Íjászpálya és jurtamúzeum a Pilis kapujában

2023. június 24.

Nyers Csaba, a hollóvölgyi íjászpálya tulajdonosa, fenntartója. Otthont ad a Hollóvölgy Íjász Egyesületnek, a Kalászi Kulturpikniknek, és helyet ad egy város napi programnak is. Több mint negyven évig szakácskodott a gabonakonyhát népszerűsítve, emellett szerszám készítő, de több más mesterségben is jeleskedik. Kisebb múzeumot hozott létre honfoglaláskori tárgyakból egy jurtában azért, hogy aki ellátogat a Hollóvölgybe, többet tudjon meg arról, hogy mi magyarok kik vagyunk, honnan jöttünk és milyen utakat jártunk be a történelem folyamán.

Fotók: Hartl-Nagy Tamás

Egy különleges szobor fogad minket a bejáratnál. Hogyan került ide és ki készítette?

Az a szobor az ősök szobra, amit egy barátommal faragtunk ytong téglából, majd kiöntötték műkőből. Attila nagykirályra, Árpád fejedelmünkre, honalapítóinkra emlékezünk tisztelettel ezzel a szoborral, akik megteremtették a Kárpát-medencében a magyar hazát.

Mióta van ez a gyönyörű, több funkciót ellátó terület az Ön tulajdonában és milyen céllal vásárolta meg?

Tizennyolc éve vettem meg a területet azzal a céllal, hogy a baráti társaságommal ide tudjunk jönni íjászkodni a Kevély lábához. Egyre népszerűbbek lettünk, a területet is egyre többen felfedezték, hiszen tele van természeti kincsekkel. Van egy kis tó, benne teknősökkel és vadkacsákkal, közel van a Holló-forrás, Budakalász egyetlen élő forrása, emellett gyönyörű kilátás nyílik a hegyekre, hiszen ez a hely a Pilis kapuja. Az emberek szeretnek itt lenni, jó kirándulóhely és kiváló közösségi tér, nem véletlenül van itt is helyszíne a Városnapoknak és a Kalászi Kultúrpikniket is ide szervezik.

Eredetileg mi az ön szakmája?

A MÜM 21. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben érettségiztem, ott tanultam a szerszámkészítő mesterséget. Édesanyám annyira jól főzött, nagyon szerettem volna ezt én is megtanulni, ezért szakács lett a második szakmám. 41 évig főztem, abból hat évig egy bioszálloda konyháját vittem Tirolban. Oda úgy kerültem, hogy a szálloda tulajdonosa Magyarországra jött és evett a főztömből, ami annyira ízlett neki, hogy meghívott a szállodájába szakácsnak. Specialitásom a gabonakonyha, amiről két könyvet is írtam. Minden ételt az elődeink által is használt magas értékű gabonával gazdagítok, amik nagyon magas nyomelem és ásványianyag tartalommal bírnak, olyanokkal, ami a mai ember étrendjéből hiányzik. Ilyen gabona például a köles, hajdina, tönkölybúza, árpagyöngy, búzacsíra (életcsíra) és a barnarizs. Már nyugdíjas vagyok, de az íjászpálya rendezvényeire mindig a magam által készített üstben főzök, amilyenben a magyar őseink is főztek.

Az íjászpályán áll két jurta, amiből az egyik egy honfoglaláskori múzeumként működik. Honnan jött az életébe a több ezer éves magyar történelem iránti szenvedélye? 

Fiatalkoromban birkózó voltam, de sajnos lesérültem és abba kellett hagyjam a versenysportot. Az íjászat érdekelt, ezért kerestem egy íjász közösséget, akik nagyon befogadók voltak velem. Ott megismerkedtem az ősi, honfoglaláskori fegyverekkel, mint például a visszacsapó íjjal, ami egykor a magyarok kezében volt, mint csodafegyver. A visszacsapó íjnak köszönhetően nem kellett a gyalogság, a közelharc. A lovasíjászat minden harcot hamar eldöntött, mert az ellenséget napokig nyílzáporban tartotta. Elkezdtem magam is markolatokat, tarsolyokat és veretes öveket készíteni és minden olyan tárgyat, ami ebből a varázslatos korszakból maradt ránk. Az ősi minták, különleges tárgyak mind a történelmünkre mutatnak rá, amibe szépen lassan egyre mélyebben beleástam magam. Rengeteget olvastam és mindig többet akartam tudni bizonyos témákból.

Olyannyira, hogy nyolc alkalommal járta be a pozsonyi csata feltételezett területét, hogy el tudja készíteni a térképét.

