Üdvözöljük Budakalász város weboldalán
Wir begrüßen Sie auf der Webseite von Kalasch
Срдачно Вас поздрављамо на интернет страници града Калаза

2024. október 04. péntek | Ferenc napja

Hírek

 

Hurrá, építkezünk!

2018. december 28.

Részletek a Településképi Arculati Kézikönyvből – 10. rész

Az idei év lapszámainak építészeti témájú rovatában Budakalász Településképi Arculati Kézikönyvének egyes fejezeteit mutatjuk be azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsunk az építkezők számára a szép és tájba illeszkedő mértéktartó és értékálló épület létrehozásában. Az utolsó fejezetben a különleges hangulatú Luppa-szigettel foglalkozunk.

Luppa-sziget

A 19. században Luppa Péter tulajdonába került és róla kapta most is használatos nevét, melyet az 1932-es parcellázás óta már biztosan használnak. A pomázi Luppa Péter mérnök, országgyűlési képviselő 1838-ban született. Kalandos élete regénybeillő, Európa számos országát bejárta, utazásairól saját rajzaival kísért cikkeket jelentetett meg álnéven. A pomázi családi birtokon virágzó bortermelő mintagazdaságot üzemeltetett. Mindeközben a megye tiszteletbeli főmérnöke volt, árvizi kormánybiztos, országgyűlési képviselő, aki rendkívül népszerű volt a környéken, jótetteiről legendák keringtek.

Az egykor legelőként használt dunai sziget a 19. században kapta mai elnevezését. Üdülőterületként való parcellázása az 1930-as években történt. Kisebb vízparti, illetve a folyóra közvetlen kijáratot adó, nyeles belső telkeket fűztek fel a sziget teljes hosszán végigfutó, platánokkal szegélyezett fő gyalogos útra. Ez a közel 100 éves árnyas fasor mára védettséget élvez. A főként tehetős, fővárosi értelmiségiekkel benépesült üdülőtelep néhány év elteltével egységes, minőségi építészeti képet mutatott. A kor neves építésze, Kozma Lajos hatása megkérdőjelezhetetlen a sziget építészetében, nyaralója mintául szolgált a további beépítésekhez. A víz felé nyúló teraszú, könnyed vasbeton szerkezetű, lábakon álló lapostetős épület az ártéri építészet iránymutató darabja. Később több háza is épült a szigeten, melyből az egyik műemléki védettség alatt áll. A hetvenes években a magastetős faházak és a rendszerváltás korának többszintes, terjengős tömegű épületeinek megjelenése jelentősen gyengítette a sziget egységes építészeti arculatát. A máig páratlan atmoszférájú szigeten lakóépület nem, csak kis alapterületű üdülő, és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló funkciók létesíthetők.

Telepítés

A Luppa-szigeten a telkek feltáró utcája a Platán sor, melyre a keleti oldalon nyeles telkek, míg az ellenkező oldalon közvetlen vízparti telkek fűződnek fel. A vízpartiaknak szorgalmi útjuk lett a főút felé, a belső telkeknek kijáratuk lett a vízre. A vízparti telkeken a házak a parthoz közel állnak, szinte egy sorban. Igazodjunk a már kialakult, harmonikus rendhez!

Magasság, lépték

A sziget ártérben van, évente általában legalább egyszer elönti a víz. Az árvíz elleni védelem okán lábakon álló, egyszintes felépítménnyel kialakított épületet javasolt kialakítani. A szigeten a házak méretüket, alapterületüket tekintve minimalizáltak, a kisház építészet kitűnő példái. Felesleges, pazarló négyzetmétereknek nem volt helye, az egyterű nappalihoz kis hálófülkék és konyha kapcsolódott, hiszen a fő időltöltés színtere a dunai panorámás terasz. A kisméretű telkek nem alkalmasak arra, hogy egy családi ház méretű épület terpeszkedjen rajta. Egyesített, így nagyobb telkeken az eredeti léptéknek megfelelő, osztott tömegű épületet építsünk.

Tetőforma, tetőhajlásszög

A sziget építészeti karakterét Kozma Lajos építész által tervezett épületek adják, melyek lapostetős kialakítása a követendő.

