Üdvözöljük Budakalász város weboldalán
Wir begrüßen Sie auf der Webseite von Kalasch
Срдачно Вас поздрављамо на интернет страници града Калаза

2024. február 26. hétfő | Edina napja

Hírek

 

Iskolaválasztás, pályaválasztás pszichológus szemmel

2024. január 04.

A pályaválasztás egy hosszú önismereti folyamat, nem egy egyszeri és megmásíthatatlan döntés, így cikkemben gyakorlatias ötletek segítségével igyekszem kitérni arra, hogyan tudjuk a lehető legjobban támogatni gyermekünket ebben a folyamatban.

Eppel-Pásztor Adrienn pedagógiai szakpszichológus

A pályaorientáció, pályaválasztás folyamata

Személyes meggyőződésem, hogy mindannyian kaptunk olyan képességeket, kompetenciákat, talentumokat, melyekkel mások épüléséért tudunk munkálkodni és hiszem azt, hogy a számunkra megfelelő, hozzánk illő szakma megtalálása egy hatalmas ajándék, amivel, ha szeretünk és hivatásként tudunk végezni, igazán boldog, kiegyensúlyozott életünk lehet. A „pályakeresés” az esetek nagy részében nem egy lineáris, egyenes irányú folyamat, hanem akadályokkal, bukkanókkal, fordulókkal tarkított. Ebben lehet segítségünkre a pályaorientáció, ami egyrészt abban nyújt támogatást, hogy személyes érdeklődésünk, értékeink, készségeink, tapasztalataink és igényeink mentén hogyan tudunk minél megalapozottabban és megfontoltabban dönteni a pályánkról, másfelől pedig arról is szól, hogy alapvetően életünknek bármelyik szakaszában lehetőségünk van a személyes érdeklődési körünk, képességeink mentén változtatni, (amihez szükséges egy támogató környezet is). Így – csökkentve ezt a sokszor feléjük irányuló követelményt – nem is várhatjuk el az éppen önmagukat kereső és megismerni vágyó kamasz gyermekektől, hogy teljes bizonyossággal el tudják kötelezni magukat. Ugyanakkor önismeretük erősítésével és őket kísérve ezen az úton már tulajdonképpen „irányba” is terelgettük őket.

Mi szükséges a megalapozott pályaválasztási döntéshez?

A megalapozott és tudatos pályaválasztáshoz alapvetően három nagyobb terület összeegyeztetésére van szükség:

  • Önismeretre: Ez a gyakorlatban az adottságaink, érdeklődésünk, képességeink, készségeink, tudásunk, igényeink, szükségleteink, céljaink, érzéseink, gondolataink és viselkedésünk ismeretét jelenti.
  • Pályaismeretre: Ez az egyes pályák leglényegesebb ismertetőjeleit foglalja magába; például: milyen környezetben folyik a munkavégzés, milyen eszközöket használnak, milyen szakképzettség szükséges a munka elvégzéséhez, van-e valamilyen kizáró tényező, van-e továbbképzési lehetőség, pontosan mivel foglalkoznak, akik ebben dolgoznak, milyen feladatokat szükséges ellátni.
  • Munkaerőpiac (környezet) ismeretére: Ez azt jelenti, hogy ismerjük, hogy a munka világában mire van szükség, igény. Gyermekünknek lehet olyan különleges érdeklődése, amihez esetleg még iskolát is találunk, de a későbbiekben nem tud majd vele elhelyezkedni

 

Önismeret mindenek felett

Amikor pályaválasztásra vagy iskolaválasztásra gondolunk, általában a fent említett három nagyobb terület közül a „pályaismeretre” fókuszálunk, ugyanakkor ezt mindenképpen meg kell előznie az önismeretnek. Ennek első lépése az, hogy feltérképezzük, hol tartunk most a folyamatban. Gyerekeket akár kérhetünk is arra, hogy rajzolják le, hogy néz ki az arcuk, ha arra gondolnak, hogy „pályaválasztás”, vagy megkérhetjük őket, mondják el, írják le, milyen gondolatok kavarognak a fejükben, ha meghallják az „iskolaválasztás” szót. Ezek jó lehetőséget teremtenek a beszélgetésre. Emellett fontos tudnunk, hogy honnan szerezhetünk önismeretet.

  • Korábbi tapasztalatinkból és azok kiértékeléséből, melyeket egy-egy élethelyzetben szereztünk: Mi volt a konkrét helyzet? Milyen érzéseim voltak közben? Milyen gondolataim voltak? Hogyan viselkedtem? Milyen szükségleteim, igényeim voltak abban az adott helyzetben?
  • Minket körülvevő emberek (családtagok, barátaink, tanáraink, ismerőseink) visszajelzéseiből: Mit gondolunk, milyennek látnak bennünket? Miben tartanak bennünket ügyesnek?
  • Valamilyen szakemberrel (pszichológus, coach) történő munka során átéltekből: Mik azok a folyamatok, amiket felismertünk?
  • Tesztek, kérdőívek, önismereti feladatok által: Milyen eredményeket mutattak? Mit tudtam meg magamról ezek által? Mennyire tudom magamra vonatkoztatni a kapott eredményeket?

