Március 15.  – így ünnepelnek Adán és Lövétén

2022. március 14.

Március 15. minden magyar településen az egyik legnagyobb ünnepnap. Budakalász testvértelepülései közül a két magyar várost, a délvidéki Adát és az erdélyi Lövétét kérdeztük az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megemlékezéseiről és annak korábbi tilalmáról.

Mint tudjuk, a Habsburg Birodalom a jól időzített felkeléssel szemben alulmaradt. Elkeseredett próbálkozásai közben egymás ellen fordította a Kárpát-medencében élő nemzetiségeket, majd miután ez sem volt elég, az orosz cári haderő segítségével verette le a forradalmat.

Az 1867-es kiegyezésig a szabadságharcra való megemlékezés a Habsburg Birodalomban mindenhol tilos volt, majd a Monarchia államszövetségének keretein belül lehetőségük nyílt a közösségeknek együtt emlékezni, ünnepelni. Budakalász sorsa az első és a második világháborút követően két magyar testvértelepülésétől nagyon különbözően alakult.

A posztszocialista államokra egyaránt jellemző, hogy a forradalom tematikája köré építhető események nagy hangsúlyt kaptak, az emlékezéspolitika a művészetekhez való viszonyt is átalakította, elég csak arra gondolnunk, hogy a művészeti ágak egyes kánonjaiban, például az irodalomban a forradalmi költők munkássága milyen súllyal bír a békeidőben született életművekhez képest. Ez az emlékezetpolitika megfigyelhető volt a térség többi posztszocialista államában egyaránt, a nemzetiségi helyzetbe szorult kultúra a perifériára került, az államszocializmus a többségi kultúrába kívánta egy népként asszimilálni a kisebbségeket, így a határainkon kívülrekedt magyarok nem ünnepelhették saját nemzeti ünnepeiket sem.

Ada

Fotó: Mihalek György

Hogyan érintette a 48/49-es szabadságharc Adát?

Ada az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején közel tízezer lelket számláló  mezőváros volt vásártartási  joggal. A települést  túlnyomó többségében, (mint ahogy ma is), magyarok lakták, ezért örömmel fogadták a magyar függetlenségi  harcot, az úrbéri viszonyok megszüntetését. Anyagilag is támogatták a szabadságharcot. Sajnos nagyon kevés levéltári forrásunk van ezekről a dolgokról, amit tudunk, hogy itt csata nem játszódott le.

Mikor volt az első nyilvános március 15-i rendezvény Adán?

A szabadságharc bukása után tilos volt minden nyilvános megemlékezés. A hősies harcok, a hősök emlékét azonban nem lehetett kitörölni az emberek emlékezetéből, ezért, ha suttogva is, de sokat beszéltek az eseményekről. A kiegyezés után kezdődnek meg a nyilvános megemlékezések Adán, a temetőben keresztet állítanak a hősök és áldozatok emlékére.

A Trianoni békediktátum után a Délvidéket, így Adát is elcsatolják az anyaországtól. A Jugoszláv Királyságban sem nézték jó szemmel a magyarság március 15-irendezvényeit, a titói Jugoszláviában pedig szigorúan tiltottak minden ilyen jellegű megemlékezést. Jugoszlávia szétesése után az 1990-s évek elején kezdődtek ismét Délvidék szerte az 1848/49-es szabadságharcról a megemlékezések, így Adán is. A temető mélyéből előkerült a több mint száz éves emlékkereszt, némi  restaurálás után újból felállítottuk és ott tartottuk a kegyeleti megemlékezéseket, míg 2011-es év elején Budakalász város önkormányzata egy Damjanich János domborművet ajándékozott Adának. A domborművet a városközpontban felállított emlékfal homlokzatára helyeztük el, és azóta két helyen tartunk március 15-i és október 6-i  kegyeleti rendezvényeket; a temetőben az emlékkeresztnél és a városközpontban a Damjanich János emlékműnél.

Mivel készülnek idén? Hogy zajlik az ünneplés?