Anyag- és színhasználat

A szigeten a vasbetonépítés szerkezeti logikáját követő, könnyed, visszafogott anyaghasználatú és színezésű, vakolt épületek dominálnak. Nem mellesleg, a 30-as évek szerkezetei az újabb beépítésekkel szemben kiválóan ellenállnak az évente végigvonuló kisebb-nagyobb árhullámoknak. A sziget színvilága változatos, mégis harmonikus egységet képez, ezért nem elfogadható a feltűnő és kirívó színhasználat. Figyeljük meg és kövessük a 30-as évek csodált nyaralóinak gondos részletképzéseit! A teraszok korlátkialakításánál részesítsük előnyben az egyszerű, légies megoldásokat, kerüljük a tömör vagy túldíszített kialakítást, és az irodákra jellemző üvegkorlátot. Az utólag felszerelt fehér redőnytokok beszerelése helyett gondoljuk át a homlokzatot öltöztető és vagyonvédelmet is biztosító árnyékoló szerkezetek elhelyezésének lehetőségét. A lamellás kialakítású csúszó vagy nyíló zsalugáterre számos szép példát találunk a szigeten.

Kerítés

Kerülendők a tömör kerítések, mert akadályozzák az ár levonulását. Javasolt a lábazat nélküli áttört, egyszerű kerítések alkalmazása, melyek nádfonattal vagy műanyaghálóval való zárása azonban nem megfelelő. A sziget üdülőtulajdonosai összetartó közösséget alkotnak, a látványában is összefüggő zöldterület része a karakternek. Ha ennek ellenére problémát jelent számunkra a belátás, azt inkább alacsony sövény telepítésével akadályozzuk.

Melléképületek

A szerszámtárolónak lehetőleg a főtömegben biztosítsunk helyet, gondolva az árvízveszélyre. Egy gondosan megtervezett, igényesen megépített épület mellett disszonáns hangot üt meg egy barkácsáruházi katalógusból választott kis házikó látványa.

MEGLÉVŐ ÉPÜLET ÁTALAKÍTÁSA VAGY KORSZERŰSÍTÉSE

Az időszakos használatból kifolyólag az üdülők energetikai célú korszerűsítéseinek (homlokzati hőszigetelésnek, hőszigetelő üvegezésnek) nincs értelme. Jogos igényként azonban felmerülhet a hűvösebb napokra a fűtés megoldása. Ha nem az időszakos használatnak tökéletesen megfelelő elektromos fűtésben gondolkodunk (a szilárd tüzelőanyag ellátás a szigeten nehézkesen oldható meg), és utólag szerelt kéményre van szükség, azt kevésbé feltűnő, alárendelt homlokzatra helyezzünk el.

Bővítés esetén fontos tudni, hogy árvízvédelmi szempontok miatt a lábakon álló épületek földszintjének beépítése nem megengedett. Ez akadályozná az árhullám levonulását, ráadásul idegen a sziget építészeti karakterétől. Gondolkodjunk kis léptékben, és ügyeljünk a gondos részletképzésre!

Kertek, növényzet

A szigetet egykor fűzfák, majd ültetett gyümölcsfák borították, a névadó Luppa Péter idejében pedig rózsák. A parcellázás során ültették a mára védett platán fasort, mely a felgallyazás következményeképpen rendkívül egyenesre és magasra nőtt, ellentétben a városi platánoktól. A víz minden árvízkor elönti a szigetet és a nyaralókat is, és iszapot rak le. A növényzet kiválasztásánál gondolnunk kell az árvizekre. A tartósabb elborítást csak a fűzfélék tűrik el, de néhány napos elárasztást az alábbi fajok is elviselnek: mezei juhar, tatár juhar, törpemandula, som, galagonya, fagyal, narancseper, vackor, aranyribiszke, akác, fehér fűz, orgona, tamariska, szilfa, barátcserje, kocsányos tölgy, gyalogakác, nyárfa. Tartózkodjunk a dunai karaktertől idegen örökzöldek, tujasorok telepítésétől. Mivel hagyományosan a szigeten rózsákat ültettek, idézzük fel ezt a szokást, és telepítsünk különböző típusú rózsákat: kúszó, bokor vagy törpe fajokat.