Üdvözöljük Budakalász város weboldalán
Wir begrüßen Sie auf der Webseite von Kalasch
Срдачно Вас поздрављамо на интернет страници града Калаза

2024. december 04. szerda | Barbara, Borbála napja

Hírek

 

Mesélő védett épületek

2019. április 15.

A Budakalászi Hírmondóban megjelent cikk a Diófa utca 18. történetéről mesél.

Ismerős helyen járunk, a diófák ágai alatt a sokat látott házsoron, régi kockaköveken lépdelve érkezünk el mai úticélunkhoz. Ezt a régi házat a huszadik század első felében építették. Védett értékei közt szerepel a padlásablak, a homlokzat-díszítés, a lábazat és a kapu oszlopai. Kuzmann Mária – ismert becenevén Babi – a vendéglátónk. Klasszikus fotelokba telepedünk, innen éppen rálátunk a százéves babagyűjtemény egyedi darabjaira.

  • Meséljen szüleiről és gyermekkoráról!
  • Budapesten születtem, Farkasrét zöldövezetében töltöttem a gyerekkoromat. Rengeteg állatunk volt: nyúl, kacsa, liba, méhek. Gyakorlatilag a mellettünk lévő réten nőttem fel két testvéremmel. Ha kész volt a lecke, már szaladtam is ki. Erős kötődésem volt az állatokhoz, állatorvos akartam lenni. Édesapám a Magyar Optikai Művekben dolgozott, édesanyám varrónő volt. Az állatokat is magukkal hozták, amikor beköltöztek ebbe a házba, én akkor már férjnél voltam, a fővárosban éltünk. Szüleim előtt egy susztercsalád élt itt, Kovácsék.
  • Hogyan alakult a pályaválasztása?
  • Csecsemőgondozó lettem, otthonban dolgoztam árva gyerekekkel. Nagyon szép évek voltak ezek, megérintett az elhagyott kicsik sorsa. Később bölcsődében is dolgoztam.
  • Családalapítása több lépésben zajlott.
  • Első férjemtől született a fiam, második házasságomból pedig két lányom. Budakalászra a szüleimhez jöttünk gyakran látogatóba. Másodszor is elváltam, amikor a gyerekeim már nagyok voltak. A szüleim meghaltak és én megörököltem a házat. Ekkor ismertem meg jelenlegi páromat, Lévai Lászlót. Ő is elvált, neki is felnőttek addigra a gyerekei. Ide már együtt költöztünk 1996-ban. Szépen berendezkedtünk, amit kellett, apránként magunk megcsináltuk. Tetőt javítottunk, szigeteltünk, bevezettük a közműveket. Ezután szomorú időszak következett. Középső lányom, drága Zsuzsikám – miután kivették az epéjét – teljesen lesoványodott és 40 éves korában myelofibrosisban (jelentése: a csontvelő rostos elfajulása) meghalt.  Máig nehéz ezt elhinni, feldolgozni. Ezután borzasztó volt látni, hogy a párom is elveszíti a lányát, az övé agyvérzésben hunyt el. Csodálom, hogy ezek után épeszűek maradtunk.
  • Hogyan tartja a kapcsolatot a tragédiák után a család?
  • Fiam Új-Zélandon él a feleségével. Az interneten keresztül tartjuk a kapcsolatot, nagyon hiányzik nekem. Lányomék a XV. kerületben élnek, zenész férjével és kisunokámmal. Párommal 23 éve élünk itt békében, egymás fő támaszaiként.