Üdvözöljük Budakalász város weboldalán
Wir begrüßen Sie auf der Webseite von Kalasch
Срдачно Вас поэдравльамо на интернет страници града Калаэа

2020. augusztus 09. vasárnap | Emőd napja

Hírek

 

Interjú Bécsből Dr. Lang Györggyel

2020. július 02.

Lang György sebészprofesszor budakalászi orvos, két éve a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki a magyar tüdőátültetési program megteremtéséért. Ismert orvos nem csak itthon és Bécsben, de most már az egész világon, hiszen körbejárta a világsajtót, hogy elsőként végzett tüdőátültetést aktív koronavírus-fertőzött betegen. A műtétről csak egy hírportálnak és a Budakalászi Hírmondónak nyilatkozott. Nem csak erről kérdeztük azonban, megkértük, hogy elevenítse fel budakalászi gyökereit és azt a rögös, ám végül sikeres utat, aminek végén 2015 decemberében elindult a tüdőtranszplantációs program Magyarországon.

Mettől meddig élt Budakalászon?

A családi gyökerek apai ágon Mosonszolnokhoz, anyai ágon Bátaszékhez kötődnek. Szüleim a hetvenes évek végén kerültek Budakalászra, én akkor még a budapesti Piarista Gimnáziumba jártam. Családunk német származású, és szüleim döntésében biztosan szerepet játszott az is, hogy Budakalászon 30 évvel a borzalmas kitelepítések után még mindig éltek a falu német hagyományai. Itt rögtön otthon éreztük magunkat. A nyolcvanas évek elejétől, már orvostanhallgatóként, Budakalászról jártam az egyetemre, és később családommal is ide költöztünk, három gyermekem is javarészt itt nőtt fel. Csodálatos gyermekkoruk volt, az iskola, az egyházközség, a cserkészcsapat, a Faluház, a sportegyesületek mindannyiunk számára meghatározó értékeket képviseltek. Engem a munkám megint a bécsi egyetemhez köt, de gyakran vagyok itthon, és a család egy része most is Szentistvántelepen él.

2006 Húsvétján készült a Martinovics u.-i házunk előtt, a képen balról jobbra Christian, Patrik (Liza kutyával), felesége, Dr. Pammer Csilla, Cili lánya, és a sebészprofesszor látható. A gyermekek azóta felnőttek, Christian orvos, Patrik közgazdász, Cili fogorvostanhallgató.

Az Ön nevéhez fűződik Budakalász első népszavazásának kiírása. Milyen témában aktivizálták anno az embereket? És mi lett az eredmény? 

Az 2000. évi Metro áruházzal kapcsolatos népszavazásra gondol. A szavazás eredménye már akkor, 20 évvel ezelőtt megmutatta, hogy az itt élő emberek számára milyen fontos a teremtett környezet megóvása, a beépítetlen zöld területek védelme. A két népszavazás a részvételi arány miatt formailag ugyan érvénytelen volt, de felébresztette a civil lakosság éberségét, megmutatta erejét.

Miért volt fontos Önnek az ilyen fajta közösségi szerepvállalás? 

Én még a kommunizmus világába születtem, és abban azt sulykolták az emberek fejébe, hogy ne foglalkozzanak a közügyekkel, az a párt dolga. Akkor, már 10 évvel a rendszerváltás után elviselhetetlennek éreztük, hogy a falu jövőjét meghatározó kérdésekről még mindig zárt ajtók mögött szülessenek döntések.

Bár a népszavazás nem volt sikeres, a magyarországi tüdőtranszplantációs program megalkotása annál inkább. Mi vezetett odáig, hogy 2015 decemberében elvégezte hazánkban az első tüdőátültetést?

A 2000-es évek elejétől a bécsi egyetemen tanultam a műtéti technikát, 2003-tól az első hazai operációig már száznál több beavatkozást végeztem. Nem maga a műtét jelentett nagy kihívást, henem az, hogy mindezt a hazai egészségügy rendszerébe sikerüljön átültetni. Tehát a „transzplantáció transzplantációja”. 10 évig dolgoztunk a kollégáimmal azon, hogy ez a fajta műtét Magyarországon is elérhető legyen. Végül 2015 decemberében megtörtént az első tüdőátültetés Magyarországon a Semmelweis Egyetem és az Országos Onkológiai Intézet kooperációjának keretén belül.

