Minden, amit az oltásokról tudni érdemes – egy háziorvos szemével
2021. március 25.
„Jelenleg Európában (és sajnos mára már világviszonylatban is) Magyarország vezeti a halálozást. Fontos tudni, hogy bármelyik oltás jobb, mint elkapni a fertőzést” – állítja Dr. Rácz Katalin budakalászi háziorvos, aki szakértői szemmel a koronavírus járvány harmadik hullámával és az oltásokkal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdésekről ír cikkünkben.
Egy éve tart a koronavírus járvány, már egy éve, hogy az életünk teljesen megváltozott. Az első majd a második hullám után bizakodva kezdtük az új évet, hiszen több oltóanyag is sikeresen levizsgázott, és megkezdődött a lakosság oltása. Márciusra azonban megint teljesen kilátástalan helyzetben találtuk magunkat. Berobbant a harmadik hullám, s miközben a médiában azt halljuk, hogy növekszik az oltottak száma, nem értjük, minket miért nem hívnak oltásra. Miközben azt látjuk a plakátokon, hogy az egészségügy bírja a terhelést, és van szabad ágykapacitás, nem értjük, miért kell órákat várni az ügyeletre vagy a mentőre, miért nem elérhető a háziorvos, és miért kerül haza a rossz állapotban lévő beteg a kórházból. Remélem, írásommal mindezek megértésében tudok segíteni.
Melyek az elérhető vakcinák a lakosság oltására?
A lakosság oltására Magyarországon ötféle vakcina érhető el. Az új technológiával készült mRNS vakcinák a Pfizer és a Moderna. Ezek a vakcinák egy hírvivő molekulát juttatnak az emberi sejtbe, mely hatására a sejtek legyártják a koronavírus tüskefehérjéit, ami ellen a szervezetben kialakul az immunválasz. Az úgynevezett vektorvakcinák, ilyen az Astra Zeneca és a Szputnyik V, egy adenovírus segítségével juttatják be a tüskefehérje genetikai információját, ami alapján szintén fehérjeszintézis, majd immunválasz jön létre. Sem az mRNS, sem a vektorvakcinák nem módosítják a génállományunkat. Az ötödik a Sinopharm, azaz a kínai vakcina a már évtizedek óta használt technológiával készül, elölt (nem legyengített!) koronavírust tartalmaz, a szervezet immunválasszal reagál, és így alakul ki a védelem. Mind az öt vakcina szigorú eljárásokon és vizsgálatokon bizonyított.
Hogyan lehetett ilyen gyorsan hatásos vakcinákat létrehozni?
A világon először nagy nemzetközi összefogással történtek kutatások és vizsgálatok, nagy esetszámban, hiszen a járvány mindenhol megjelent. Az internet és modern kommunikációs eszközök segítségével a friss eredmények gyorsan megoszthatók voltak, így hihetetlen tempóban születtek meg a hatékony oltások.
Miért nincs engedélye a kínai és az orosz vakcinának az Európai Unióban?
Az EU-ban különösen szigorú engedélyeztetési folyamatokon kell megfelelni az oltásoknak. A nyugati vakcinák eleve úgy készültek, hogy folyamatosan zajlottak azok a vizsgálatok, amik az EU engedélyhez is kellenek, míg a keleti vakcináknál eleinte ez kevésbé volt szempont, de számos vizsgálat már folyamatban van, és nem azt jelenti, hogy kevésbé vannak vizsgálva.
Melyik oltás hatásosabb?
Az oltásokat nem lehet összehasonlítani. Teljesen eltérő populációkon, eltérő körülmények között történtek vizsgálatok, így a vakcinák hatásossága csak önmagukban mérhető. A hasonlítgatásnak semmilyen tudományos alapja nincs. Sokan félnek a vakcinák által okozott autoimmunitás vagy más szövődmények kialakulásától. A vírusfertőzés és annak talaján kialakuló autoimmunitás veszélye jóval nagyobb, és semelyik oltási szövődmény nem mérhető ahhoz a rizikóhoz, amit maga a fertőzésen való átesés jelent. A jelenleg alkalmazott oltások mindegyike két adag beadása után alakítja ki a védettséget, de már az első adag beadása után két héttel kialakul egyfajta védelem. Azok, akik az első oltás után elkapják a fertőzést, nagyobb eséllyel gyógyulnak, mint akik nem kapnak oltást. Ezért is követte Anglia azt az elvet, hogy minél előbb legyen beoltva a legtöbb ember egy vakcinával.
