„Lokálpatriótaként, tapasztalataimmal segítségére lehetek a városnak”

2020. március 13.

2019. november 25-én pályázatot írt ki a város a jegyzői pozíció betöltésére. A felhívásra 29 pályamű érkezett, ebből 22 volt érvényes, közülük 5 jelentkezőt hívtak be személyes meghallgatásra, amelyen végül 3-an jelentek meg. Dr. Göbl Richárd polgármester úr döntése alapján január közepétől dr. Deák Ferenc városunk új jegyzője, aki rövid időn belül új Szervezeti és Működési Szabályzatot (SzMSz) dolgozott ki a hivatal számára. Terveiről és a hivatalt érintő szervezeti és strukturális átalakításokról kérdeztük.

Noha szakmai önéletrajza és pályázata nyilvános, elérhető a város honlapján is, óriási a kíváncsiság önnel kapcsolatban. Honnan és miért érkezett a budakalászi jegyzői pozícióba?

A pályámat Szentesen kezdtem, ahonnan származom. Szentes Város Önkormányzat Gyámhivatalába még egyetemistaként nyertem felvételt, akkor a gyámhivatalok még a helyi önkormányzatokhoz tartoztak. Nagyon izgalmas időszak volt, rengeteget tanultam, amit az egyetemi tanulmányaimhoz is fel tudtam használni.

Később az alkotmányjog felé fordult.

Első munkahelyem az Alkotmánybíróság volt, ahol először személyi titkára, majd közvetlen munkatársa lettem Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva alkotmánybírónak, aki korábbi pénzügyjogi professzorom is volt az egyetemen. Ezt követően több alkotmánybírói szakmai stábban dolgoztam (döntéselőkészítés, határozattervezetek és állásfoglalások készítése) – fantasztikus kollégákkal együtt, Dr. Balogh Elemér alkotmánybíró úr, szegedi jogtörténész professzor, majd Dr. Bihari Mihály akkori elnök mellett.

2006 végén került sor a budavári jegyzői pályázat kiírására.

Az I. kerületben, pláne a Budai Várban köztisztviselőként dolgozni megtiszteltetés, ugyanakkor nagy kihívás is volt. Nagyon érdekes és izgalmas időszak volt, hálával tekintek vissza arra a 4 évre, amit ott tölthettem.

Miért váltott mégis az 5 év lejárta előtt?

Ennek a munkának egy 2011-es változás vetett véget, amikor is az Országgyűlés elfogadta Magyarország új Alaptörvényét. (Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon, így nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával. Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. – a szerk.) Alkotmányjogi érdeklődésem jegyzőként sem változott, így amikor lehetőségem nyílt átigazolni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz – az Alkotmányjogi Főosztály főosztályvezetői pozíciójára kértek fel – nem mondtam nemet. Az új sarkalatos törvények megalkotásában működtünk közre, a jogalkotási folyamatot kellett támogatnunk. Közel 30 ember munkáját koordináltam igen szűk határidők mentén. Ezt követően közel 3 évet töltöttem el a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala Jogi Főosztályának vezetőjeként.

Abban az időszakban sok minden változott a hazai jogrendben. Ezért lépett innen is tovább?

2014-ben Windisch László alelnök úr hívására kerültem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fogyasztóvédelmi Igazgatóságához szakértőként. Köztudomású, hogy a devizahitelesek helyzete akkoriban kétségbeejtő volt, és igen gyors intézkedéseket követelt. Nagyon fontos volt, hogy az MNB az elszámolást a szabályok kidolgozását követően biztonsággal levezényelje. Sok érintettnek jelentett ez megkönnyebbülést.

A következő állomás a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) – ismét egy új szakterület.

Igen, és itt az alkotmányjogi vonatkozások ismét előtérbe kerültek. Rendkívül érdekes volt a NAIH-nál megtapasztalni azt, hogy hogyan kerül alkalmazásra a GDPR, ami az EU egész területén érvényes és kötelező erejű szabályozás, ugyanis ezt kellett összehangolni a hazai jogrenddel. Közigazgatási tapasztalataim okán Dr. Péterfalvi Attila elnök mellett a NAIH-nál több esetben is olyan ügyek kerültek hozzám, amelyek helyi önkormányzatok adatkezelésével függtek össze.

Akkor el is jutottunk oda, hogy miért cserélte fel egy országos hatáskörű szerv szakmai tanácsadói székét egy jegyzői pozícióra.

Ennek előzményként már szűk 3 hónapot polgármesteri tanácsadóként dolgozhattam. Megismertem a hivatal folyamatait, a kollégákat, és valamelyest rálátást szereztem azokra a fontosabb ügyekre, amelyek azóta is meghatározzák mindennapjainkat. Helyi lakosként, lokálpartiótaként úgy éreztem, tapasztalataimmal segítségére tudok lenni a városnak és azoknak, akik ősszel vállalták a városvezetéssel járó munkát.

Sokan nem vállalnának közfeladatot ott, ahol élnek, ön hogy látja ezt a helyzetet?

Számomra kifejezetten vonzó volt, hiszen nagyon sokat kaptam Budakalásztól. Ez az otthonunk, itt alapíthattunk családot, ide kötnek meghatározó közösségeink. Megtisztelő, hogy a város közösségéért itt is dolgozhatok.

Melyek azok a területek, amelyek jegyzői hatáskörbe tartoznak? Ki lehet jelenteni, hogy a jegyző irányítja a várost?

