Klebelsberg-emléknap volt a Kalász Suliban

2025. november 14.

Tegnap emléknapot tartottak Klebelsberg Kunó születésének 150. évfordulója alkalmából. A Kalász Suli Általános Iskola és a Váci Tankerületi Központ közös programján Budakalász valamennyi iskolája közreműködött és ott volt Forián-Szabó Gergely polgármester, Kampné Gilyén Mária alpolgármester és dr. Pánczél János, a Váci Tankerületi Központ igazgatója. Az eseményre műsorral készült a Kalász Suli színjátszócsoportja és vetélkedőt is szerveztek a budakalászi iskolák csapatainak. Az emléknap résztvevői megtekinthették a diákok által készített plakátokból összeállított kiállítást majd a Kalász Sulival szemben, a Budai úti Klebelsberg mellszobornál koszorúzással zárult a program.

Klebelsberg Kunó

A két világháború közötti Magyarország egyik legjelentősebb kultúrpolitikusa 1875-ben született. A trianoni békediktátum súlyos következményei ellenére átfogó reformokkal alapozta meg a magyar művelődés és oktatás fejlődését.

Klebelsberg úgy vélte, hogy az első világháború és Trianon után Magyarország fennmaradását nem katonai, hanem szellemi erővel kell biztosítani. Ezért célja a magyar műveltségi szint emelése, a tudomány, oktatás és kultúra támogatása volt. Minisztersége alatt hatalmas iskolafejlesztés indult. Több mint 5000 népiskolai tanterem épült, tanítói lakásokkal. Ez volt a legnagyobb szabású magyar közoktatási beruházás.

Klebelsberg nagy erővel támogatta a felsőoktatást és a tudományos kutatást is. Kezdeményezésére Kolozsvárról Szegedre költözött a tudományegyetem, de egyetemi kampuszok épültek Pécsett is és új természettudományos kutatóintézeteket alapított.

Magyar kulturális intézeteket hozott létre Bécsben, Berlinben, Párizsban, Rómában, de a sport támogatásában is jelentős szerepe volt.

Budakalászi iskolaépítés

1926-ban hozták létre az országos Népiskolai Építési Alapot, amelyből három év alatt ötezer falusi, tanyai tanterem épült Magyarországon. A Szentistvántelepi Általános Iskola is a Klebelsberg Kunó-féle népiskola építési programnak köszönheti a létét. A Szentistvántelepi Általános Iskolát Fényes Gyula bányamérnök tervei alapján 1925-1926-ban építették. Az egytantermes iskolával egybeépült a háromszobás tanítói lakás, amelynek ebédlője egyben postahivatalként is működött. A tanító felesége volt a postaügynökség vezetője. A tanterem végéhez fa harmonikaajtóval kapcsolódott a kápolna, ahol vasárnaponként katolikus miséket és református istentiszteleteket tartottak. A szentistvántelepi iskola első tanítója, saját kérésére, Petykó Gyula pomázi tanító lett. Az oktatás 1926. szeptemberében hatosztályos, osztatlan formában kezdődött.

Petykó Gyula tanító és és családja