs ruhába öltözött felnőttek, akik keresztelésükre, első úrvacsoravételükre készülve várják, hogy a karzatról megszólaljon a mély, szarvasbőgéséhez hasonlatos, ám nagyon is emberi hang. 13 éve ugyanaz a hang. A csendet előbb az ószövetségi igék, az imádságok, majd a liturgikus kórus dallama, és Pilinszky János: Harmadnapon című versének emlékezetes sorai törik meg.

„Harmadnapra legyőzte a halált.

Et resurrexit tertia die.”

Ekkor, és csak ekkor kezd világítani a bejárati ajtóban, a lelkész kezében az óriási méretű gyertya, aki a kórussal együtt énekelve, lassú léptekkel közeledik a templom padjaiban ülők arcát megvilágító húsvéti fénnyel az oltár felé. Az előkészület elvégeztetett. Elkezdődött a hajnalhasadás.

Hasadás

Feltámadás ünnepe. A kereszténység hitének és meggyőződésének elmaradhatatlan kincse, amelyet a tavaly márciusban elkezdődő pandémia 2020-ban egyszer már átalakított, ahogyan idén másodjára is megteszi, de amit sem ördög és pokol, sem vakcinahiány és méteres távolságok nem tudnak végképp eltörölni. Mert amit ünneplünk, nem csak az immanens és transzcendens határán mozog, hanem bizony a hit és hitetlenség, a vitatható és vitathatatlan határán is. Legalábbis az ember eddig jutott, vagy süllyedt. Ki-ki válasszon a kettő közül. Mindenesetre vita és a vitatható tárgyává tette Húsvétot. De mi is történik Húsvét ünnepén, ami ennyire megosztó?

 

Húsvét története

A szó, húsvét, a böjti időszak után a hús magunkhoz vételére utal. Ennek ószövetségi gyökere az egyiptomi szabadulás, kivonulás, az exodus ünnepén, közösségben elfogyasztott bárány emlékéig nyúlik vissza. Isten népének nagy tavasza egy kegyelmi pillanatra épül. Történt ugyanis, hogy a tizedik csapástól minden héber elsőszülött gyermek megmenekül, akik szülei a leölt bárány vérével bekenik otthonuk szemöldökfáját. A bárány vére jelenti az életet. Ezen a nevezetes éjszakán. A húsvétot a héber nyelv pésah-nak nevezi, ami magyarul így adható vissza: rituális táncot lejteni, átmenni, átvonulni, átugrani. Isten a Tízcsapás utolsó fejezetében átvonul Egyiptom felett, a héberek megmenekülnek, azonban az egyiptomiakra lesújt. Az ünneppel szinte összeolvad egy másik zsidó ünnep, a kovásztalan kenyerek ünnepe. A hagyomány szerint a kivonulás a tizedik csapás után olyan gyorsan történt, hogy a kenyértésztának nem volt ideje megkelni, meg kellett sütni.

A kereszténység mindkét zsidó hátterű hagyományt megőrizte Jézus élettörténetének narratívájában, méghozzá Nagycsütörtökön. Az evangélikus úrvacsorában, katolikus eucharisztiában magunkhoz vesszük a kovásztalan kenyeret, a pászkát, mint Jézus értünk megtöretett testét és a korty bort, mint Jézus, az ártatlan bárány értünk kiontott vérét.

A kettéhasadt kárpit

Húsvét ünnepét megelőzi az evangélikus teológia és gondolkodás origójába kerülő legnagyobb keresztény ünnep, a Nagypéntek, amiről Dr. Fabiny Tamás, evangélikus elnök püspök egy interjúban így vall:

„Hogy – Nagypéntek – mit „jelent”, azt nem tudom definiálni. A legnagyobb misztériumok világában csak tapogatózni tudunk, csakis lábujjhegyen szabad járni.”

Jézus kereszthalála nélkül nincs feltámadás, a feltámadás értelmetlen Isten Fiának, mint bűntelennek halála nélkül. Nagypéntek emberi gonoszságának lendülete, Jézus miattunk és értünk vállalt halálának pillanatában Isten a lehető legközelebb kerül az emberhez. A szeretet mértéktelen, számolatlan és határtalan. Ennek egyik jele a jeruzsálemi templom kárpitjának kettéhasadása. A templom kárpitja vélhetően 18m magas 9m széles és 10cm vastag volt. Ez választotta el a nép bűneiért engesztelő áldozatot bemutató főpap által is csak évente egy alkalommal látogatható Szentek Szentjét a templom többi részétől. A kárpit tehát a bűn jelképe, amely elválasztja az embert Istentől. Jézus halálakor a kettéhasadt kárpit nem képez többé akadályt Isten és ember között, mert Valaki olyan áldozatot mutatott be, ami egyszer, s mindenkorra elegendő. Nagypéntek tehát az Isten és ember egymásra találásának ünnepe. Mindez egyedül Jézus Krisztus érdeme!

Maghasadás

Húsvétot az öröm ünnepeként tartjuk számon. Jézus Krisztus megszabadította a világot bűneitől, és nem csak az Isten-ember kapcsolatát tette átjárhatóvá, hanem a halandó és halhatatlan világot. A feltámadás a kereszténység legerőteljesebb üzenete. Olyan erős valóság ez, hogy csak hittel lehet megragadni; ésszel és érzelmekkel aligha.

Jézus egy helyen (Jn 12,24) arról beszél, hogy ő olyan, mint a földbe esett búzaszem. Ha nem hal meg, egymaga marad, de ha meghasad, meghal, sokszoros termést hoz. Húsvétkor azt ünnepeljük, hogy Jézus nem lesz egyedül a mennyben, mert a maghasadás és az abból származó új életek milliói tölthetik meg Isten lakóhelyét, ahol már semmi sem megosztott, mert a Szeretet uralkodik. Ehhez egyre van szükség, hogy elhidd: „Harmadnapra legyőzte a halált. Et resurrexit tertia die.”

 

Horváth-Hegyi Olivér

szentendrei-budakalászi evangélikus parókus lelkész

Címlap fotó: Hollósi-Györgyei Nóra

 

Kapcsolódó cikkek:

Böjti és húsvéti szokások – Kalászon

Az írás a Budakalászi Hírmondó márciusi számában jelent meg. A lapszám további tartalmait online ide kattintva érhetik el.