Ing az inda leng lián
2023. április 18.
Varga Bori budakalászi zenész, dalszerző, zenetanár. Klasszikus zenétől a jazzen át, gyerekzenétől a világzenéig sok műfajban sikeres. Tizenöt éve gyerekzenével foglalkozik, két együttesével, a Kiskalásszal és Boridalok trióval összesen nyolc albumon túl van, közben a Ghymessel évekig koncertezett. Borival pályájáról, az alkotás folyamatáról, zenéről és hangzás alapján szerveződő gyerekdalszövegekről beszélgettem.
Mikor kezdtél zenélni?
Veszprémben nőttem fel, tíz éves koromtól klasszikus fagott szakra jártam, azután pedig zenei szakközépbe. Tizennyolc évesen kerültem Győrbe a főiskolára és szolfézs – fagott tanárként végeztem.
Hogyan jutottál el a gyerekdalokig?
A főiskolás években a klasszikus zene kotta-kereteitől kicsit besokalltam és akkor kezdtem el szaxofonozni. 19 évesen nyílt meg előttem a könnyűzenei világ. 1997-től két évet Szentendrén tanítottam, közben elkezdtem a jazz-tanszakot Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 2005-ben diplomáztam jazz szaxofon szakon. 2008-ban megszületett az első gyermekünk a férjemmel, Sántha Gáborral, aki egyébként a szerzőtársam is. Nekem az egész gyerekzenei vonal Panni lányom érkezésétől indult el, tizenöt éve. Ő már Budakalászon született, 2005 óta folyamatosan itt lakunk.
A gyerekdalok és a komolyzene mellett más műfajban is zenélsz?
2005-ben elkezdtem a Ghymesben is játszani, 2008-ig sokat koncerteztünk, de Panni születése óta kevesebbet vállalok. Szarka Gyula együttesében azóta is játszom, de ez már csak körülbelül évi 10-15 fellépést jelent számomra. A férjem is zenész, Rúzsa Magdinál játszik immáron több mint 15 éve, ők is sokat túrnéznak. Pannika születése után az egész zenei pályámat próbáltam tudatosan úgy irányítani, hogy kevesebbet legyek az éjszakában. Férjemmel közösen indultunk el a gyerekzene felé: gyerekverseket, dalszövegeket kezdtem írni és megalapítottuk a Kiskalász Zenekart. 2009-ben kijött az első gyereklemezünk, amin Bartos Erika verseket zenésítettünk meg. Összesen hat Kiskalász lemez jelent meg, az utolsó három anyag viszont már saját szöveggel készült el. 2019-ben találtam ki a Boridalok triót, akkor jött ki az első zenés verseskönyvem, aminek a CD-melléklete tartalmazta az első lemezünket. Sajnos ennek a zenei anyagnak a publikálása egybeesett a Covid kezdetével, így – bár hároméves a zenekar – valójában csak az elmúlt másfél évben tudtunk fellépni.
Milyen zenét szeretsz hallgatni, kik hatottak rád, illetve a szövegírás szempontjából milyen szövegek inspirálnak?
Rengeteg jazzt hallgattam régen, Bobby McFerrin nagyon nagy kedvencem, szaxofonosként Julian Cannonball Adderley, Kenny Garrett. Fiatalkoromban nem maradtak ki a nagyok: Bob Marley, Jimmy Hendrix, Hobo, Whitney, Bach. Zenei „mindenevő” vagyok. Mivel a Ghymesben is játszottam, természetesen a világzene szele is megcsapott, abból az irányából külföldiek közül nekem a legfontosabb Richard Bona. A balkáni zenék, illetve a hazai példaképek is hatottak rám: Borbély Mihály, Nikola Parov. Amikor otthon maradtam Pannival, majd ikreink születtek 2011-ben, zenészként is változtam. Kisgyerekek mellett nem igazán tudtam szaxofonozni, talán ezért is a furulyákkal/népi fúvósokkal kezdtem zenélni. A szaxofon hangereje nem feltétlenül összeegyztethető a két-három éves gyerekek napi rutinjával, bolgár kavalon gyakorolni viszont simán lehet egy alvó gyerek mellett is.
Szöveg szempontjából szándékosan nem olvasok gyerekverseket, a témákat inkább a mindennapi életből találom meg. Szövegírásnál is nagyon sokszor a hangzás érdekel, a szavakra is zenei lehetőségként tekintek. Ha kellene mondani hazai szövegíró példaképeket, a maiak közül Hujber Szabolcsot említeném, aki Margaret Island számára ír. Az ő szövegeit jólesik hallgatni, illeszkednek a zenéhez és tiszta üzenetük van. De nagyon szeretem Lackfi Jánost is, tőle a Kiskalász együttes ötödik lemezénél A botsáskatartás előnyei című verset zenésítettük meg. Amikor dalszöveget írok, előfordul, hogy a hangzás (a prozódia) felülbírálja a kőbevésett nyelvtani szabályokat, zenészként fontosabb, hogy amit éneklünk, az hangzásban is rendben legyen. Tizenöt éve zenélünk gyermekközönség előtt, de az elmúlt öt évben sokat változott a zenehallgatási trend. Amikor kezdtük, kiálltunk zenélni és az bőven elég volt, a zenét ma már „csak úgy” a saját természetében, vizuális hatás nélkül nagyon nehéz átadni.