Az elegendő mennyiségű vakcina gyors legyártása nagyon nagy kihívás az egész világon, s mivel komoly gazdasági érdek fűződik hozzá, feltehetőleg számunkra nem látható hatalmi harcok zajlanak. Ezek sajnos botrányokat kelthetnek egy-egy vakcina körül, sokszor átlépve a tudományon, meghamisítva azt. Így egyre kevésbé látunk tisztán akár laikusok, akár szakemberek.
Mi az, amit jelenleg egy szakember lát? Mi zajlik az egészségügyben?
A jelenleg zajló harmadik hullám sokkal nagyobb erejű, mint az előzőek, és sokkal több áldozattal jár, ennek egyik oka, hogy jóval fertőzőbb, mint az eddigiek. Sokan kerülnek gyorsan súlyos állapotba, ezért kórházba. Számos osztály és kórházi épület alakult át kovid kórházzá, ennek ellenére egyre gyakrabban találkozunk olyan beteggel, aki még nincs jól, de hazakerül, mert kell másnak a hely. Az egészségügyi kapacitáson túlcsordult már a terhelés mértéke. Az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő mentőszolgálat az átlagosnál jóval több feladatot lát el, rengeteg beteget kell kórházba szállítani, teszteléseket végezni. Ráadásul minden vírusos beteg után készen kell állni egy „átlag” eset ellátására, ami azt jelenti, hogy fertőtleníteni kell az autót, ez is idő.
A mentők átlagon felüli teljesítése miatt a háziorvosi ügyeletek is komolyabb eseteket látnak el, segítséget nyújtanak a sürgős és súlyos esetek azonnali ellátásában. A Pomázi Központi Ügyelet különösen nagy területért felelős. A hétvégi ügyeleteken ezért nincs lehetőség teszt és mintavételi időpont kérésére, ilyen ügyben mindenki saját háziorvosát keresheti.
Miért foglaltak állandóan a háziorvosok vonalai? Milyen feladatokat kell most ellátniuk?
A háziorvos feladatai is megsokszorozódtak. Jelenleg annyi koronavírusos beteggel próbáljuk tartani a telefonos és mailes kapcsolatot, hogy ez önmagában elegendő lenne a rendelési idő kitöltésére. Nálunk történik a vizsgálatra a mintavételi időpontkérés, a vizsgálatkérőlap kitöltése és elküldése, és saját programban való rögzítése. Egy mintavétel kérése még a leggyorsabb esetben is 10 percet vesz igénybe. Jómagam a héten napi 10-15 vizsgálatkérést adtam le, ami csak ebben a témában 100-150 perc vonalfoglalást jelent. Korábbiakhoz hasonlóan kértük, hogy akinek nem muszáj megjelenni a rendelőben az telefonáljon, vagy mailt írjon, de így is vannak személyesen megjelent betegek, akiket megvizsgálunk, ellátunk.
Ha valakivel nem tudunk épp beszélni, azt visszahívjuk, és a temérdek mail megválaszolása is időigényes. Így átlagosan 70-100 beteget látunk el naponta jóval a rendelési időn túl. Ha evvel végeztünk, akkor kezdjük az oltásszervezést és az oltást.