Az önismeretünk több területből áll, melyek mindegyikét érdemes feltérképeznünk ahhoz, hogy nagyobb ismeretre tehessünk szert önmagunkkal és pályaérdeklődésünkkel kapcsolatban.

  1. Érdeklődés: segít, hogy kedvünkre való munkát végezhessünk örömmel, lelkesedéssel. Az érdeklődésünk megismeréséhez érdemes feltennünk magunknak azokat a kérdéseket, hogy „Milyen tevékenységekkel töltünk szívesen időt? Milyen gyakorisággal? Hol végezzük ezeket szívesen? Mik azok, amik számunkra érdekesek ezekben a tevékenységekben?”
  2. Képesség, készség: azon tulajdonságok összessége, amelyekre alapozhatunk, amelyek az erőforrásaink és ide tartoznak azok a területek is, amelyekben fejlődhetünk. Ehhez „Fogalmazzuk meg, mi az az első 3 szó, ami eszünkbe jut magunkról! Mi az a 3 külső és 3 belső tulajdonság, amit szeretünk magunkban? Mik azok a pozitív tulajdonságaink, képességeink, amikben ügyesnek érezzük magunkat? Milyen helyzetekben tudtuk eddig ezeknek hasznát venni? Ezzel szemben mik azok a tulajdonságaim, amelyekben szívesen fejlődnék? Hogyan tudnám ezeket a területeket úgy megfogalmazni, hogy motiválóan hassanak rám? Mik azok a képességek, amik egyedivé tesznek bennünket?”
  3. Értékek, igények: a számunkra fontos tényezőket, szükségleteket jelentik. Ennek megismerésére a gyakorlatban többféle szempontsor is a rendelkezésünkre áll, ahol arról kell döntenünk, hogy a jövendőbeli munkahelyünket milyennek képzeljük. Mennyire fontos számunkra, hogy mindig új kalandokkal találkozzunk, a munkatársaink egyben a barátaink is legyenek, gondtalan életet biztosítsunk a szeretteinknek? Vagy az, hogy „HÁT ÉN IMMÁR MIT VÁLASSZAK?” iskolaválasztás, pályaválasztás pszichológus szemmel szabadon dönthessünk, megértő vezetőink legyenek, esetleg mi dolgozzunk vezetőként? Amennyiben van egy kezdetleges ötletünk átgondolhatjuk: akik ebben a szakmában tevékenykednek, mit csinálnak pontosan és milyen eszközökkel dolgoznak? Milyen képességekben kell ügyesnek lenniük? Mi a munkájuk eredménye? Milyen iskolatípusokban kell tanulniuk és mennyit? Kikkel dolgoznak együtt? A kérdésekre adott válaszokat mennyire tudjuk összeegyeztetni saját igényeinkkel?

 

