Irtó nagy probléma: hogyan védekezzünk a szúnyogok ellen?

2021. június 15.

Az elmúlt néhány évben előtérbe került az a kérdés, hogy kizárólag biológiai defenzívával megoldható-e a csípőszúnyogok elleni védekezés a hazai viszonyok között? A szakemberek – és Budakalász város önkormányzatának szándéka – szerint is törekedni kell a biológiai gyérítés elterjesztésére Magyarországon, minél nagyobb területen és minél jobb eredménnyel. Ugyanakkor Magyarországon jelenleg sajnos nem lehet teljesen kiküszöbölni a kémiai irtást sem. Illetve, számításba lehet venni, hogy mi magunk is sokat tehetünk a „szúnyog-ügy” megoldása érdekében. Mérlegre tettük a kémiai és biológiai szúnyoggyérítés előnyeit és hátrányait és hasznos tippeket gyűjtöttünk össze: mit tehetünk azért, hogy kevesebb szúnyog legyen a környezetünkben?

Szöveg: Kuli Orsi | Fotó: szunyog.net

Kép forrása: Hello Világ

Kémiai kontra biológiai gyérítés – Összehasonlítás: előnyök és hátrányok

MIRE HAT? MIT PUSZTÍT EL?
A kémiai szúnyoggyérítés során a levegőbe permetezett vegyszer a kifejlett szúnyogokat pusztítja el (a tojásokra, lárvákra hatástalan).

A biológiai gyérítés viszont a szúnyoglárvákat (L1-L3) veszi célba és pusztítja el. A legidősebb lárvákat (L4), a bábokat és a kifejlett szúnyogokat nem pusztítja el.

Ilyen módon a két irtási módszer kiegészíti egymást.

MIT ÉS HOGYAN HASZNÁLNAK?
A kémiai gyérítés során különböző kémiai anyagokat (egészen pontosan idegmérget) használnak, melyet földi módszerrel juttatnak ki. Ezek a szerek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OHT) engedélyével rendelkeznek, mint ahogy a légi kijuttatásuk is már második éve külön engedéllyel kerülhet kiszórásra, indokolt esetben.

Emberre, háziállatokra, melegvérű állatokra nem veszélyesek, nincs munkaegészségügyi várakozási idejük és kockázatuk, az érzékenyebb rovarokat pusztítják el

(a Szerocor Konzorcium – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központja által megbízott szúnyoggyérítési lebonyolító cég – tájékoztatása szerint).

Viszont a rovarokat elpusztítja: „a csípőszúnyogokon túl számos más hasznos (beporzást, lebontást, kártevők fogyasztását végző) rovarfajra is mérgezőek pl.: a méhekre, de felhalmozódnak a vízi gerincesekben is, így tömeges halpusztulást is okozhatnak. A légi úton történő kijuttatás veszélye még az elsodródás, amely során akár természetvédelmi területek is károsodhatnak.”

– nyilatkozta Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetét (ÖK-ÖBI) igazgatója egy Qubit által írt cikkben.

A biológiai gyérítés

a kémiaival ellentétben célzottan hat a csípőszúnyoglárvákra, más rovarokat, élőlényeket nem pusztít.

A biológiai módszert alkalmazó védekezés a csípőszúnyoglárvák ellen történik, azok tenyészőhelyein. A BTI (Bacillus thuringiensis var. israelensis) toxinját a tenyészőhely vizébe juttatják, ahol azt a lárvák elfogyasztják. A toxin a lárvák bélcsatornáját károsítja, ezzel pusztulásukat okozva.

A magyar származású Yoel Margalith 1977-ben kimutatta, hogy a BTI néhány proteinje pusztító hatású a csípőszúnyogok többségének lárváival szemben. Azóta a fenti toxint mesterséges tenyészetekben állítják elő és különböző készítmények formájában használják lárvagyérítésre (Magyarországon ma folyadék és granulátum formában beszerezhető).

A biológiai szerek folyadékos vagy granulátum formában kerülnek kijuttatásra, légi vagy földi módszerrel. Légi módszerről akkor beszélünk, amikor az adott szert repülőgépből „szórják ki”. Földi módszerről (ennél főképp a folyadékos kezelés jellemző), amikor a szert derékmagasságban, emberi munkával, háti permetezővel vagy magas nyomású berendezéssel „permetezik szét”. Lombfedettség, vagy dúsabb növényzet esetén nagy területen, a granulátum-formula használata a javasolt.

Ismertek ház körüli vizek gyérítését szolgáló tablettás készítmények is, ezek közül azonban napjainkban inkább a kémiai hatóanyagúak elérhetők – ezek használatát, egyéb környezetvédelmi okokból, a szakemberek nem javasolják. Nagyon egyszerű módszerrel védekezhetünk a ház körüli vizekben fejlődő szúnyogok ellen: a nem szükséges vízgyülemeket szüntessük meg, a víztároló edények tetejét szúnyoghálóval fedjük le!