Hogy emlékszik vissza arra a napra? 

December 12, szombat volt. Közel 100 ember összehangolt munkája kellett a sikerhez. Nagyon jó csapatot sikerült felállítanunk. Emlékszem, hetekkel a beavatkozás előtt még próbariasztást tartottunk, hogy ellenőrizzük, biztosan tudja-e majd mindenki éles helyzetben is a feladatát. Ilyenkor van egy team, amelyik a donorszerv kivételéért és a beültetés helyszínére való szállításáért felel, a másik pedig az a csapat, amelyik várja a beültetendő szervet és adott pillanatban megkezdi a beültetést. A műtét 6 órát vett igénybe, jól sikerült, a beteg a műtétet követő napokban már lábra állt és a körülményekhez képest jól érezte magát.

Ha jól tudom, a programnak azonban csak egy része volt az, hogy a műtét elvégezhető legyen Magyarországon.

Igen, és igazából nem is az első műtét hazai elvégzése volt a cél, hanem egy olyan program kialakítása, melynek keretében a betegek ugyanolyan magas színvonalú ellátáshoz jutnak, mint addig – 2014-ig – Bécsben. Ehhez rengeteg pénzre és arra volt szükség, hogy kollégáimmal együtt folyamatosan járjunk Bécsbe tapasztalatot szerezni, látva a jó példát ott, ahol már akkor is előttünk jártak. A kapcsolat természetesen a hazai tüdőtranszplantációs program elindulását követően sem ért véget, hiszen a megállapodás úgy szólt, hogy a bonyolultabb műtétek elvégzésére továbbra is Bécsben van lehetőség. Az elmúlt évben is számos magyar beteget operáltam az osztrák fővárosban.

Jól jelzi a tüdőtranszplantációs program sikerét, hogy kicsivel több, mint fél évvel a program indulását követően 2016 szeptemberében egy műtét keretében cserélték a beteg tüdejét, utána pedig a veséjét.

Valóban, kihívást kihívás követett. (nevet) Ez is igazi csapatmunka volt, ebben a műtétben a Semmelweis Egyetem Transzplantációs Klinika sebésze, Szabó József főorvos úr végezte a veseátültetést.  A műtét nem csupán azért volt kiemelten nehéz, mert 2 szervet kellett cserélni, hanem azért is mert a vese- és tüdőátültetés esetében a műtét után a folyadékterápia szempontjából más elvek szerinti kezelést igényel egy vese- és egy tüdőtranszplantált beteg. Ennek az összehangolása is legalább akkora feladat volt, mint a transzplantációk. Ilyen többszerv-átültetést világszerte is csak nagyon jól felkészült központokban lehet elvégezni. A tapasztalatok szerint egyébként a tüdő az a szerv, amelyet az emberi szervezet a legkevésbé fogad be, ezért nagy szakmai tapasztalatra van szükség a különleges immunszuppresszív eljárások alkalmazásához, melyek azt szolgálják, hogy a beteg ne csak átessen a műtéten, de utána jó minőségű életet élhessen.

Ha már nagy pillanatok…Mit érzett, mielőtt igent mondott a koronavírus-fertőzött beteg megoperálására? 

Nem egyedül döntöttem. Egy szakértői stábot hívtunk össze, amiben sebészként vettem részt, de szükség volt még speciális infektológiai, virológiai, immunológiai, intenzív terápiás, szaktudásra is, hogy végiggondoljuk azt, mit tudunk bevállalni a beteg érdekében, van-e esély arra, hogy sikerrel végig menjünk a tüdőtranszplantáció útján. Tudni kell, hogy aktív vírusfertőzés esetén általában nem jön szóba tüdőátültetés, ez pedig – a koronavírussal kapcsolatban rendelkezésre álló kevés nemzetközi információ és tapasztalat okán – egy nagyon ismeretlen terület volt. Lényegében előre menekültünk. Számba vettünk minden más kezelési lehetőséget és a műtétet megelőzően meg is próbáltunk minden más terápiás módszert, de nem volt elmozdulás ennek a 45 éves családanyának az állapotában. Végül a döntésben részt vevők mindegyike úgy érezte, hogy nehéz lesz, de meg kell próbálni.

