Lakossági fórum a Berdóban zajló fejlesztésekől

2024. március 27.

A Kalász Suliban megtartott Berdó-lakossági fórumon régen várt fejlesztésekről tájékozódhattak a lakók. A Felsővár utcában az utat tartó szögtámfal újjáépül, a Gyümölcs utca Áfonya és Kálvária utcák közötti szakasza szélesebb lesz és aszfalt borítást kap, a májusban induló közvilágítás-fejlesztés során pedig megszűnnek a rosszul megvilágított utcarészek.

Felsővár utcai szögtámfalépítés

Forián-Szabó Gergely alpolgármester bevezetője után Nád Lilla, a Pályázati és Beszerzési Csoport vezetője részletesen beszámolt a Felsővár utcai fejlesztésről. Az utat tartó támfalnál statikai problémák adódtak, ezért ott új szögtámfal építése vált szükségessé. A beavatkozás csak az útburkolat részleges bontásával valósítható meg, a forgalom szükséges mértékű korlátozása mellett. Ez a kivitelezés közben dől majd el pontosan, de biztosan lesz olyan időszak, amikor csak gyalogos forgalom fog elférni az utcában. Ilyenkor a Felsővár utca forgalma két irányból, egy-egy zsákutca módjára zajlik majd, azaz minden ingatlan megközelíthető marad, de csak a célforgalom hajthat majd be a Felsővár utcába. 

Az építkezést a nyári tanítási szünetre időzítettük, hogy minél kevesebb embert zavarjon és még a Kálvária utcai fejlesztés megkezdése előtt befejeződik – tette hozzá Nagel István alpolgármester.

Nád Lilla, a Pályázati és Beszerzési Csoport vezetője részletesen beszámolt a Felsővár utcai fejlesztésről

Gyümölcs utca fejlesztése – a Kálvária utca megnyitása a kétirányú forgalom számára

A korábbi egyeztetéseken a Kálvária utca kétirányú forgalomának visszaállításához két előfeltételt azonosítottunk. A Kálvária utca felső szakaszán, a hiányzó járda tavaly decemberben elkészült. A Gyümölcs utca alsó szakaszának (Áfonya – Kálvária u. között) szélesítése és aszfaltozása tavaly ősszel szintén elindult, azonban egy korábban szabálytalanul elhelyezett elektromos földkábel miatt – annak kiváltásáig – leállításra került. Mostanra elkészült az elektromos terv, április végén áthelyezik az elektromos kábelt, az új útburkolat pedig májusban készülhet el.

Dr. Váli István építészmérnök, a Berdó önkormányzati képviselője elmondta:

A településrész közterületi problémáinak közös eredője, hogy az utcák kialakítása sok esetben nem éri el a törvényben előírt 12 méteres szélességet. Az évtizedekkel ezelőtti helytelen szabályozás és várostervezés következménye a szűk utcahálózat. A kialakult adottságok a közműhálózat fejlesztésén túl a biztonságos út és járdaépítést és a zöldterületkialakítást is nehezítik, néhol lehetetlenné teszik.

A Berdó-Gyümölcs utca sarkán az Önkormányzat csak ingatlan-vásárlás útján tudta a megfelelő útszélesítést elérni. A Kálvária utca kétirányúvá tételével várhatóan megnövekvő forgalmi és porterhelésre irányuló kérdésre Nagel István alpolgármester kiemelte, hogy a stabilizált útburkolattal ellátott utcák kialakítása azt a stratégiai célt (is) szolgálta, hogy a Békásmegyer Ófalu irányába lehetővé teszik az autós közlekedést, tehermentesítve így a Felsővár és a Kálvária utcákat. Továbbá a Gyümölcs utca érintett szakaszán szilárd burkolat épül, így a korábbinál jóval kevesebb porterhelést okoz majd a forgalom.

Általánosságban elmondható, hogy a stabilizált útburkolattal ellátott földutak ugyan nem aszfaltutak, de jó minőségű kivitelezéssel hosszabb távon megfelelően, sokkal alacsonyabb porterheléssel használhatók. A korábbian kialakított stabilizált útburkolatok a város több pontján ma is jól használhatók, viszont a tavalyi útépítések számos helyen garanciális javításra szorulnak. A hibákat a kivitelező elismerte és a javításokat rövidesen elvégzi.

A Gyümölcs utca fejlesztése

Lépcsőkiváltás, közvilágítás-fejlesztés

A fórumon a Kálvária utcai rosszul megvilágított és babakocsival, tolószékkel csak az úttesten kikerülhető lépcsők kérdése is előkerült. Dr. Váli István elmondta, hogy Kálvária lakópark kivitelezése előtti gyors közterületkialakítás során feleslegesen építettek be két lépcsőt a járdába. Ezek kis költséggel kiválthatók lettek volna, azonban az akkori városvezetés az olcsó megoldást választotta. Nagel István hangsúlyozta, hogy az egyik lépcső kiváltását az idei évi költségvetés tartalmazza, a közeljövőben megvalósulhat, a másik lépcső kiváltása viszont a kialakított kapubejáró miatt nehezebben alakíthatók át. A régi, hiányos közvilágítás szintén komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelent. Budakalász közvilágításának megújítása során erre a szakaszra új lámpatesteket is felszerelnek majd.