2022. március idusán is két helyszínen tartjuk a koszorúzási ünnepséget. A temetőben, ahol a település iskoláinak diákjai emlékeznek a forradalmárokra valamint a Damjanich János emlékműnél, ahol a magyar Himnusz közös eléneklése után a Vadvirág Hagyományápoló Kör versmondói alkalmi verseket adnak elő, majd az ünnepi beszédek után megkoszorúzzuk a mártírhalált halt Damjanich János emlékművét. Az ünnepet a Vadvirág Hagyományápoló Kör fiataljai verssel, zenével, tánccal egybekötött műsorral az adai színházteremben zárják.

fotó: Mihalek György

Grúber Ferenc,

a Millecentenáriumi Emlékbizottság elnöke, társszervező, Ada

(fotókat Mihalek György készítette) – csak az adai képeket)

Lövéte

Hogyan érintette a 48/49-es szabadságharc Lövétét?

Nincs Székelyföldön olyan település, amelynek történelme ne fonódna össze az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc erdélyi eseményeivel, történelmünk e nagyszerű fejezetével. Minden helység adott a forradalomnak hős honvédeket, nemzetőröket, és jelentősek voltak anyagi áldozataik is a haza oltárán. Nem kivétel ez alól szülőfalunk, Lövéte sem. Itt is párhuzamosan folyt a nemzetőrség összeírása és a honvédségbe való toborzás. A katonaság számára szükséges lőpor beszerzésében és az ágyúgolyók öntésében nagy szerepe volt Gyertyánffy Jónás vaskereskedő Lövéte határában (Szentkeresztbányán) felállított hámorának. Az agyagfalvi székely nemzetgyűlésen (1848. október 16.) is nagy számba vettek részt a két Homoród-mentéről, így Lövétéről is. 1849-ből ránkmaradt a lövétei nemzetőrök lajstroma; a nemzetőrök közül többen végígharcolták a szabadságharc erdélyi csatáit. Tervbe vették a nagyobb méretű hadianyaggyártást is a helyi vashámorban. Végül ágyút nem, de különböző kaliberű vasgolyókat nagy számban öntöttek a Gál Sándor ezredes parancsnoksága alatt lévő haderők számára, aki 1849. augusztus elején, egy éjszaka a katonáival és négy ágyújával Lövétén halt meg. Ennek emlékét emléktáblával örökítette meg a Pro Lövéte Egyesület 2006-ban. A vashámor is megszenvedte a hadiipari tevékenységet. Az itt átvonuló orosz-osztrák hadak megtorlásképpen feldúlták és felégették Lövéte határában lévő kohó- és hámortelepet, porig égetve a töltőhidat.

Mikor volt az első nyilvános március 15-i rendezvény Lövétén?

Az első nyilvános március 15-i rendezvényre 1990. március 15-én került sor Lövétén. A községünk lobogódíszbe, magyar nemzeti színekbe öltözött. Ünnepélyes szentmise keretében emlékeztünk hős elődeinkről, majd az első és a második világháborús emlékműnél nagyszabású, kultúrális rendezvény (ünnepi beszédek, versek, 48-as katonadalok) tarkította ünnepségre került sor, amelyet koszorúzás követett. Az évek hosszú során rendszeressé vált március 15-i rendezvényeinket számos alkalommal megtisztelték, a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselői, és kiemelkedő közéleti személyiségek is.

Mivel készülnek idén? Hogy zajlik az ünneplés?

 Valószínüleg az elmúlt évek során kialakult, megszokott „forgatókönyv” szerint zajlik majd, ha a járványügyi intézkedések ezt megengedik.

Tódor Lóránd

kántor, Lövéte

Urbán Ákos

A szöveg megjelent a Budakalászi Hírmondó márciusi számában.

Szeretettel meghívunk minden budakalászit március 15-re 10:00-ra a Kós Károly Művelődési Ház és Könyvtár báltermébe, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc megemlékezésére.

Ünnepi beszédet mond dr. Göbl Richárd polgármester, a műsorban közreműködik a Lenvirág Táncegyüttes és a Kalász Alapfokú Művészeti Iskola.