Holokauszt-emléknap: a kalászi Denkstein család története

2021. április 16.

2001 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ugyanis ezen a napon kezdődött a magyarországi zsidók gettókba zsúfolása Kárpátalján. Az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések 5 és 6 millió közé teszik. Körülbelül minden tizedik, a holokauszt idején meggyilkolt áldozat magyarországi zsidó volt, számuk 500 és 600 ezer fő közöttire tehető. A tragikus eseményre a budakalászi Denkstein család történetének bemutatásával emlékezünk.

Denkstein József kereskedő nagy családja az egykori Kossuth utcán, a mai Budai út 55. szám alatt élt (most ez a ház a Budakalászi Evangéliumi Közösség épülete). A családnak volt egy péksége és az utcafronton egy szatócsboltja, ahol petróleumtól kezdve szappanon és cukron keresztül mindent lehetett kapni. Az egész falu kedvelte, az Egyenlőség 1932. január 24-i száma szerint

„Bensőséges ünneplésben részesítették a budakalászi zsidók hitközségük doyenjét, a közszeretetben álló Denkstein Józsefet 80-ík születésnapján; az ünneplésben részt vett a falu lakossága is felekezeti különbség nélkül.”

Denkstein József büszke volt fiaira, akik közül Márton hősi halált halt az I. világháborúban, másik kettő pedig rangos kitüntetéseket kapott: Denkstein Dezső a kis ezüst, bronz és Károly kereszt tulajdonosa, Jenő a bronz érem és Károly csapatkereszt tulajdonosa volt. Az első világháborút követően Dezső fia feleségével, Grossman Idával szintén a Denkstein-házban élt, és fuvarozással foglalkozott.

Denkstein Jenőnek és családjának a mai Budai út 29. szám alatt volt a háza és a rövidáru boltja. Az I. világháborúba önként bevonuló, kitüntetett katona szeretett sportolni, futballozott. Rőfösként hitelre is adott termékeket a budakalásziaknak, családja máig őrzi a naplóját, melyben gondosan jegyezte a hiteleket és a visszafizetéseket.

Hitellel támogatta a pénzhiány miatt félbemaradt budakalászi mozi építését is, többek között nekik köszönhető, hogy egy év alatt felépült a ma romosan álló egykori mozi épülete.

Mirk Márton, az akkori mozitulajdonos fia így emlékezett erre vissza: „Szemben lakott Denkstein bácsi, Jenő bácsi meg Lenke néni, azok is nagyon rendes zsidóemberek voltak. — Mi van Feri, már megint álltok? — Elfogyott a pénz. — És ti nem tudtok szólni? Mindig ez volt a szólás-mondás: mi az, ti nem tudtok szólni? Tudtunk volna szólni, csak szégyelltük, mert kellemetlen volt. Na jól van, akkor most mire van szükség? — A falak már állnak, most kéne a tető faanyagára, és hát ugye cserép meg minden. — Mi ketten jótállunk érted, jó? Kezesek leszünk. Mindketten fölmentek Pomázra, az úgynevezett Springer fatelepre, megbeszélték… — ők is zsidók voltak.”

Denkstein Jenőt testvéreivel, Dezsővel és Bélával együtt munkaszolgálatosként hívták be, 1942. szeptember 13-án írt utolsó levelét féltve őrzi a családja. A Denkstein-testvérek soha többé nem tértek vissza Budakalászra, a halálozási anyakönyvek szerint Németországban hunytak el.

Denkstein Jenő feleségét és gyermekeit a többi budakalászi zsidó család tagjaival együtt 1944. május 24-én a csillaghegyi gettóba vitték, ahonnan egy minisztériumi tisztviselő ismerősük, Szabó Zsigmond közbenjárásának köszönhetően a Mosonyi utcai fogházba kerültek. Itt három napig tartották őket összezárva csavargókkal, bűnözőkkel, a ma 86 éves Balogh Béláné (született Denkstein Judit) akkor 9 éves volt. Édesapja első világháborús kitüntetéseinek és a minisztériumi tisztviselő ismerősük segítségének köszönhető, hogy túlélte a holokausztot, és édesanyjával és testvérével együtt 1944. szeptember 21-én kiszabadulhatott.

Sajnos a családból nem mindenkinek volt ilyen szerencséje. Denkstein József lányát, Ilonát két gyermekével, a 19 éves Steiner Herminával és 13 éves Magdalénával a monori gyűjtőtáborból Auschwitzba deportálták, egyikük sem tért többé vissza Budakalászra. Férje, Steiner Nándor kereskedő a flossenbürgi koncentrációs táborban vesztette el életét. Denkstein Judit visszaemlékezése szerint Auschwitzból egyedül Denkstein Hermina, Denkstein Béla lánya jött vissza a családból. A szám élete végéig látszott az alkarján.

Köszönjük Balogh Béláné, született Denkstein Judit visszaemlékezését, Kiss Kálmánné Ildikó gyűjtőmunkáját és a családi fotók és dokumentumok publikálásának lehetőségét! A helyi zsidó családokról a Budakalászi Hírmondó áprilisi és májusi számában bővebben is olvashatnak.

Földy-Molnár Lilla