Játékos, pályaválasztást segítő gyakorlatok

  • Beszélgetés egy családtaggal, ismerőssel, baráttal arról, hogy ő hogyan, mi alapján választott pályát. Mi játszott szerepet a döntési folyamatában? Elégedett volt-e a választásával? Előzetesen mennyit tudott az adott területről? Voltak-e módosítások a pályaútjában?
  • Munka családfa felrajzolása: készítsük el a családfánkat úgy, hogy a családtagok neve mellé odaírjuk a választott szakmájukat és hobbijaikat is.
  • Dear me-levél: írjunk egy levelet az érettségiző önmagunknak! Írjuk bele, hogy milyen érzéseink, gondolataink, benyomásaink vannak a pályaválasztással kapcsolatban! Most mik a határozott elképzelések bennünk és mik azok, amikkel kapcsolatban még bizonytalanok vagyunk? Mit kívánunk a jövőbeli önmagunknak?
  • Én 10 év múlva: írjunk egy rövid jellemzést arról, hogyan fogunk élni 10 év múlva! Az iskolaválasztás kérdései Mind a pedagógusnak, mind a szülőknek az egyik legfontosabb feladata olyan támogató környezetet teremteni, ahol a diákok képességei kibontakozhatnak, és érdeklődési területeik is megnyilatkozhatnak, így az iskolaválasztás fő szempontja is ez: megismerni gyermekünk érdeklődését, képességeit, igényeit, és összeegyeztetni mindezt a rendelkezésre álló lehetőségekkel és a realitással, valamint azzal, hogy az intézmény legyen megfelelő mértékű kihívás, de nem túlterhelő a gyermek számára.
  • A gyermek érdeklődési köre, képességei: gyermekünk reál, vagy humán beállítottságú? Esetleg mindkettő? Érdeklik a természettudományok, a művészetek, a nyelvek, vagy inkább a sport? Milyenek a tanulmányi eredményei? Milyen a tanulási motivációja?
  • A középiskola jellemzői – mit szeretne a diák: egy adott iskolában milyen osztályok indulnak, milyen tantárgyakat oktatnak, milyen óraszámban? Vannak-e tagozatos képzések? Milyenek a továbbtanulási arányok? Milyen szabadidős programok és szakkörök vannak? Milyen távolságra helyezkedik el az intézmény? Milyenek a nyelvoktatási és sportlehetőségek? Fontos továbbá ismernünk az iskola szellemiségét, tehát azt, hogy milyen értékrendet képvisel, milyen jellegű tudást kíván átadni a gyermekeknek? Ezen szempontoknak megfelelően gondoljuk át együtt gyermekünkkel, hogy ő mit szeretne! Hol érezné jól magát? Ebbe a folyamatba mindenképpen vonjuk be őt, közös diskurzus eredményeképpen mérlegeljünk és döntsünk.
  • A lehetőségek – milyen iskolák közül lehet választani? Érdemes tisztában lennünk az alapvető intézmények fogalmaival (gimnázium, technikum, szakgimnázium, szakképző iskola, szakiskola), ugyanakkor elhelyezkedésbeli szinten is, tehát mi az a távolság, ami még bevállalható számunkra, szóba jöhet-e esetleg kollégium vagy fontos, hogy minél közelebb legyen. Az Oktatási Hivatal köznevelési információs rendszerén keresztül, valamint az önkormányzatok oldalán is megtalálható a helyi oktatási intézmények listája.
  • „Külső szemlélők” szerepe: szülőként érdemes lehet gyermekünk osztályfőnökével is átbeszélni, hogyan látja a családban kialakított továbbtanulási terveket, amennyiben bízunk a szakértelmében, hozzáértésében, kérjük ki a véleményét. Ezen kívül hasznos segítség lehet tőlük is informálódni esetleg volt tanítványaik vagy azok szüleinek visszajelzései alapján a környékbeli középiskolákról. – Szubjektív szempontok: minden olyan tényezőt, melyekről fentebb nem esett szó. Egy általános benyomás, egy vélemény, melyet a magunkévá tettünk, korábbi tapasztalataink, melyek nem az oktatásszervezéshez kapcsolódnak, hanem esetleg a diákéletről, iskolai programokról, légkörről nyújtanak képet. Mindezek azonban sajnos még így sem borítékolják előre, hogyan fogja érezni magát gyermekünk, akármilyen körültekintően választunk is, ugyanakkor sokkal nagyobb eséllyel kerül gyermekünk a neki megfelelő helyre, ha a fenti szempontokat átgondoljuk.

Amit még tehetünk:

  • Olvassuk el az adott tanévre vonatkozó általános felvételi tájékoztatót és írjuk ki belőle a fontosabb dátumokat!
  • Amennyiben van lehetőségünk, menjünk el nyílt napokra!
  • Ha van ismerősünk a számunkra szimpatikus iskolában, vegyük fel a szülőkkel a kapcsolatot, kérdezzük őket a tapasztalataikról!
  • Vegyünk részt továbbtanulási börzéken!
  • Néhány iskola szervez felvételi előkészítő alkalmakat is: ha érdeklődünk egy iskola iránt, érdemes lehet részt venni ezeken.
  • Kérhetünk segítséget a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményétől, akik mind technikai jellegű kérdések megválaszolásában, mind pedig személyes tanácsadás révén adnak támogatást a hozzájuk fordulóknak.
  • Keressük fel az adott intézmények Youtube csatornáját vagy Facebook oldalát!
  • Ezen kívül pedig gyűjtsünk tapasztalatot: minden bizonytalan helyzet szorongáskeltő, így érdemes időben elkezdenünk a testi-lelki felkészülést a felvételire, hogy az valóban egy „megmérettetés” és ne egy „szorongató helyzet” lehessen. Ehhez segítségül készítettem egy mindenki számára ingyenesen elérhető és letölthető munkafüzetet, mely megtalálható a facebook.com/eppelpasztoradrienn facebook oldalon.

 

 

Mindenki számára boldog, megelégedettséget nyújtó felkészülést kívánok szeretettel,

Eppel-Pásztor Adrienn

pedagógiai szakpszichológus

A cikk megjelent a Budakalászi Hírmondó december-januári számában.