Mutatjuk, milyen szennyezett a levegő Budakalász forgalmas pontjain
2024. október 14.
Azért, hogy pontos adatok birtokában lehessen fellépni az elmaradt állami közút-beruházások érdekében és környezetünk védelmében, Budakalász csatlakozott egy nemzetközi légszennyezettség-mérő akcióhoz. A méréseket a német Deutsche Umwelthilfe partnereként itthon a Levegő Munkacsoport koordinálta.
Budakalász legégetőbb problémája a hatalmas átmenőforgalom. A régen beígért M0 autóút északi szektor és az Északi elkerülő út hiánya már-már elviselhetetlen környezetszennyezést okoz. Budakalász tavasszal és nyáron hat helyszínen mérte az egészségre káros nitrogén-dioxid szintjét a levegőben.
A nitrogén-dioxid szennyezést a belső égésű motorral hajtott járművek okozzák, hatása halmozottan káros az egészségre. Nem meglepő módon városunkban azokat érinti a legérzékenyebben, akik a forgalmas utak mentén laknak. Akiknek a nappalija vagy hálószobája a Budai útra, a József Attila, esetleg a Damjanich utcára néz, azoknak a nemzetközi szakirodalom által megengedett szennyezés több mint dupláját kell elviselniük. A Kalász Suli és a Budai úti bölcsőde környékét ugyancsak kritikus mértékű nitrogén-dioxid szennyezés éri.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján a levegő nitrogén-dioxid tartalmának egészségügyi határértéke 10 μg/m3. A vonatkozó hazai jogszabály azonban akár 85 μg/m3 szennyezettséget is megenged.
A magyarországi méréseket a Levegő Munkacsoport koordinálta. Budapest mellett 21 településen vizsgálták a nitrogén-dioxid-szennyezettséget a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és önkéntes magánszemélyek bevonásával. Számos olyan település is részt vett a kampányban, ahol egyáltalán nincs hivatalos mérés. Budakalász is azért csatlakozott a méréssorozathoz, hogy a távol lévő mérőállomás(ok) méréseiből modellezett adatok helyett helyi és hiteles méréseredményekhez jusson. A speciális mérőeszközök segítségével összegyűjtött mintákat a svájci Passam AG laboratórium értékelte ki.
A hatóságok eltitkolják a légszennyezés valódi mértékétMegsértik a hatóságok a levegő szennyezettségére vonatkozó mérési és tájékoztatási európai uniós jogszabályt, mivel nem megfelelő helyeken mérik a szennyezettséget, és az így keletkező adatokból helytelen következtetéseket vonnak le. Erre a megállapításra jutott a Deutsche Umwelthilfe (DUH) német környezet- és fogyasztóvédelmi szervezet, amely több mint 300 mérést végzett Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Koszovóban, Romániában és Szlovákiában. Ezek a mérések lényegesen magasabb nitrogén-dioxid (NO2) szennyezettségi szintet mutattak, mint a hivatalos mérőállomások. Közleményükben felhívták a figyelmet a hivatalos állami mérések jogsértő gyakorlatára, amely elrejti a légszennyezés valódi mértékét. A független szereplők bevonásával végzett kétéves méréssorozat eredményei alapján a DUH sürgeti az összes európai hivatalos mérőállomás felülvizsgálatát. A magyarországi méréseket a Levegő Munkacsoport koordinálta. Budapest mellett 21 településen, vizsgálták a nitrogén-dioxid-szennyezettséget a helyi önkormányzat, civil szervezetek és önkéntes magánszemélyek bevonásával. Számos olyan település vett részt a kampányban, ahol egyáltalán nincs hivatalos mérés. Budakalász is azért csatlakozott a méréssorozathoz, hogy a távol lévő mérőállomás(ok) méréseiből modellezett adatok helyett helyi és hiteles méréseredményekhez jusson. |
Mit lehet tenni a hatalmas kalászi átmenőforgalom okozta környezetszennyezés ellen?
H5 HÉV fejlesztése
A szentendrei HÉV a legforgalmasabb elővárosi vasútvonal. Fejlesztése Budakalász és a többi érintett agglomerációs település számára kulcsfontosságú. A pályarekonstrukcióról és az új szerelvények beszerzéséről hosszú évek óta beszélnek, de látható eredmény nincs.
A kormány által készített Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia azt mondja, hogy a főváros közlekedési problémái az agglomerációban, a közösségi közlekedés alacsony színvonala miatt keletkeznek. A főváros körüli települések népessége 1960 és 2017 között 60%-kal nőtt, mára megduplázódott, de az elővárosi vasutak infrastruktúrája mit sem változott.
