Városunk almenü

Iskolakezdés hétfőn: menni vagy nem menni?

2021. április 15.

Orbán Viktor Miniszterelnök szerdai bejelentése szerint az ország fokozatos újranyitása folytatódik: április 19-én kinyitnak az óvodák és általános iskolák alsó tagozatai. A március 8. óta tartó digitális oktatás megszűnik az alsó tagozatokon, és a kisdiákok visszatérnek az iskolapadba a megszokott rend szerint.

A felső tagozatokon, 5. évfolyamtól és a középiskolákban, valamint a felsőoktatásban továbbra is marad a digitális tanrend, tervezetten május 10-ig.

Az újranyitás – főleg az iskolák – okán az elmúlt napokban óriási véleménykülönbségek lebegnek a levegőben, a különböző sajtó- és közösségi médiafelületeken, mind a kormány részéről, mind szakmai (egészségügyi és oktatásügyi) részről, mind a civil lakosság (szülők) részéről.

A kormány mostani hivatalos álláspontja az, hogy április 19-én nyitnak az óvodák és általános iskolák alsó tagozatai (1-4. osztályig), és itt visszatér az iskolai jelenlét a megszokott tanrenddel.

Szakmai oldalról a nyitást azonban korainak tartják.

Oktatásügyi részről az a hangsúlyos álláspont, hogy korai az iskolákba való visszatérés. A pedagógusok oltottsága még nem érte el a megfelelő szintet a védettség kialakulásához. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a 21 Kutatóközpont közös felmérése szerint a tanárok nagy része fél a tantermi oktatástól, félti a diákjait, de nem fog sztrájkolni.

A pedagógusok 87 százaléka nem szeretne visszatérni hétfőtől a jelenléti oktatásra.

Egészségügyi részről szintén korainak tartják a hétfői nyitást.

A Magyar Orvosi Kamara elnökségének határozott álláspontja, hogy a korlátozások feloldásának jelenleg egészségügyi, járványügyi alapon nyugvó szakmai indoka nincs. A nyitás megkezdését korainak tartják. „Változatlanul nem a jelenlegi oltottsági szintet, hanem a járványadatok javulását és az ellátórendszer terhelésének csökkenését tekintjük a nyitás feltételének” – olvasható a MOK közleményében facebook oldalukon.

Rusvai Miklós virológus szerint is kockázatos a 2,5 millió beoltotthoz kötött nyitási terv, inkább a járványadatokat kellene figyelni. Ha április 19-én kinyitnak az iskolák, annak lesznek hatásai, amelyek a május eleji adatokban mutatkoznak majd meg – mondta el egy nyilatkozatában az ATV-nek.

Más orvosok, gyermekorvosok figyelmeztetnek: a szülők nagy többsége még egyáltalán nincs beoltva, a gyerekek számára pedig még nincs elérhető vakcina. (Ugyan a Pfizer oltás – a Pfizer előirata szerint – a 16-18 éves korosztálynak is adható. A Heim Pál Gyermekkórházban elkezdték oltani a 16-18 év közti krónikus beteg fiatalokat, de Magyarországon egyelőre oltásra regisztrálni hivatalosan, a vakcinainfo.gov.hu-n 16 év alatt nem lehet.) Vagyis a gyerekek meg is fertőződhetnek: a hazánkban most már domináns brit mutáns sokkal veszélyesebb a kiskorúakra, mint az eredeti vírusváltozat volt. A járványnak több tizenéves áldozata is van, sokkal többen kerülnek a harmadik hullám idején kórházi ellátásra, valamint sajnos sokkal gyakoribb a poszt-COVID-os tünetegyüttes is a gyerekek és a tinédzserek esetében, mint az első illetve a második hullám alatt. De akár tünetmentes vírushordozóként is hazavihetik a betegséget szülőknek, nagyszülőknek.

A civil lakosság és a szülők hozzáállása viszont rendkívül megosztó ebben a kérdésben. A közösségi médiafelületeken felbukkanó rengeteg poszt és komment mind ezt tanúsítja.

Szülői részről az egyik legfontosabb kérdés, amit kommentben fogalmazott meg az egyik szülő Dr. Tordas Dániel budakalászi gyermekorvos újranyitással kapcsolatos posztja alatt:

„Ha tényleg kinyitnak április 19-én az iskolák alsó tagozatai, engedjem a gyereket iskolába vagy ne? És ha nem engedem, akkor mi lesz, milyen következményei lesznek vagy lehetnek döntésemnek?”

