Így áll össze Budakalász 2026. évi költségvetése

2026. március 12.

Az állami elvonások növekedését a város feszes gazdálkodással és az adóbevételek növelésével próbálja ellensúlyozni, hogy fejlesztésekre is jusson pénz. Bemutatjuk az idei költségvetés főbb kereteit.

Városunk idei költségvetési főösszege 5,19 milliárd forint, vagyis ekkora összegből gazdálkodik a város. A bevételek 26 százalékát teszi ki a működésre kapott állami támogatás. Ezen felül egyéb állami, illetve EU-s forrásokból is gazdálkodhat Budakalász, elsősorban a sikeres pályázatoknak köszönhetően. A működéshez szükséges további forrásokat elsősorban a helyi adókból, valamint működési bevételekből (pl. bérleti díjakból) kell fedeznie a városnak.

A helyi adó túlnyomó többségét vállalkozások fizetik be

A több mint 2 milliárd forintot kitevő helyi adóbevétel 85 százalékát a Budakalászon működő vállalkozások fizetik be a kalászi költségvetésbe. Ebből a legnagyobb tétel a helyi iparűzési adó (1,26 milliárd Ft), ezen felül a vállalkozások építményadót és telekadót is fizetnek. A lakosságtól származó bevételek zöme a kommunális adót januártól felváltó építményadóból származik, amiből összesen 250 millió Ft bevételt tervez a város. Budakalász 2026. évi működését segíti a tavalyi költségvetési maradvány, valamint a felhalmozási bevételek (pl. ingatlanértékesítések ellenértéke).

Az önkormányzat kiadásainak döntő része személyi és dologi kiadások formájában kapcsolódik a működéshez. A kördiagramon bemutatott összegek a Polgármesteri Hivatal és az összes önkormányzati intézmény, azaz a bölcsődék, óvodák, az Egészségház, az idősgondozás, valamint a Kós Károly Művelődési Ház és Könyvtár működési költségeit is tartalmazzák.

Az idei szolidaritási hozzájárulás 309 millió, lakosonként több mint 25 ezer forint

A kiadások között található az államkasszába befizetendő szolidaritási hozzájárulás is, melyet 2021 óta kell fizetnie Budakalásznak, idén már 309 millió forintot.

Mindezzel együtt a kiadási oldalon beruházásokra és felújításokra is jut pénz. A fejlesztések nagyobb része a bevételek esetében már említett főként uniós pályázati forrásoknak köszönhetően tud megvalósulni. A saját forrásból tervezett beruházások elsősorban az utak és járdák fejlesztését célozzák meg.

A működési kiadásoknak már csak 34 százalékát fedezi az állam

Budakalász a kötelező feladatai ellátásához állami finanszírozásra jogosult, ez azonban messze nem fedezi a tényleges költségeket. Az elmúlt években folyamatosan csökkent az állami finanszírozás részaránya, idén a működési költségeknek már csak 34%-át fedezi az úgynevezett állami normatíva. A hiányzó részt – 2,79 milliárd forintot – a városnak saját bevételekből kell kipótolnia.

A saját bevételek meghatározó része, több mint 2 milliárd forint, a helyi adóbevételekből származik. Az önkormányzat tehát egyre nagyobb mértékben rá van szorítva a helyi adóbevételekre. A helyzetet nehezíti, hogy miközben a szolidaritási hozzájárulás folyamatosan nő, az állam előbb a gépjárműadót vonta el a településektől, majd 2025-től már az iparűzési adó egy részét is a központi költségvetésbe terelte. Ez az elvonás tavaly 71 millió Ft volt, idén sajnos ennél magasabb is lehet az összeg.

Helyi adókból kell pótolni az elvonások miatt hiányzó összegeket

Ebben a helyzetben a város működésének fenntartása és a minimálisan szükséges beruházások és felújítások elvégzése csak úgy lehetséges, ha az önkormányzat a megmaradó helyi adókból pótolja az állami elvonások miatt kieső bevételeit. A helyi adók emelésének döntő része a vállalkozásokat terheli, kisebb részben azonban a lakosság bevonása is szükségessé vált. 2026-ban a kommunális adóról az építményadóra történő átállás révén a 85 m2-nél nagyobb alapterületű ingatlanok tulajdonosai a tavalyinál nagyobb összeggel járulnak hozzá a város működéséhez és fejlődéséhez.

