Hogyan mentsük meg a méheket?
2021. április 30.
„Kétségbeesett helyzetben vagyunk. A házi méhek és a vadon élő méhek fajtáinak 70%-a kipusztult már. A kutatások szerint egy méhcsaládban ma csak 35 000-40 000 méh él, holott tíz évvel ezelőtt 60 -70 ezer bogár élt” – mondja Wágner Anikó budakalászi méhész. A Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére 1994-től minden év április 30-án tartjuk a méhek napját. A méhek kiemelt szereplői a gyümölcstermesztésnek, és a virágos növények legfontosabb megporzói. A beporzóktól pedig az emberiség élelmének jelentős része függ. Mit tehetünk értük?
A városiasodás és a nagyüzemi mezőgazdaság egyre kevesebb természetes vagy természet-közeli élőhelyet hagy meg a vadon élő fajok számára. A monokultúrákban termesztett haszonnövényekkel (kukorica, repce, napraforgómező) elvesszük a rovarok és a madarak természetes élőhelyét és folyamatos táplálékát. Óriási probléma a túlzott vegyszerhasználat is, különösen a neonikotinoidok, amelyek elpusztítják a méheket. A probléma globális, az egész világon pusztulnak a rovarok, madarak, és általában véve csökken a biológiai sokféleség. Pedig a beporzók és a méhek munkájától az emberiség élelme függ. Ha eltűnnek a méhek, eltűnik velük a méz és a méhpempő, azaz a propolisz, ami számos gyógyszernek és kozmetikumnak az alapanyaga. Kevesebb gyümölcsfa fog teremni, hiszen a többi beporzó nem fogja tudni elvégezni a méhek kieső munkáját, és megdrágulnak a gyümölcsök, növények, ha mesterségesen kell beporozni őket.
A „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai polgári kezdeményezés célja, hogy az Európai Unió támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek. A petícióban azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy
„tegyen javaslatokat jogi aktusokra a szintetikus növényvédő szerek 2035-ig történő fokozatos kivonása, a biológiai sokféleség helyreállítása, továbbá a mezőgazdasági termelőknek az átmenetben történő támogatása céljából.”
Az európai polgári kezdeményezést már több mint fél millió európai állampolgár, több mint 15 000 magyar ember aláírta. A kezdeményezés azonban akkor éri el a célját, és foglalkoznak vele az európai döntéshozók, ha 2021. szeptember végéig összegyűlik 1 millió európai polgár aláírása. A petíciót itt lehet aláírni.
A méhek védelme érdekében azonban nemcsak európai uniós szinten, petíció aláírásával tehetünk valamit, de kertjeink, udvaraink természetbaráttá alakításával is.
Néhány hasznos tanács: ne nyírjuk hetente, kéthetente füvet, hanem engedjük virágozni a vadvirágokat. Gyönyörűek most áprilisban a pitypangok, csillagfürtök, élvezzük sokszínűségüket, műveljük beporzóbarát módon a kertünket, hagyjunk vadvirágos méhlegelőket a kertben, udvaron. Legyen sokféle gyümölcsfa, többféle virágzó, bogyós gyümölcs, bokor, virágzó növény, ami folyamatosan bevonzza a beporzókat és táplálékot ad nekik. Ültessünk erős illatú, élénk színű virágokat, mint például a petúnia, zsálya, bazsarózsa, rézvirág, levendula, bodza vagy a nyári orgona. Ne használjunk növényvédőszereket, kemikáliák helyett használjunk természetes, kártevőket riasztó, növényeinket erősítő permetleveket, mint például a csalánlé, fokhagymalé, kamilla kivonat. Ha mégis permetezzük a gyümölcsfákat, tegyük azt napfelkelte előtt vagy napnyugta után, mert délben, napközben még a méhkímélő permetezőszer is ártalmas a méhekre. A kertünkben nádszálakból készíthetünk a magányosan élő méhfajok szaporodását elősegítő darázsgarázst vagy méhhotelt.
Wágner Anikó budakalászi méhész a világjárvány előtt rendszeresen tartott előadást, bemutatókat a „Mézes reggeli” programban a kalászi gyerekeknek, ahol az iskolások megkóstolhatták mézeit, és megismerkedhettek a többi méhek által gyűjtött és termelt termékkel is. A 65-70 méhcsaláddal dolgozó méhész azért tartja fontosnak az ismeretterjesztést, mert „kétségbeesett helyzetben vagyunk. A házi méhek és a vadon élő méhek fajtáinak 70%-a kipusztult már. A kutatások szerint egy méhcsaládban ma csak 35 000-40 000 méh él, holott tíz évvel ezelőtt 60 -70 ezer bogár (méhésznyelven így hívják a méhet – szerk.) élt.” Mentsük meg a méheket!
Fotók: Jenna Lee/Unsplash; Haragos Ágota