A videómegosztóra feltöltött anyagaidhoz ki készítette a rajzokat?
Két éve elkezdtem animációt tanulni Óbudán, és közben oktató videókkal fejlesztettem magam. Az animáció rendkívül költséges, viszont a gyerekzenében elengedhetetlen, ha lépést szeretnél tartani a pályatársakkal. Így adta magát az ötlet, hogy ezen a területen is kipróbáljam magam.
Panni lányod születése mennyire határozta meg azt, hogy ma gyerekdalokkal foglalkozol?
Teljes mértékben. Szerintem, ha nem született volna gyermekünk, valószínűleg mai napig felnőtt közönségnek játszanék kizárólag. A Ghymesben három évig egyfolytában úton voltunk, turnéztunk, gyakorlatilag onnan mentem szülési szabadságra. A dalszerzés teljes mértékben Panni születésével kezdődött el.
Tervezed, hogy a későbbiekben többet zenélj felnőtteknek?
Régebben még tervben volt, de ma már úgy gondolom, nem. Maradok a gyerekeknél, mert nagyon megszerettem ezt a műfajt. A Ghymes egyik alapítójával, Szarka Gyulával a mai napig rendszeresen játszom session zenészként, mint szaxofonos, és hívnak ide-oda mások is, de ma már igyekszem csak olyan emberekkel dolgozni, akikkel jól is érzem magam. Emellett két éve heti egyszer szaxofont tanítok itt, Kalászon a zenesuliban. Horváth Móni diákjait vettem át. Jó érzés fiatalokkal dolgozni, tanítjuk egymást, hiszen egy igazi tanulási folyamatban mindenki tanul.
Hogyan találják meg a tizenévesek a szaxofont?
Sokszor nem is a hangszert találják meg. Szentendrén úgy lett tizenhat tanítványom, hogy a gyerekek egymás között beszélgettek a tanárnéniről és a hangszerről. A szaxofon elsőre nagyon nehéznek tűnik, mégis azt gondolom, hogy megfelelő fizikummal elég gyorsan lehet sikerélményt szerezni. Jó eredményt csak sok munkával lehet elérni, de ennek ellenére kezdetben gyorsan lehet haladni. Egy egyszerű dalt neked is hamar meg tudnék tanítani és jól el is tudnád fújni. Heti egy napot tanítok, mert teljesen más tevékenység, mint az alkotási folyamat, a kettőt egymás mellett nehéz végezni, ugyanazon a napon nem is megy. Most a Kiskalásszal egy betlehemes lemezt szeretnénk kiadni, dalszövegekkel dolgozok. A szöveg és a zene kapcsolódása elengedhetetlen, egy gyerekvers megzenésítésésnél különösen fontos, hogy a vers hangulatát le kell követnie a zenének. Nálam van úgy, hogy a szöveg a zongorával, vagyis a zenével együtt jön – mint az Ősz című dal az új lemezről –, de olyan is előfordul, hogy önmagában a vers születik meg és utána zenésítem meg, pl. Fogmosósdi.
Hogyan működnek a panelek a dalszövegben és a zenében? A szövegeidben nem találunk paneleket, állandósult szókapcsolatokat, látszólag teljesen más a szervező elv.
A nagy jazz művészeket onnan lehet felismerni, hogy saját patternjeik vannak, az improvizációnál egyből felismered őket, többjüktől tudnék jellemző patternt fújni. Ezek olyan dallamfoszlányok, amik karakterjegyekké válnak, mint van Gogh ecsetkezelése. Ebből a szempontból a gyerekszövegek mások, mert míg a felnőtt zenében gyakoriak a panelek, a gyerekzenébe nem teszed bele, hogy „kiss me goodbye”. A gyerekzenében az ilyen alapok érvényüket vesztik. Nálam a Zenga című dal például azon az ötletemen alapult, hogy a szavak sorának hangzása afrikai nyelveket idézzen. Két versszak: Zenga, zenga, zenga zég, zenga zenga zenga zég, zenga zenga zenga föld, ringa lomb fennafán, ing az inda leng lián – ennek semmi értelme. A Rottyantónál értelmetlenül raktam egymás mellé szavakat és a gyerekek imádják: Sikamika gallér, vasmacska, cuki ami rittyen káposzta. Ez olyan szó egyveleg, amit a hangzás szervez össze. Pölöskei poloska – véletlenül kimondtam egyszer és írni kellett egy ilyen dalt. Pölöskei Poloska, kinek neve Koloska, megnőtt vagy fél colosra, róla szól e dalocska.
Már Romhányihoz jutunk.
Imádom Romhányit, már általános iskolában magával ragadott az a leleményesség és kreativítás, ahogy a magyar nyelvet használta.
Március 25-én mutattátok be a ZokniPOPot a Faluházban. Hogyan készült az új album?
Az új ZokniPOP lemez dalait elsősorban a hétköznapok témái ihlették, hiszen a címadó dal is arról a különleges páratlan zokni jelenségről szól, amivel már mindannyian találkoztunk életünkben. Az izgalmas vizuális megjelenéshez a Furcsa állatok boltjában új karaktereket is kidolgoztam, mint Soma Süni vagy Szélboszorka. A Csalimese dalban egy igazi csalimesét rejtettem el, aminek az izgalmas felvezetés után játékosan hirtelen vége is lesz.
Urbán Ákos
A cikk megjelent a Budakalászi Hírmondó áprilisi számában.