BTI tabletta – kerti használatra javasolt

MIKOR?
A földi kémiai szúnyoggyérítés elvégezhető bármikor a nyár folyamán, amikor sok a kifejlett szúnyog. (Időjárástól függ: esős, viharos, nagyon szeles napokon nem végeznek kémiai gyérítést és általában napnyugta után, az éjjeli vagy hajnali órákban folynak a munkálatok.)

Biológiai gyérítésre általában a lárvák megjelenésétől kezdődően nagyjából csak egy hét áll rendelkezésre. (Szintén időjárástól függő: esős, viharos, nagyon szeles napokon nem végeznek szórást, permetezést és általában napközben történnek a munkálatok.)

KI VÉGZI?
A kémiai szúnyoggyérítést ma Magyarországon a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központja koordinálja, Magyarország Kormányának megbízásából. A lebonyolító feladattal a Szerocor Konzorciumot, a szakértői feladatokkal pedig a Pannon-Bio-Kalibra Konzorciumot bízta meg. A kémiai gyérítéskor felhasznált szereket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OHT) vizsgálja és engedélyezteti. OHT-engedély nélküli szer nem használható fel szúnyoggyérítésre!

Biológiai gyérítést csak olyan cég, társulás, konzorcium, hatóság stb. végezhet, ami rendelkezik a Nemzeti Népegészségügyi Központ engedélyével biológiai szúnyoggyérítésre vonatkozólag. Védett természeti terület esetén az illetékes megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának engedélyével, valamint légi kijuttatás esetén, a légügyi hatóság engedélye is szükséges a munka elvégzéséhez. Továbbá a vonatkozó rendelet (18/1998. (VI. 3.) NM) a szúnyoglárvairtáskor entomológus szakértő közreműködését is kötelezően előírja.

A kémiai szúnyoggyérítést az Önkormányzatok is megrendelhetik saját hatáskörben, de a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központja, Magyarország Kormányának megbízásából központilag végezteti a munkát. A központi gyérítés esetén az Önkormányzatoknak – így Budakalász város Önkormányzatának is – lakossági, illetve a méhészek felé tájékoztatási kötelezettségük van, amit teljesítenek is.
Ezen megoldás során az önkormányzatok annyit tehetnek, hogy lemondják a kémiai szúnyoggyérítést, ha nem kérik. A biológiai gyérítést külön is megrendelhetik saját költségvetésből, olyan cégtől, aki rendelkezik a megfelelő engedélyekkel, eszközökkel, szakértőkkel. Általában az önkormányzatok éves költségvetésébe nem fér bele, hogy lemondják a kémiai gyérítést és helyette biológiai irtást rendeljenek meg. Sajnos Budakalász város önkormányzatának sem fér bele az idei költségvetésébe, hogy külön biológiai gyérítést vegyen igénybe.
Az önkormányzatok és társulásaik legtöbbször azért nem végezhetnek saját maguk biológiai szúnyoggyérítést, mert nem rendelkeznek a megvalósításhoz szükséges képesítéssel (entomológus), eszközökkel és engedélyekkel.

MENNYIBE KERÜL? MILYEN KÖLTSÉGEI VANNAK?
A biológiai gyérítés költségeit nem lehet pontosan kiszámolni, csak a konkrét terület ismeretében. Beleszámolják a kezelési célterületek alaptérképének elkészítését (egyszeri szakértői költség), a megvalósítás, eredmény értékelés és a további teendők meghatározását (alkalmankénti költség szakértőnek és kivitelezőnek), valamint a térképek aktualizálását (területtől függően évenkénti szakértői költség).

A kémiai gyérítésnél nem szükséges külön szakértő (entomológus), de általában alkalmaznak, a közpénzek ellenőrzött, átlátható, szakszerű és takarékos felhasználásának biztosítására. Leginkább a megvalósítás, ahhoz kapcsolódó további teendők és az eredmény értékelése (alkalmankénti költség a kivitelezőnek) a meghatározó költség.

Összehasonlítva a biológiai gyérítést a földi kémiaival, egységnyi területre vetítve drágának mondható. Ugyanakkor a biológiai kezelés a tenyészőhelyekre koncentrál, ezért jóval kisebb kiterjedésben szükséges elvégezni, mint a kémiai gyérítést. A kettő pontos összevetése is torz, hiszen nem forintosítható a módszer pozitív hatása a természetre, ökoszisztémára.

MIÉRT JOBB A BIOLÓGIAI GYÉRÍTÉS, MINT A KÉMIAI?
A biológiai gyérítés kizárólag a csípőszúnyog lárvákat pusztítja el, tehát rendkívül környezetbarát (a nem célszervezetek sérülése a minimálisnál is kisebb mértékű). Ezen túl a biológiai gyérítés célzott, mivel a szúnyogok fejlődési helyén történik, ennek megfelelően egy kisebb terület kezelésével védhető meg az adott szúnyogállomány kirepülésével érintett teljes „hatásterület”.