A 907-es pozsonyi csata igen jelentős volt a történelmünkben. Ha azt Árpád fejedelem elveszti, akkor ma nincs Magyarország. A kor legnagyobb hadseregét állította fel a Frank birodalom. Nyolc alkalommal voltam kinn a helyszínen egy kutató barátommal, megvettük az összes osztrák térképet és a térképen szereplő dűlőnevekből következtettünk a csata lefolyására. Árpád mindhárom fia meghalt a harc folyamán, ő maga is halálosan megsebesült, pár napra rá meg is halt. A térképet kiállítottuk itt a jurtában.

Mit láthatunk még a jurtamúzeumban?

Először is, ahogy belépünk, láthatunk egy régi vármegyetérképet azokkal a címerekkel, amiket én domborítottam ki hatalmas, 30×40-es vörösrézlemezekből. A rovásírást is megismerheti, aki ide látogat. A vitrinekben pedig fontos történelmi és népművészeti könyvek vannak. Megtalálható egy lovasíjász kengyel is, amibe, amikor a harcos beleállt, ki tudta a ló mozgását egyenlíteni. Így tudott pontot lőni Attila serege 30-50 méteres távolságból is. Különböző tárgyak, markolatok, veretek, tarsolyok szerepelnek a kiállításban, a mélyszántások során talált régészeti leleteket eredeti méretben rekonstruáltam. Kiállítottam egy hatalmas főzőüstöt és megismerhető egy régi jurta felépítése, elrendezése is.

Két gyönyörű viselet is látható.

Egy férfi és egy női. A férfi viseleten láthatjuk a tarsolyt, amiben régen a tűzszerszámokat tartották: a pattintóvasat, kovakövet és a taplót. A tarsoly védte ezeket az esőtől, nedvességtől, így bármikor tudtak tüzet gyújtani melegedéshez és főzéshez. A veretes övön lógtak még evő— és ivószerszámok is, amik szintén mindig kéznél voltak. A női viseletre jellemző volt a csüngős ruhaveret, a nemez— vagy bőrsüveg, mellény, kaftán, a veretes öv és ami a legszebb, a veretes csizma. A nők gyönyörű cibakházi fejdíszt is viseltek hajkorongokkal.

Ki van állítva egy makett is egy jurtával, ami mellett fel vannak sorakoztatva az ősi mesterségek. Manapság kihalófélben vannak ezek a csodálatos régi szakmák. Ön át tudja örökíteni valakinek ezt a tudást?

Ezek a régi mesterségek a rendszerváltás után gyorsabban szorultak vissza, ami hatalmas hiba, mert elvész a kézimunka. Ma már CNC automata gépekbe viszik be a tervrajzot és azok csinálják meg azt, amit én a kezemmel. Szeretném tovább örökíteni a tudásomat, ezért csinálok egy lemezdomborítási tanfolyamot, aminek köszönhetően már négyen ismerik ezt a szakmát. A budakalászi iskolák rendszeresen látogatják a jurtáinkat és az íjászpályát. Az a reménységem, hogy a látogatásoknak köszönhetően talán valaki elkezd nagyobb érdeklődést tanúsítani ezek iránt a különleges veretek iránt. A gabonakonyhát sajnos nem sikerült senkinek megtanítanom, mert ahhoz egy olyan konyhára lenne szükség, ahol oktatni is lehet.

A Hollóvölgyön kívül megtekinthetők még valahol a munkái? 

Keszthelyen a Festesics kastély hintómúzeumában van egy nagyobb rézkiállításom.

A hollóvölgyi jurtamúzeum és az íjászpálya mikor látogatható?

A jurtamúzeum megbeszélés szerint. Ha felhívnak telefonon, és van rá érdeklődés, akkor szívesen tartok tárlatvezetést. Az íjászpályának egyelőre nagyobb a látogatottsága. Augusztus 12-én tervezünk egy nyílt napot, amikor a völgy minden látványossága nyitva áll majd az ide látogatóknak. Egy finom, köleses ételkülönlegességgel is készülni fogok, amit minden érdeklődő megkóstolhat majd. A nyílt nap részleteiről a Hollóvölgy Íjászpálya közösségi oldalán olvashatnak majd bővebben.

Gulyás Rita

Kép az íjászpálya galériájából

ELÉRHETŐSÉGEK:

Web: www.hollovolgy.hu

E-mail: hollovolgyijaszpalya@gmail.com

Nyers Csaba telefon: +36 20 367 2675

A Nyers Csabával készült interjút a Budakalászi Hírmondó júniusi számában is olvashatják.