Jeles napok: hamvazószerda

2021. február 17.

A nyugati keresztény hagyomány szerint tegnap véget ért a farsang, ma – hamvazószerdával – kezdődik a nagyböjt. Mi történik ezen a napon és milyen népszokásokat ismerhetünk?

A hamvazószerda nem bibliai ünnep, az őskeresztény hagyományból ered, elnevezése arra utal, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. A katolikus egyházban ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett virágvasárnapi barka hamujából a pap hamvazószerdán és nagyböjt első vasárnapján keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja:

„Emlékezz, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A hamu az elmúlás és a megtisztulás jelképe.

A nyugati kereszténységben ez a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap (mivel a katolikusok vasárnap nem böjtölnek, a böjt kezdete konkrétan a húsvét előtti 46. napra, szerdára esik). Az ortodox egyházban szombaton sem böjtölnek, ezért náluk korábban, már húshagyó vasárnap kezdődik a nagyböjt.

A nagyböjt az önmegtartóztatás, a húsvétra való belső felkészülés időszaka. Lényege a lemondás, ami kiszakít a mindennapi szokásokból, hagyományosan az étrendet is megváltoztatja, hiszen tilos volt a zsír és húsételek fogyasztása, ilyenkor nem is mulatoztak, lakodalmat sem tartottak. Hamvazószerdához és a nagyböjthöz népi szokások is kapcsolódtak. Ilyenkor alaposan kisúrolták a húsos fazekakat, a módosabbak le is cserélték böjti edényekre. A sonkát, szalonnát, kolbászt zsákba varrták, és felvitték a padlásra. Néhol, hogy kísértésbe ne essenek, a zsákot be is falazták. A böjti ételek kendermag- vagy napraforgóolajon, esetlen vajon készültek. A böjti étrend levesből, főzelékből, kásából és tésztából állt. Legismertebb böjti levesek voltak a savanyó (krumpli, bab), a kukoricagombóca és a csipetke leves. A kásafélék közül a kukoricakása és a krumplisterc, a tésztafélék közül a mákos tészta volt a legkedveltebb böjti étel. A református családok nem böjtöltek,  úgy tartották, hogy nem a tiltott étel a bűn, ami a szájon bemegy, hanem sokkal inkább az, ami a szájon kijön. A nagypénteki étrendben azonban náluk is fellelhetők a böjti elemek – a savanyú leves és a mákos tészta. Az evangélikusok hagyományosan péntekenként nem ettek húst nagyböjtben.

A nagyböjt a lelki megtisztulás, lecsendesedés ideje. Volt, ahol böjt elején három napos lelkigyakorlatot tartottak: imádkoztak otthon, magukban, vagy esténként más-más háznál jöttek össze. Az ún. „szótlan” napokon beszélniük sem volt szabad.

Az ésszerű keretek között végzett böjt vagy az időszakos böjtölés jótékony élettani hatásáról sok szó esik manapság, nem is feltétlenül spirituális értelemben. Hitbeli meggyőződésünktől vagy felekezeti hátterünktől függetlenül a hamvazószerda, mint a mindennapok sodrásából kiemelkedő ünnepek és jeles napok általában, jó alkalom lehet a reflexióra. Egy percre megállít, hogy elgondolkodjunk, számot vessünk: milyen irányba tart az életünk? Mi az, amiról le tudnánk mondani?