Július végétől virágzik a Duna

2023. július 05.

A dunavirág (Polymitarcis virgo / Ephoron virgo) a tiszai kérészek sokkal kevésbé ismert rokona, pedig a reflektorfény ugyanúgy vonzza. A kérészek rendjébe tartozó faj a tiszavirágnál kisebb, lárvája összesen 1,5 centiméter hosszú, a kifejlett rovar 3 centiméteres. Magyarországon védett, eszmei értéke 10.000 forint.

A tiszta, oxigéndús vizet igénylő dunai kérész rajzása a folyó szennyezett vize miatt a 2010-es évek előtt nehezen volt megfigyelhető, azonban a környezetvédelmi előírások lassan beértek, az elmúlt tíz évben a Duna magyarországi szakaszán már tömeges rajzásokról számolnak be a szakemberek. Ha a faj után kutakodunk, azt olvashatjuk, hogy a rajzás augusztus végén, szeptember elején figyelhető meg, sötétedés után egy óra hosszan, átlagosan 10 napig tart, azonban az elmúlt években inkább augusztus elejére esik a rajzás. A rajzást az elmúlt években azonban többször július végén, augusztus elején figyelték meg. Tavaly Szentendrén augusztus 8-tól részlegesen lekapcsolták a közvilágítást, hogy a Dunakorzó fényszennyezésével ne zavarják a kérészeket.

A kérészek rajzásakor a Hold fénye szolgál tájékozási pontként, azonban a fényszennyezés, a mindenhol tükröződő lámpafény megnehezíti a dunavirág nászát. A közel egy órás rajzás után a Duna folyásirányával szemben repülő kifáradt nőstény egyedek halottan hullanak a vízbe megtermékenyített petéikkel együtt. Azonban a lámpák fénye összezavarják a rajzó rovarokat, elterelve azokat a víztükör felől és előfordulhat, hogy petézés előtt a parton pusztulnak el a mesterséges fények felé igyekezve.

Fotó: tahitotfalu.hu

Budakalász tágabb környezetében, Szentendrétől északra is védik a kérészeket. A világon elsőként Tahitótfaluban, a Tildy Zoltán hídon alkalmaztak kérészvédő fénysorompót:

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Tahitótfalu Önkormányzata, a Magyar Közút NZrt. és az ELMŰ összefogásával létesülő védőrendszer két részből áll. Az egyik maga a fénysorompó, mely a híd pilléreire folyásirányban felszerelt és a víz felé irányított két nagyfényerejű kék lámpából áll. Ennek feladata, hogy a hídhoz érkező rovarokat a lámpa előtt tartsa és megakadályozza felrepülésüket a hídra. Különböző hullámhosszú (színű) fényekkel kísérletezve állapítottuk meg, hogy a dunavirágot leginkább a kék fény vonzza, ezért alkalmazunk ilyen fényforrásokat. – adta hírül 2019-ben Tahitótfalu Község Önkormányzata.

Az időjárástól függően a hónap végén, augusztus elején budakalászi Duna-parton is készülhetünk a dunavirágzás megfigyelésére. A folyó vize felett este kilenctől, fél tíztől tizenegyig láthatjuk a rajzást.

Ha nem tudjuk, hogyan vágjunk neki a dunai rovarvilág megfigyelésnek, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Dunavirág Vizibuszának segítségével szakemberek mellett tanulmányozhatjuk a folyam élővilágát:

„…élményközpontú vízvizsgálati programot biztosítunk, melynek keretében a résztvevők úgy ismerkednek meg saját lakóhelyük vízi élővilágával, hogy közben csapatban együttműködve, ők maguk fogják meg és határozzák meg az állatokat.” – olvashatjuk a dunaviragvizibusz.hu-n, ahol időpontot is foglalhatunk.

Fotó: dunaviragvizibusz.hu

Kiemelt kép: szerző: Farkas Magdolna, izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0