Az oltásra regisztrált betegekről hetente kapunk listákat korcsoportos vagy krónikus betegségek szerinti bontásban. Minden orvos csak a saját listáján szereplő beteget olthatja. Nagyon változó, hogy egy adott héten mennyi és milyen vakcina érkezik, ezt sosem tudjuk előre. Azt sem mi döntjük el, hogy az adott vakcinákat kinek adhatjuk. Sokszor ellentmondásos utasításokat kapunk, egy adott vakcinát egyik héten csak fiatalabbaknak, másik héten csak a legidősebbeknek adhatunk. Vannak olyan vakcinák, amiket leginkább csak kórházi oltóponton adnak, ilyen a Pfizer és a Szputnyik. Van olyan hét, hogy küldhetünk embert, de van olyan hét, hogy nem. Volt két hét, hogy nagyobb mennyiségű kínai vakcina érkezett, az elmúlt két hétben az sem. A beoltottakról jelentéseket kell adnunk napi szinten, a lista szerinti haladás minden háziorvosnak kötelező. Ezenkívül néha vannak központi oltási kampányok kórházi oltópontokon, amit sem előre nem tudunk, és semmilyen ráhatásunk nincsen. Segítség, ha ilyen eseteben jelzést kapunk az oltásról, hogy az illetőt ne keressük már ezügyben. Összességében elmondható, hogy az oltások lassan érkeznek, az átoltottság lassan halad, mi örülnénk a legjobban, ha ez nem így lenne. A 60 év alatti egészséges korosztály még meg sem jelent a listákon. A praxisokban beoltottak száma eddig 300 fő körül tart, míg egy praxis létszám 1800-2500 fő.
A járvány terjedésével, ahogy a kórházak telítődtek, indokoltnak látták, hogy a kezdő gyógyszert, a favipiravirt, a háziorvosok kezébe adják, evvel is késleltetve a kórházi felvételt. Pozitív teszt esetén szinte mindenki megkapja a gyógyszer leírását és nyilatkozatát. Fontos tudni, hogy a gyógyszer hatásossága nem teljesen bizonyított, és csak a betegség első napjaiban indokolt elkezdeni. Súlyos teratogén és májkárosító hatása van, ezért a szedéséről kizárólag a beteget és helyzetet ismerő orvos döntsön, a szedés után laborkontroll javasolt.
A patikákban a lakosság számára is elérhetők a különféle gyorstesztek. Vannak ujjbegyből vett vérből ellenanyagot kimutató tesztek, ezek nem alkalmasak akut fertőzés kimutatására. Az orr-garatból vett mintát vizsgáló antigéntesztek pozitivitás esetén igazolják az akut fertőzést. A névvel ellátott tesztről készült kép igazolás lehet a háziorvos felé, aki ez alapján megteszi a jelentést az ÁNTSZ -nek. A negatív eredmény azonban sokszor nem jelent valódi negativitást, tünetek esetén PCR mintavétel indokolt.
Mit tehetünk a megelőzés és a terjedés megakadályozása érdekében?
A koronavírus egy nagyon alattomos vírus, időről időre változnak a jellemző tünetek. A legkisebb nátha és torokfájás esetén gondolni kell rá, és tesztet kell végezni. A világjárvány idején nincs az a nátha, amire teszt nélkül azt mondhatnánk, hogy nem koronavírus. Már mindannyian ki vagyunk éhezve az együttlétre, közösségi programokra, ennek ellenére látva a halálozási statisztikát felelősséget kell vállalnunk egymásért.
Sajnos ma jelenleg Európában Magyarország vezeti a halálozást. Fontos tudni, hogy bármelyik oltás jobb, mint elkapni a fertőzést. Sok beteg szenved a hónapokig elhúzódó panaszoktól, és még nem látjuk az egyéb hosszútávú szövődményeket. A háziorvosok a rendelkezésre álló oltóanyag kapcsán mindig alaposan végig gondolják, kiket invitáljanak a soron következőkből, ha tehetik fogadják el az oltást, nehogy a vírus legyen a gyorsabb és erősebb.
Nehéz napokat élünk mindannyian, de fontos, hogy találjunk minden napi örömöket, amiből töltekezhetünk. Ha tehetik, mozogjanak sokat a szabad levegőn. Bízzanak a háziorvosukban, és ne terheljék a rendszert felesleges telefonokkal. Senkiről nem feledkezünk meg, és sajnos senkit nem tudunk előrébb sorolni. A karanténok idején különösen nehéz az egyedül élő idősek helyzete. Egy kis odafigyeléssel, jó szóval bearanyozhatjuk a napjukat. Támogassák és segítsék egymást! Minden eddiginél szigorúbban tartsák be a járványügyi szabályokat! Együtt sikerülni fog!
Vigyázzanak magukra és egymásra!
dr. Rácz Katalin
háziorvos
Borítókép: Unsplash/ Ashkan Forouzani