Csatornahálózat bővítése

Dr. Váli István rövid bevezetője után Nagel István  alpolgármester vázolta a csatornaháózat-fejlesztés lehetséges forgatókönyvét. Széleskörű lakossági igény esetén az Önkormányzat elkészíti a szennyvízhálózat fejlesztési tervét. A kivitelezés megindításához az érintett ingatlantulajdonosok részéről a szándéknyilatkozat és a közműfejlesztési hozzájárulások előzetes befizetése szükséges. A konkrét javaslatok egyeztetésére az ingatlantulajdonosok képviselőit részletes egyeztetésre várják. Nagel István  elmondta, valamennyi lakossági javaslatot nyitottsággal fogadnak, a jegyzői, a polgármesteri és az alpolgármesterek fogadóóráin a személyes találkozókra gyors lehetőség kínálkozik.

Húsz éve itt lakom a Berdó tetején, nálunk mikor lesz útfelújítás?

A Berdó az egyik legszebb adottságú belterületi településrésze városunknak. A panorámás, jó levegőjű környezetet az infrastrukturális hiányok ellenére sokan választották és választják ma is otthonuknak. Az elmúlt 40 évben a fejlesztések igyekeztek követni a betelepülés ütemét, de a város lehetőségeit messze meghaladó igényeket nehéz utolérni. Lássuk röviden a fejlesztések közgazdasági hátterét.

– Jelentős fejlesztés csak pályázati forrásból

A budakalászi ingatlantulajdonosok hosszú ideje évente 24 ezer forint kommunális adót fizetnek. Ha ezt az összeget kizárólag útépítésre fordítanánk, akkor ebből 4 méter szélességben 10 centiméter szilárd burkolatú (aszfaltos) utat lehetne megépíteni évente. A Berdóban is azért készültek főleg cementes stabilizációs technológiával az útfelújítások, mert ez tizedannyiba kerül. Bár nem ez a legjobb technológia, de a város évente így egy kilométernyi földutat tud felújítani, ütemezetten a nagyobb forgalmú szakaszoktól a kisebb utcákig haladva. A jelentős útfejlesztéseket kizárólag uniós és/vagy állami pályázati forrásból lehet finanszírozni.  

– A korábbi ingatlaneladások nem folytathatók

A 2010 és 2019 közötti időszakban főként a város ingatlanvagyonának eladásából finanszírozták a fejlesztéséket, de ez nem fenntartható, a családi ezüst véges, mára már alig maradt belőle. Ráadásul az ingatlaneladások körülményei sem arra mutattak, hogy a korábbi városvezetés mindent megtett azért, hogy a lehető legnagyobb bevételt érjék el az ingatlanértékesítésekből. 

– Folyamatosan növekvő állami elvonások

Az elmúlt években a központi elvonások a város bevételeit jelentősen csökkentették. Először a gépjármű adó (korábban súlyadó) 60 százalékát vonta el az állam, majd 2020-ban, a járványra való hivatkozással, a maradék 40 százalékot is, ami évi 50 millió forint veszteséget jelent. Ezután a „szolidaritási hozzájárulás” bevezetése jött, idén ez a kötelezettség 215 millió forint befizetését jelenti a központi költségvetésbe. 

Nagel István alpolgármester

A 2016-os peren kívüli megállapodás következményei

Az útfejlesztés nagyon sokba kerül. Ezért is fájdalmas annak a peren kívüli megállapodásnak a következménye, amit  még 2016-ban kötött az akkori városvezetés. Budakalász a Megyeri híd átadása után az óriási forgalomnövekedés miatt keletkező környezeti károk kompenzációjára évi 250 millió forint (+Áfa) értékű közútberuházást harcolt ki az államtól. 

Az erről szóló szerződés  úgy rendelkezik, hogy 2008-tól az M0 északi szektor átadásáig (!) illeti meg városunkat az évi 250 millió forint értékű beruházás. Néhány év után az állam azonban nem teljesítette a szerződéses kötelezettségét, ezért Budakalász pert indított. 2016-ban, a bíróság döntése előtt, a felek között peren kívül megállapodás született: Budakalász akkori vezetése elfogadta, hogy az állam 2 milliárd forint egyszeri kompenzációt fizessen, és azt is, hogy a budakalásziaknak járó pénzt egy kötelezően állami feladatra költsék, így épült meg a Patakpart Iskola.

A peren kívüli egyezség városunk alapvető érdekeivel volt ellentétes. Az iskolára természetesen szükség volt, de nem így. Mivel a közoktatás működtetése – közte az iskolaépítés – 2013 januárjától állami feladat, a városnak járó pénzt nem erre kellett volna elkölteni.

Az útfejlesztésre fordítható évi 250 millió forintnak ugyanis rengeteg helye lett volna például a Berdóban is. Az állam eredeti kötelezettségvállalása máig közel 4 milliárd forint értékű útfejlesztésre adott volna lehetőséget. Az M0 folytatásának ügye jelenleg a kiviteli tervek elkészítéséig sem jutott el, a következő években, évtizedekben Budakalász az évi 250 millió forintokból milliárdos útfelújítási programokat finanszírozhatott volna.

A Berdó fejlesztésére vonatkozó valamennyi javaslatra nyitottak vagyunk – mondta Dr. Váli István építészmérnök, a városrész önkormányzati képviselője.