Az autóval ingázók naponta átlag 37 percet töltenek dugóban, a térség közlekedése évente 4 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki. Ez évente 300 milliárd forint társadalmi kárnak felel meg. Napi 300–400 ezer autó érkezik Budapestre az agglomerációs településekről, a HÉV-projekt ezen segítene. A központi régióban élők a levegőszennyezés miatt átlagosan másfél évvel rövidebb ideig élnek, ezért ez nem az a projekt, amelyen spórolni kellene.
A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát a kormány 2021. végén fogadta el. Ma ott tartunk, hogy az is eredmény, ha az elöregedő járműpark miatt nem lesz járműhiány és a HÉV-ek jövőre nem csökkentett kapacitással fognak közlekedni.
Az M0 Autóút folytatása
(M0 északi szektor 10. és 11. számú főutak közötti szakasz)
2008-ban elkészült az M4-es autóút és az M3-as autópálya közötti, valamint a 2-es főút és a 11-es főút közötti útszakasz, ami magába foglalja a Megyeri hidat is. A tizenhatodik éve városunkban végződő M0 autóút közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból egyaránt kritikus gépjárműforgalmat terel Budakalász szűk útjaira.
Egy 2012-es kormányrendelet szerint az M0 gyorsforgalmi út 11-10. számú főutak közötti északi szakasz megépítése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás. Az országgyűlési választások idején reménykeltő bejelentések hangzottak el, de érdemi előrelépés az elmúlt tizenkét évben nem történt.
A kelet-nyugati és az észak-déli átmenőforgalom Budakalász központjában nap mint nap keresztezi egymást, és akár félórás várakozással járó torlódásokat idéz elő. Az M0 autóút folytatása a térség élhetősége szempontjából is kulcsfontosságú, ezért velünk együtt sokan üdvözölték, hogy 2022 decemberében a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. lezárta az évek óta húzódó tervezési tendert, eredményt hirdetett és megkötötték a szerződést.
Azonban a nyertes építészirodákkal kötött megállapodás csak a hazai költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén lépett volna hatályba, de ez elmaradt. Hiába voltak a tiltakozások, a tervek elkészítéséhez szükséges 3.999 milliárd forintot a kormány nem biztosította, így a megállapodás megszűnt és minden addigi erőfeszítés kárba veszett.
Budakalászt északról elkerülő út
(1108. és 1111. sz. utakat a 11-es főúttal összekötő út)
Az elkerülő Budakalász kihagyásával terelné a pilisi régióból, illetve Pomáz felől Budapest felé és vissza a közúti forgalmat. Megépítése már 1985-ben bekerült a rendezési tervekbe, sőt, a Megyeri híd 1999-ben kiadott környezetvédelmi engedélyében a híd megépítésével egyidejű átadása hatósági kikötésként szerepelt.
2008-ban született meg az a megállapodás, amelyben a Magyar Állam kötelezettséget vállalt az elkerülő út megépítésére. Ennek elmaradása miatt Budakalász állami kompenzáció jogosultjává is vált, amelynek teljesítése ugyancsak elmaradt. A kompenzáció érvényesítése érdekében indított peres eljárást 2016 októberében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a NIF Zrt. és Budakalász Város Önkormányzata közötti hármas megállapodás zárta, ennek az elkerülő út megépítése az egyik fontos eleme. A megállapodásban a kormányzati-állami szereplők vállalták, hogy a megépítéséhez szükséges költségvetési források érdekében mindent megtesznek, de az elmúlt 8 évben ez szintén elmaradt.
Budakalász az elmúlt években katalizátora volt az Északi elkerülő út megépülését célzó szakmai munkának. Elkészültek a kiviteli tervek, a megépítésére kiírt pályázat is eredményesen zárult. Térségünk országgyűlési képviselője is közbenjárt a régóta várt állami beruházás megvalósításáért, de eredményt nem ért el. 2022 júliusában fedezet híján a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. eredménytelennek nyilvánította a kivitelezési tendert.
Budakalász megérti a Kormány gazdasági-pénzügyi nehézségeit, de az áldatlan közlekedési állapotok következményei miatt nem tud és nem is akar eltekinteni a korábbi ígéretek, hatósági határozatok és szerződéses kötelezettségek számonkérésétől.
Kiemelt fotó: Szabó Zoltán