Miért nem lehetett egyébként kivárni, míg a vírus eltűnik a beteg szervezetéből?

Ennél többet nem lehet várni. Már hat hete műtüdő tartotta életben a beteget és a vírus még mindig jelen volt, noha ennyi idő után általában már nem mutatható ki a szervezetben. Bár a műtüdő életben tartotta, tüdejébe a szükséges levegő mennyiségének töredékét tudta csak pumpálni. Élet-halál között lebegett, cselekedni kellett.

Mennyi ideig tartott a műtét?

Maga a műtét egy 9 órás tényleg nehéz műtét volt. Nagyon komplex és időigényes volt már a beteg műtétre történő előkészítése is. Speciális ellenanyagokat kellett kiszűrni a véréből, amik belezavarhattak volna az új tüdő elfogadásába, ezért un. antitest immunabszorciót végeztünk. A műtüdő működése miatt a beteg több mint 6 hete vérhigításra szorult, és az alvadáshoz szükséges vérlemezkék funkciója is súlyosan károsodott  már. A műtétnél viszont jó véralvadásra van szükség, különben nem lehet operálni, tehát ilyen szempontból is elő kellett készíteni a beteget. Kihívást jelentett az is, hogy úgy kellett áthozni a beteget az intenzív osztályról a műtőbe, hogy miközben az összes életfunkcióját mesterségesen, gépekkel tartottuk fent, közben biztosítanunk kellett a vírus elleni szigorú izolációs feltételeket is, vagyis a gépeket és az egész személyzetet is speciális védőruházattal kellett ellátni.

És mikor lehet ilyenkor kimondani, hogy a műtét sikeres volt? 

A műtétet követő második napon egy utóvérzés miatt szükség volt még egy rövid beavatkozásra, amikor egy vérömlenyt távolítottam el a mellkasból. De ennél a műtétnél már láttuk, hogy az új tüdő nagyon szépen működik, ott már látszódott az esély arra, hogy ebből a mély gödörből kijussunk.

Hogy van most a beteg, 2 héttel a műtét után? (Pünkösdhétfőn beszélgettünk a professzor úrral)

Jól van, már kommunikálni is lehet vele. A műtétet követő első héten még pozitívak voltak a koronavírus tesztjei, szerencsére azonban ezek fokozatosan negatívvá váltak, most már minden tesztje negatív és szervezete az új tüdő befogadására tud összpontosítani.

A Kilimandzsáró expedíció

2017-ben magyar és külföldi tüdőtranszplantáltakkal együtt részt vett a Kilimandzsáró expedíción, amelyen a sportszakmai kihívás mellett klinikai vizsgálatot is végeztek, hogy információik legyenek arról, hogyan viselkedik az átültetett tüdő magassági körülmények között. A magyar csapat öt kísérővel és két tüdőátültetett fiatalemberrel   – a 24 éves Balogh Krisztián Péterrel és a 41 éves Garda Péterrel – jutott fel Afrika legmagasabb, 5895 méteres csúcsára. A túra két hétig tartott, ebből a Kilimandzsáró megmászása 8 napot vett igénybe. Lang György akkor úgy nyilatkozott: “Óriási bátorsággal készül a csapat az előttük álló újabb kihívásra. A transzplantáltak már egyszer farkasszemet néztek a halállal, halált megvető bátorsággal vállalták a műtét kockázatát. Nem lehetnének velünk, ha nem kapták volna meg a szervátültetéssel egy új élet ajándékát. A mögöttük álló teljesítmény tükrében mindez bátorságból vállalt tett sorstársaikért.”

Hollósi-Györgyei Nóra