Sokan vannak azok is, akik már nagyon várják, hogy kinyissanak az óvodák, iskolák, különböző okok miatt. Ők akár jó szívvel, akár kevésbé jó szívvel, de elengedik gyermeküket április 19-én iskolába. Az ebbe a táborba tartozó felsős szülők valószínűleg annyira nem örülnek a szerdai bejelentésnek, miszerint a felsős osztályokban továbbra is marad a digitális oktatás.

„Szerintem menjen csak minden gyerek meg tanár nyugodtan vissza az iskolába. Inkább, mint egy osztályozó vizsga. De mit kap az a tanár, aki nem megy vissza tanítani a suliba, mert még nincs beoltva?”

„Én személy szerint örülök, hogy végre mehet óvodába. Kell a fiamnak a közösség!” – jelennek meg a kommentekben a másik oldal érvei.

Legalább ennyien vannak, akik viszont korainak tartják az iskolák kinyitását az alsó tagozaton is és nem szívesen engednék még vissza gyermekeiket:

„Ha a törvény lehetőséget ad rá, hogy ne engedjük be, ezt egy iskolaigazgató sem írhatja felül… de amúgy ha évet kellene ismételni, akkor se engedném be a gyereket az iskolába…”

„A legfontosabb: a mostani helyzet nem egy háború, amiben a szülőknek és az iskoláknak szembe kellene fordulniuk egymással. Itt közös érdekek vannak, diákok, szülők és tanárok közös érdekei, amikre közös megoldásokat kell és lehet találni” – mondta az oktatási jogok biztosa, a hivatalát már húsz éve betöltő Aáry-Tamás Lajos a Telex.hu azon kérdésére, mit tehetnek a szülők és az iskolák a mostani helyzetben.

Azok a szülők, akik féltik a gyerekeiket és a családot, emiatt otthon tartanák a gyerekeket, abba is kapaszkodnak, amit a köznevelési államtitkár nyilatkozott pénteken a Hír TV-ben. Maruzsa Zoltán azt mondta: „Amikor a kormány kiadta a tanévre vonatkozó protokollját, még augusztusban, hogy hogyan zajlik egyébként az oktatás, akkor azt teljesen világossá tettük, hogy egyébként, ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva ő a gyerekét aztán nem viszi be az iskolába, akkor egyébként ez igazolt hiányzásnak tekinthető. Tehát senkit azért ilyen jellegű hátrány nem érhet, hogy ha a szülő nem engedte be.”

A szülők osztályozó vizsgától való félelme a legtöbb esetben alaptalan.

A hatályos köznevelési törvény szerint osztályozó vizsgát akkor kell tenni egy diáknak, ha a tanévben 250 óránál többet hiányzik és nem osztályozható.

Az iskolák a pedagógiai programjaikban határozzák meg, hogy konkrétan mit jelent a köznevelési törvényben szereplő „rendszeres osztályozási kötelezettség”. A gyerekek szülői igazolással egyébként most is hiányozhatnak valamennyit, hogy mennyit, azt az iskola házirendje szabályozza. Az általános gyakorlat korábban az volt, hogy ezt tanévenként vagy félévenként 3 napban határozták meg. De az elmúlt egy évben – épp a járványhelyzet miatt – sok iskola már módosította ezt 15 napra vagy akár az ominózus 250 órára. A gyerek osztályozhatóságáról – ha a 250 órát meghaladta a hiányzás – a nevelőtestület dönt. Szélsőséges hiányzásszám és osztályzathiány esetén utasítják csak a diákot osztályozó vizsgára. Ezért is nagyon fontos:

az otthonról tanuló gyerekek minden feladatot készítsenek el és küldjenek be, mert a tanárok csak így tudják osztályzatokkal értékelni előrehaladásukat.

A szakemberek azt tanácsolják, ha nem engedjük vissza gyermekünket az iskolába, mindenképp tájékozódjunk gyermekünk nevelési intézményénél az ezügyben kialakított eljárási rendjéről és egyeztessünk az osztályfőnökkel (tanítókkal) és iskolaigazgatóval szándékunkról.

Aáry-Tamás Lajos biztos abban – ezt erősítik meg szerinte Maruzsa Zoltán szavai is –, hogy ebben a tanévben egyetlen általános iskolás diákot sem fog hátrány érni amiatt, ha a szülei nem engedik vissza április 19-től az iskolába. (KO)

További átfogó cikkek a témában:

Kapcsolódó linkek:

Hatályos köznevelési törvény

Képek forrása: unsplash