Üdvözöljük Budakalász város weboldalán
Wir begrüßen Sie auf der Webseite von Kalasch
Срдачно Вас поздрављамо на интернет страници града Калаза

2024. július 23. kedd | Lenke napja

Hírek

 

Mesélő védett épületek 12. – Kinizsi utca 11.

2017. november 15.

Ez az a szentistvántelepi ház, ami mellett biztosan lecövekel az, aki először látja. Kisgyermekes fiatal pár lakja, akik hűek voltak a hagyományokhoz és minden ízében megőrizték az eredeti értékeket, méltó emléket állítva ezzel az építtetőknek. Várhalmi Eszter mesél nekünk arról, hogy mit jelentenek számára ezek a falak. Az eredeti tulajdonos egy idős néni volt, akinek régi bútorait szintén eredeti állapotában őrizte meg a család, így most a régi kredenc mellett beszélgetünk az ódon hokedliken üldögélve.

A házat 1936-ban építették Fodor Mária néni szülei, akik a Heves megyei Visznek faluból érkeztek ide, mert az apa az Óbudai gázgyárban kapott munkát. Máriáék öten voltak testvérek, mindannyian a Telepi Általános Iskolába jártak. Közülük sajnos már csak ő él. A család az egyházközösség életében aktívan vett részt. Gyakran álltak meg látogatásra náluk a helyi papok, így Makk Ferenc atya is. A házban még négy éve is  – egészen az új tulajdonos beköltözéséig – hiányoztak a közművek, vizet a kútból hordtak és lavórban fürödtek. Mellékhelység, nyári konyha, tyúk- és disznóól, valamint széntároló a kert végében helyezkedett el,  régen a kertben vetemény is volt.

Beteg szülei később ápolásra szorultak, emiatt Mária textilgyári munkahelyén is felmondott, ahol gépkezelőként dolgozott 3 műszakban. Sajnos nyugdíjra sem volt jogosult később emiatt, így nehéz anyagi helyzetbe került, különösen miután teljesen egyedül maradt. Mária néni jó kapcsolatot ápolt a környékbeliekkel és a szomszéd Dabiné Lengyel Emmával is, aki segítette is időnként őt. Amikor saját állapota is romlani kezdett, kórházi osztályra került állandó ellátásra és a ház eladóvá vált. Az utolsó pillanatig gyönyörűen rendben tartotta a házat és környékét.

Várhalmi Eszterék 2012 tavaszán kezdtek önálló életről álmodni, hiszen addig a Ciklámen utcában laktak a lány szüleinél. Férjével, Kiszler Gáborral mindketten biológusok, gyermekeik Anna és Gábor. Amikor megtalálták a Kinizsi utcai házat, első látásra meglátták a lehetőséget és a fantáziát az épületben. A házban ekkor még Mária néni lakott, tőle és távoli rokonaitól vásárolták meg az ingatlant néhány évvel ezelőtt. Az épület 50 négyzetméteres volt, egy konyhából és két egymásba nyíló szobából állt. Gubán Sándor építész segítségével sikerült korszerűsíteni és a védett épületekre vonatkozó szabályok betartásával újjávarázsolni. A rekonstrukcióban helyi szakemberek vettek részt. A régi házrészen nem lehetett változtatni, másik szint ráépítése sem volt megengedett, így egyedüli megoldásként hátrafelé növelték a ház alapterületét egy 40 négyzetméteres nappali-konyha résszel. A munkálatok során sikerült megőrizni az eredeti hajópadlót is. Nagyon megszerették a régi blokkot is, boldogok, hogy története van a háznak. A ház festésével volt nehézségük, mert meg kellett tartani az épület eredeti színét, ám a mai festékboltok nem tudták kikeverni ezt a rozsdabarna színt. Eszterék Turi Attila főépítésszel próbáltak egyezkedni, hogy megváltoztathassák az árnyalatot. Az Önkormányzat ragaszkodott az eredeti színhez, amiért utólag Eszterék már nagyon hálásak. A lábukat lejárták, hogy kikevertessék azt a régi festéket, de megérte a fáradozásuk. Az ablakokat díszítő stukkókat is szakemberrel egyedileg készítették el az eredeti mintájára. A szomszédok szeretettel fogadták őket, könnyen beilleszkedtek. Amikor Eszterék meglátogatták a ma is mosolygós Mária nénit múltról és jelenről beszélgettek.

A ház védettség alatt álló értékes elemei: a kőlábazat, a tető felépítmény, a szimmetrikus kialakítás és az ablakok.