Takarékosabb működés

Az önkormányzatok csökkenő mértékű állami finanszírozása mellett a kiadások terén is feszesen kell gazdálkodnia a városnak. A költségek visszafogását nehezíti, hogy a működési kiadásokat az infláció mellett a közszférában előírt béremelések is növelik. A működési kiadások legnagyobb része a város üzemeltetésével kapcsolatos. Ide tartozik például a közvilágítás, a helyi közutak fenntartása, a közterületek gondozása vagy a köztemetők üzemeltetése. Ebbe a kategóriába soroltuk a helyi egészségügyi és szociális ellátásokat is.

A kiadások között jelentős tételt képvisel a Polgármesteri Hivatal működésére fordított összeg. Miután a hivatal az önkormányzati feladatok megszervezésében és ellátásában kulcsszerepet játszik, ezért az általános takarékossági szempontok mellett fontos, hogy jól képzett és motivált munkatársak intézzék a város ügyeit. A hivatal a jegyző irányításával végzi a munkáját, a döntések előkészítésétől azok végrehajtásáig bezárólag. A hivatal számos helyi államigazgatási és önkormányzati igazgatási feladatot lát el, a lakosság anyakönyvi ügyeitől (születés, házasság, halálozás regisztrálása) a környezetvédelmi, településképi és műszaki hatósági ügyeken át a szociális területig. A hivatal munkatársai a birtokvédelmi és hagyatéki ügyeket is intézik, valamint a helyi adóhatósági feladatokat is ellátják. Szintén a hivatal hatáskörébe tartoznak a városfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, ideértve a beruházások előkészítését és levezénylését, valamint a pályázatok kezelését is.

Ezen felül a Polgármesteri Hivatal kötelékében dolgoznak a városrendészek is. Bár a közbiztonság fenntartása állami feladat lenne, a rendőrség létszámgondjai ismertek. Budakalásznak fontos a város közterületeinek rendje, nyugalma, ezért költ a városrendészet ütőképes csapatára.

A magasabb színvonal sokba kerül

Budakalász jól működő intézményrendszert tart fenn. Bár az általános iskoláink 2013-tól állami fenntartásba kerültek, az oktatási-nevelési feladatok közül a bölcsődei és óvodai ellátás, valamint a gyermekétkeztetés megszervezése továbbra is az önkormányzat feladata. A színvonalas nevelési munkára az állami finanszírozáson felül saját forrásból is évi több száz millió forintot költ a város. Ennek köszönhető, hogy a városi intézményekben a kötelező munkatársi létszámon túl fejlesztőpedagógusok és pedagógiai asszisztensek is segítik a gyermekek fejlődését.

Közművelődésre, könyvtárra és közösségi programok szervezésére is jelentős összeget költ Budakalász. A 245 millió forintos teljes költségnek csak 26 százalékát fedezi az állami finanszírozás, a hiányzó részt a Kós Károly Művelődési Ház és Könyvtár saját bevételei (bérleti díjak, belépőjegyek), valamint az önkormányzat hozzájárulása biztosítja.

A Budakalászi Idősek Klubja is magas színvonalú ellátást biztosít a gondozottaknak. A normatíva a teljes költség mindössze 23 százalékát fedezi, így a színvonal megtartása érdekében a városnak kell kiegészítenie a szűkmarkú állami finanszírozást.

Országszerte bajban van az önrendelkezés

Az önkormányzatok helyzete tarthatatlan. A választások után már valamennyi országos politikai szereplő reformot ígér, de olyan megoldásra van szükség, ami visszaállítja a települések önrendelkezését, gazdasági önállóságát. Bár vannak hangsúlykülönbségek, az önkormányzati szövetségek is egyetértenek abban, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer fenntarthatatlan.

 A Magyar Önkormányzatok Szövetsége például tavaly decemberben nyolcpontos javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak, amelyben követelik a szolidaritási hozzájárulás eltörlését, mert az csőd szélére sodorja a településeket. Alkotmányos garanciákat kérnek az önkormányzatiság jogi és anyagi alapjainak védelmére, illetve kezdeményezték, hogy központi kormányzati szűrők nélkül az önkormányzatok közvetlenül pályázhassanak az Európai Unió által kínált forrásokra.