Munkásmozgalmi, pogány és keresztény ünnep is május elseje
2020. május 01.
A munka ünnepe
Az ünnepnap történetének gyökerei egészen az ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is (1817-ben) egy brit gyártulajdonos megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, többek között arról is, hogy a 10-16 órás munkaidő nyolc órában legyen maximálva. Innen a híres szállóige is: „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour! Eight hours recreation! Eight hours rest!).
A munkások kisebb tüntetéseket és sztrájkokat szerveztek, azonban mindössze annyit értek el, hogy sokukat elbocsátották, ráadásul ezt követően más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket.
Harminc évvel később, 1847-ben annyi előrelépés mégis történt, hogy a nők és gyerekek(!) munkaidejét 10 órában határozták meg Nagy-Britanniában és gyarmatain. A következő lépcsőfok 1856. április 21-e. Ezen a napon léptek sztrájkba az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások.
A Melbourne-i egyetemtől a parlamentig menetelve követelték a 8 órás munkaidő bevezetését az egész kontinensen. Akciójuk sikerrel zárult, még csak a fizetésük sem lett kevesebb a rövidebb munkaidő ellenére. Ez volt a világon az első alkalom, hogy munkáscsoportoknak sikerült retorziók nélkül bármiféle sikert elérni munkáltatókkal szemben .
A nap kiválasztása
1886. május 1-jén Chicagóban is sztrájkot hirdettek a munkásszakszervezetek a 8 órás munkaidő bevezetése érdekében. A sztrájk több napos tüntetéssé duzzadt, míg végül május 4-én anarchisták bombát dobtak a rendőrök közé. Közülük heten meghaltak, és négy munkás is életét vesztette.
Ennek emlékére döntött úgy a II. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése) Párizsban, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek együtt vonulnak fel, követelve a 8 órás munkaidőt. Egy évvel később május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.1904-ben pedig egy nemzetközi felhívással világszerte munkabeszüntetésre buzdítottak mindenkit erre a napra. A mozgalmak hatására egyre bővültek a munkások jogai és lehetőségei. A munkásmozgalmi ünnep lassan számos országban nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá vált.
Pogány gyökerek
A régi pogány kultúrákban május elején a természet újjászületését ünnepelték. Erre az időszakra estek egyes kereszténység előtti pogány ünnepek, mint például az ír Beltane, amikor az esztendő „napos” része kezdetének örömére végre kihajtották a jószágot a nyári legelőkre.
A mai napig sok európai nép hagyományában él a májusfaállítás is, ami szintén a természet megújulását szimbolizálja. A néphagyomány szerint május elsején célszerű belevágni új munkákba is, amelyek így bizonyosan sikeresek lesznek.
Katolikus ünnep
A katolikusok is május elsején ünneplik Munkás Szent Józsefet. Nem titkolt szándékkal, tudatosan választotta az egyház is ezt a napot. hogy a „munkás szent” ünnepével és a nap szakralizálásával is felvegye a harcot a kommunizmus ellen.
Józsefet, Jézus nevelőapját védőszentjüknek tekintik az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok, ő óvja az ifjú házasokat, a családokat, az árvákat és a haldoklókat is. A 20. században így lett a munkások patrónusa József, az egyszerű ács, a kétkezi munkás, a minden felelősséget és feladatot vállaló családapa.
Georges de La Tour: József, a munkás és a világító, Jézus nevelőapja)
És még egy kis érdekesség
Dániában és Hollandiában nincs munkaszüneti nap május első napján. A hollandoknál április 27-én nem kell dolgozni, ám ők ilyenkor a király napját, a Koningsdag-ot ünneplik (korábban ez királynők napja, azaz a Koninginnedag volt, de 2014 óta ismét férfi uralkodó ül a holland trónon. )
Angliában, Észak-Írországban, Skóciában és Walesben Early May Bank Holiday van május elején, amit ugyancsak a régi tavaszköszöntő májusünnepből eredeztetnek, amikor a munka, így a pénzforgalom is megállt.