MIK A BIOLÓGIAI GYÉRÍTÉS KORLÁTAI, „HÁTULÜTŐI”? MIÉRT NINCS NAGYOBB TERÜLETEN BIOLÓGIAI GYÉRÍTÉS MAGYARORSZÁGON?
Számos tényező nehezíti a biológiai gyérítés nagyobb területen való megvalósítását:

Összetett és hosszú távú tervezést valamint finanszírozást igényel.
Biológiai gyérítésre általában a lárvák megjelenésétől kezdődően nagyjából csak egy hét áll rendelkezésre.
Kevés szakember (entomológus) érti igazán a hatékony védekezés előkészítését és megvalósítását.
Általában drágának vélik a döntéshozók – sokszor csak „média szinten” erős rá az igény.
Hazánk jelentős szúnyog-tenyészőhelyei komoly részben védett természeti területen találhatók. Itt az illetékes hatóság általában a biológiai gyérítést sem engedélyezi (vagy csak részlegesen).
Erdőterületeken a mikrotenyészőhelyek (apróbb-nagyobb pocsolyák, rejtett vízállások, pl. fatörzsekben) feltérképezhetetlen hálózata található, melynek biológiai kezelése megvalósíthatatlan.
Folyóvizeink mentén a legjobb és leggyakrabban elöntött tenyészőhelyek (locsolásövi pocsolyák) minimális távolságban vannak az élővíztől, ezeknek a területeknek a biológiai kezelése nem javasolt.
A szúnyogártalom szempontjából kiemelten jelentős tenyészőhelyek nagy része a csípőszúnyog lárvák fejlődésekor lombfedett. Ezek repülőgépes légi kezelési lehetősége is erősen korlátozott (a granulátumos kiszerelés is nehezen jut át a lombozaton), de földi kijuttatási módszerekkel legtöbbször vagy egyáltalán nem elérhetők. Kétéltű járművek és kvadok gyérítés során történő „bevetése” vízborításos élőhelyeken azok maradandó károsodásával jár – ráadásul számos esetben a természetvédelmi törvénybe ütközik.

Hazánkban a biológiai szúnyoggyérítés kutatásának és gyakorlatának több mint 30 éves múltja van. Ahogy annak a törekvésnek is, hogy a választható lehetőségek közül, a környezetkímélő biológiai védekezés kerüljön mind inkább előtérbe. Budakalász város Önkormányzata is ezt az irányvonalat támogatja. Az utóbbi évtizedek munkájának köszönhetően, a biológiai úton kezelt területek évenkénti összkiterjedése, valamint a tenyészőhelyek feltártsága Magyarországon folyamatosan növekszik. A vonatkozó kutatások fő célja a probléma – talán még nem is ismert módon történő – megoldása: a biológiai módszert is csak szükséges mértékben használó hazai szúnyoggyérítés.

Mit tehet egyénileg, hogy kevesebb szúnyog legyen a környezetében?

Szüntesse meg otthonában azokat a vízgyűjtőket, amelyek a szúnyogok szaporodását segítik. Ha környezetében észleli szúnyoglárvák fejlődését, hívja fel családtagjai, ismerősei figyelmét is a szúnyogok elleni védekezés fontosságára.

Az udvaron tárolt vödröt, kannát, talicskát, gyermekjátékot stb. úgy fordítsa, tárolja, hogy abban az esővíz ne tudjon összegyűlni.
Az állatok itatóvizét ne csak utántöltse, hanem rendszeresen cserélje friss vízre.
Az esővízgyűjtő hordót, víztárolót stb. fedje le, vagy sűrű hálóval takarja le.
Az ereszcsatornát, vízelvezető árkot tartsa karban, hogy a csapadékvíz elfolyhasson.
A takaróponyvát, mezőgazdasági fóliát stb. olyan módon terítse le, hogy a víz ne álljon meg rajta.
Ne hagyja, hogy a virágcserepekben hosszabb ideig víz álljon. A temetői virágvázát töltse fel apró kaviccsal, sóderral vagy homokkal és erre öntse a vizet.
Ne tároljon a szabadban szétszórtan olyan hulladékot (pl. gumiabroncsot), melyben a víz összegyűlhet.
Több szúnyogfaj a telet úgy vészeli át, hogy a kifejlett szúnyogok fagytól védett helyekre húzódnak be ősszel. A garázs, pince, akna, istálló stb. nyílászáróit tartsa zárva az őszi hónapokban, vagy szúnyoghálóval védje azokat.

Nemzeti Népegészségügyi Központ ajánlása, felhívása!