Az önkormányzati törvény pontosan meghatározza a jegyzői hatásköröket, amelyek az elmúlt 10-12 évben folyamatosan szűkültek, közülük sok a járási hivatalokhoz, kormányhivatalokhoz került át. A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt, dönt a jogszabályok által a hatáskörébe sorolt államigazgatási ügyekben, illetve évente beszámol a képviselő-testületnek. Tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületi és bizottsági üléseken. Szavazati joggal a jegyző nem rendelkezik, de ennek révén ellenőrzik, hogy a jogszabályoknak megfelelő döntések szülessenek. Érdemes még kiemelni a jegyző költségvetéskészítésben betöltött szerepét, amit az államháztartási törvény szabályoz. Tehát röviden: a jegyző a törvényesség őre helyben.

Új SzMSzt-t fogadott el a Hivatal az ön javaslatára, az indoklás szerint azért, mert az új képviselő-testület felállásával új prioritások kerültek meghatározásra.

Az október 23-i alakuló ülésen új bizottsági struktúra jött létre, ami már előre jelezte, hogy az újonnan megválasztott képviselő-testület milyen új irányokat vesz majd a működése során. Létrejött a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság széles szakmai részvétellel, építészmérnökökkel kibővülve; megalakult a Társadalmi Szolidaritás és Humán Ügyek Bizottsága – itt már a névválasztás is egy tudatos elköteleződést jelez a szociális kérdések irányában; a harmadik pedig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság. Mindez a klasszikus elvekre nagyobb figyelmet fordító szakmai kontrollt és működést eredményez. Korábban mindössze egy főosztály működött. A Gazdasági és Adó Iroda alatt minden más terület osztálybesorolásként tevékenykedett. Azáltal, hogy a bizottsági munka hangsúlyosabbá vált, egy városiasabb működés valósulhat meg. A lélekszámnövekedést az infrastruktúra nem követte. Noha történtek előrelépések az elmúlt években, ám azok a koncepcionális tervek, amelyek 20-30-50 évre meghatározzák Budakalász jövőjét, hiányoztak. Az ezt pótló képviselői, bizottsági munkát szolgálja ki az új hivatali struktúra, amelybe széles körű szakmai partnerséget sikerült bevonni.

Az Önkormányzat és a Hivatal működése természetéből fakadóan nyilván mindig hierarchikus szerkezetű lesz, mégis a szinteket tekintve lineárisabb az új elrendezés.

Tulajdonképpen négy azonos rangú operatív szintet hoztunk létre. Az átalakítás egyik gyakorlati következménye, hogy a Gazdasági és Adó Iroda feladatai kétfelé váltak. Az adóhoz kapcsolódó feladatok a Pénzügyi és Adó Irodához, a lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladatokat pedig az újonnan létrehozott Műszaki- és Főépítészi Iroda alá csoportosítottuk. Az igazgatási feladatok a Jogi- és Szervezési Iroda alá tagozódtak be, elsősorban költséghatékonysági szempontok miatt, illetve a hasonló jellegű hatósági jogalkalmazói feladatok egységesítése okán. A megfelelő szakmai kontroll érdekében ezt az irodát az aljegyző vezeti. A negyedik irodai szint a Környezetvédelmi és Városrendészeti iroda. Az itt jelentkező feladatok egyben tartását számos tényező indokolja: a közterületek rendezettsége, köztisztasági kérdések, a közterületfoglalási kérelmekkel összefüggő ügyintézések ellenőrzése például a rendészet közreműködésével tud hatékonyan működni. A rendészek ezzel együtt számos területen teljesítenek szolgálatot, és itt szeretném megjegyezni, hogy működésükkel kapcsolatban rengeteg a pozitív visszajelzés. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a plusz források bevonására is, amelyeket pályázati forrásokból tervezünk megvalósítani. Létrehoztunk egy pályázati és intézményi koordinátori munkakört, hogy segítsük az intézményeinket a pályázati források bevonásában.

Miért van szükség a polgármesteri kabinetre? Korábban nem volt ilyen szervezeti egység.

Újszerű működési modell Budakalászon, hogy a polgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatát, így az alpolgármesterek is társadalmi megbízatásban végzik tevékenységüket. Dr. Göbl Richárd számára az orvosi hivatás továbbra is meghatározó, az alpolgármesterek pedig a versenyszférából érkeztek, mindketten részmunkaidőben dolgoznak tovább korábbi munkahelyeiken, hogy itt is helyt tudjanak állni. Hármójuk munkáját hangolja össze a kabinet. Ellátja még a kommunikációs és a közkapcsolati teendőket, ami például a civil szervezetekkel, az egyházakkal, nemzetiségekkel, kulturális és sportszervezetekkel való kapcsolattartást is jelenti. A polgármesteri és a jegyzői titkársági feladatkör, a fogadóórák szervezése és a testületi ülések előkészítése ugyancsak a kabinethez tartoznak.

Azt olvashattuk a februári Hírmondóban, hogy az átszervezés miatt három eddigi vezetői pozíció, illetve két vezetői jogviszony megszűnt. Ez mit jelent pontosan?

Az átszervezés következtében valóban megszűnt három vezetői pozíció, közülük két kollégával közös megegyezéssel szüntettük meg a munkaviszonyt. Minden átszervezésnek vannak ilyen velejárói, de azon vagyunk, hogy az átmenet a lehető legrövidebb ideig tartson, és minden kollégánk megtalálja a helyét.

Horogszegi-Horváth Erika