Hurrá, építkezünk!

2018. szeptember 28.

Az idei év lapszámainak építészeti témájú rovatában Budakalász Településképi Arculati Kézikönyvének egyes fejezeteit mutatjuk be azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsunk az építkezők számára a szép és tájba illeszkedő mértéktartó és értékálló épület létrehozásában.

Kertváros 1.

Telepítés

A kertvárosias karakterű területeken megtalálható a szabadonálló, oldalhatáron álló, ikres és sorházas beépítési mód is, melyek akár utcánként változhatnak. A telepítés sokszínű, ezért ennek szabályairól és az épületnek az utcától való lehetséges távolságáról a helyi építési szabályzat rendelkezik. Alapelv azonban, hogy az egységes utcakép érdekében igazodjunk a már kialakult, harmonikus rendhez!

Lejtős területen a szükségesnél nagyobb mértékű talajmunka (kiemelés, feltöltés) jelentős és felesleges költségtöbblettel jár, és örök sebet üt a tájban, csökkentve a saját és a szomszédos ingatlanok értékét is. Egy erős lejtésű telekre épülő háznak akkor nem lesz ormótlan támfal jellege, ha a tervező gondoskodik a szintek között is kapcsolatot teremtő kisebb tömegekre való osztásról, és ennek megfelelően a tetők és a részletgazdag homlokzatok kialakításáról. Ideális esetben a szintek és a belmagasság jó meghatározásával, szinteltolással és ügyes térbeli elrendezéssel tökéletesen illeszthető a ház a terepre. Egyszerre gondolkodjunk épületben és kertben, növényzetben.

Magasság

A kertvárosban az épületek maximum két szint magasak. Azokon a területeken, ahol „szellősebb” a beépítés, és az épületek nem túl szorosan sorakoznak egymás mellett, nem zavaró a földszintes és a kétszintes épületek váltakozása. Azokon a területeken viszont, ahol az épületek szorosan sorakoznak egymás mellett, vagy sorházas, esetleg ikres beépítésűek, a környezetében kialakult rendhez illik igazodni. Ikres és sorházas beépítésnél ne bontsuk meg a rendet kirívóan magas tetőfelépítményekkel.

Tetőforma, tetőhajlásszög

Kertvárosban csak a magastető a megengedett, 35 és 50 fok közötti hajlással. Lapostető nem megengedett, a túl meredek („alpesi”) illetve túl alacsony („mediterrán”) hajlásszög pedig idegenül hat ebben a környezetben, ezért kerülendő.

Az egységes utcakép érdekében részben, vagy egészben igazodjunk a kialakult jelleghez: ha a szomszédságban például jellemzően egyszerű tetőzetek vannak és utcával párhuzamos a tetőgerinc, a mi házunk tetőzetén is jelenjen meg ez a jelleg.

Sorházak és ikres beépítés esetén alapvető követelmény, hogy az egymáshoz csatlakozó tetőzetek egységes formában, hajlásszögben jelenjenek meg.

Anyag- és színhasználat, Héjazatok

Javasolt a matt, égetett, természetes alapszínű, sík agyagcserép fedés (natúrtól a mélyvörösig, lehetőleg nem üvegmázas) használata hozzájárul a magaslatokról is jól látható egységes településképhez. Kerülendő a műantikolt vagy egyéb mintázatú, nem természetes színű és anyagú cserepek, vagy egyéb anyagú fedések (lemezek, zsindelyek) alkalmazása. A cserép anyaga és színe mellett fontos a megjelenése is: elsősorban a klasszikus hódfarkú vagy egyenesvágású cserepek ajánlottak, melyek számos rajzolatban helyezhetők el a tetőn. Nem ajánlott a túl határozott karakterű, szinte önálló életet élő nagy hullámú, nagy méretű cserepek alkalmazása. Az alacsonyabb hajlásszögű tetőfelületeken elfogadható a matt, grafitszürke korcolt lemez.

Homlokzat

A homlokzatokon a vakolt felületek domináljanak, tetszőleges textúrával. Ne feledjük: a szerelt homlokzatburkolat középület jelleget ad a háznak. A kertváros színvilága változatos, mégis harmonikus egységet képez, ezért nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat a homlokzatok tekintetében sem. Gondolkodjuk fehérben vagy természetes földszínekben, azok világosabb árnyalataiban.

Lábazat

Hagyományosan a ház alja mindig nehéz, sötétebb tónusú, mint a falazat. Anyaga a régi épületeken jellemzően helyi kő (kalászi mészkő), vagy vakolt-festett megoldású. Kertvárosban ajánlott a kalászi vagy süttői mészkő tört fehér színben, a bontott tégla, vagy a vakolt-festett kialakítás. Kerülendők a ragasztott, csempeszerű utánzatok, melyek nem időtállóak és a sarkokon az élek találkozása nem megoldott.

„Védett épület esetén az eredeti homlokzat visszaállítása, megfelelő tervek birtokában, elsőrendű szempont a város számára, ezért ahhoz pályázat útján támogatás igényelhető.

Néhány egyéb, tipikus, jellegzetes karakterű épület átalakítására a következő oldalakon teszünk javaslatot.”

Nyílászárók

Az ördög a részletekben lakik:

▶ Azonos ablakméret más-más ablakosztással egészen eltérő megjelenést, hangulatot ad a háznak.

▶ Lehetőleg válasszunk fa (fa mintázatú egyéb) anyagú nyílászárókat.

▶ Minden esetben javasolt a természetes, szépen öregedő anyagok és a rikítók helyett a természetes, földszínek használata. Vegyük figyelembe, hogy míg a természetes anyagok felújíthatók, átfesthetők, addig a műanyag idővel nem javítható.

▶ Az utólag felszerelt fehér redőnytokok beszerelése helyett gondoljuk át a rejtett, fa vagy famintázatú, lehetőleg a nyílással azonos színű árnyékoló szerkezetek elhelyezésének lehetőségét. A hagyományos szerkezetek, az árnyékoláson és a vagyonvédelmen túl öltöztetik a homlokzatot! Utcafrontra csak rejtett redőnyszekrényt helyezzünk el! Alkalmazhatunk lamellás kialakítású zsalugátert, de jó megoldás lehet a tömör kialakítású külső spaletta elhelyezése, melyre számos szép példát találunk.

▶ Régi épületek eredeti nyílászáróinak cseréje során vegyük figyelembe, hogy ma már lehetőség nyílik az eredeti, hagyományos kialakítású és osztású ablakok hőszigetelt üvegezésű, korszerű legyártására!