Nyári veszélyek

2023. augusztus 23.

A téli időjáráshoz hasonlóan nyáron is érdemes követni az érvényben lévő riasztásokat, figyelmeztető előrejelzéseket. Az alábbiakban a Katasztrófavédelem anyagát olvashatjuk, amiben veszélyforrásonként alapos tájékoztatást adnak a célszerű teendőkről.

Az előrejelzésekről, riasztásokról a met.hu oldalon mindig aktuális tájékoztatást találunk, érdemes a kedvenc híroldalak böngészése közben rápillantani.

A villámcsapás

Magyarországon elsősorban májustól augusztus végéig számíthatunk villámlással járó viharokra, heves zivatarokra.

A villámcsapást megelőzni nem tudjuk, védekezni a rendelkezésünkre álló technikai eszközökkel viszont tudunk. A villám a legkisebb ellenállású utat keresi, ezért az élő szervezetek magas víztartalmuk, alacsony villamos ellenállásuk miatt potenciális veszélynek vannak kitéve. Az emberi testet érő közvetlen villámcsapás élettani hatása a nagyfeszültség okozta sérülésekhez hasonlít. A villámáram a belépési és a kilépési ponton égési sérüléseket okozhat, az ereken és a perifériás idegrendszeren átáramolva pedig tönkreteheti a mozgást irányító és az érzeteket továbbító idegkötegeket. Emiatt még a kisebb villámcsapás által okozott áramütés is azonnali szívleálláshoz, halálhoz vezethet. Abban az esetben van esély a túlélésre, ha az áram a testfelszínen folyt keresztül, de ilyenkor is felléphet bénulás, amnézia, görcsök, égés vagy szívkárosodás.

A villámcsapás közvetve arra is hatással van, aki csak a közelében tartózkodik. Egyrészt a villám árama a földet érés helyétől minden irányban szétterjed a talajban. A villámcsapás talppontjától számított nagyjából háromméteres körzet veszélyzónának minősül, mert a két lábfej között keletkező feszültségkülönbségnek szintén súlyos következményei lehetnek. A villám által keltett jelentős nagyságú elektromágneses erőtér önmagában is okozhat szívritmuszavarokat.

Akit villámcsapás ért, azt 24 órás megfigyelésre kórházba kell szállítani még akkor is, ha látszólag nem is történt komolyabb sérülés.

Nem minden villámcsapás okoz tüzet, de igen gyakori, hogy az épület elektromos hálózata, a hálózatra kapcsolt elektromos készülékek, berendezések károsodnak. Ilyen jellegű események vizsgálata nem tartozik a katasztrófavédelem hatáskörébe. A villámcsapás okozta tüzek vizsgálatát azokban az esetekben végezzük el, amikor a tűzeset következtében haláleset történt, vagy a tűzeset minősített fokozata, vagy azt a hatóság vezetője szakmai szempontból indokoltnak tartja.

A villámvédelem szerepe, hogy csökkentse a villám által az építményeket, illetve embereket érő sérülések és meghibásodások bekövetkezésének valószínűségét, súlyosságát. A villámvédelem eszköze a villámhárító, amely azt biztosítja, hogy közvetlen villámcsapás esetén se keletkezhessen az építményben tűz, és az építményben tartózkodókat ne érhesse villámeredetű áramütés. A villámvédelem másik eszköze az úgynevezett túlfeszültségvédelmi rendszer, amely a villamos hálózatba épített eszközök segítségével a villamos berendezéseket óvja a közvetett (akár az építménytől 1-2 kilométerre bekövetkező) villámcsapás hatásától. A szakszerűen kiépített villámvédelmi rendszer nagyfokú biztonságot nyújt a villámok közvetlen és közvetett hatásaival szemben.

Védekezés villámcsapás ellen:

• Ha nagy villámlással járó vihar közeleg, vagy kap el minket, húzódjunk be valahová (ne magányosan álldogáló fa alá). A legjobb egy épület.

• Ha gépkocsiban ülünk, az ablakokat zárjuk be, a fém részeket ne érintsük meg.
• Hagyjuk el a kimagasló vagy exponált helyeket.
• Barlang, mélyedés akkor nyújthat védelmet, ha legalább 1,5 méter mély.
• Kerüljük a nedves talajt, azonnal hagyjuk el a vízfelületeket.
• Kerüljük a kőomlás veszélyes szakadékokat.
• Védekezhetünk úgy is, ha 10-30 cm vastag szigetelőrétegre állunk (száraz kő, ruhanemű).
• Nem ajánlott öreg, magányosan álló fa alatt táborozni, mert a lezuhanó ágak összezúzhatják a sátrat, és a villámcsapás veszélye is itt a legnagyobb.

Zivatar

A zivatar olyan légköri jelenség, amelyet egy vagy több elektromos kisülés (villám) és /vagy dörgő esetleg éles, csattanó hang formájában észlelünk. Magasra törő zivatarfelhők környezetében erős fel- és leáramlási területek váltakoznak kis távolságon belül. Emiatt általában kis területre korlátozódva ugyan, de rendkívül veszélyes kísérőjelenségek kialakulására is számíthatunk egy-egy heves zivatar idején.

Előfordulhat nagy méretű (legalább 2 cm átmérőjű) jég vagy erős vihar (90 km/h fölötti széllökés). Extrém esetben azonban sokkal nagyobb méretű jégdarabok is hullhatnak, és orkán erejű (119 km/h fölötti) szélroham is kialakulhat. Intenzív zivatarokhoz hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is társulhat, ekkor a kis vízhozamú patakok pillanatok alatt hömpölygő folyókká szélesedhetnek. Az előbb említett veszélyes jelenségek bekövetkezési valószínűsége egy-egy heves zivatar estén- azok kifejezetten helyi jellege miatt – viszonylag csekély, szerencsés esetben nem is érintenek lakott települést.
Több heves zivatar összekapcsolódásakor zivatarláncról (zivatarrendszerről) beszélünk, ebben az esetben már a veszélyes kísérő jelenségek nem csak egy-két települést, hanem akár több megyét, régiókat is érinthetnek. 

Hőhullám

Az utazások alkalmával – különösen a hőségriadó idején – feltétlen vigyenek magukkal megfelelő mennyiségű folyadékot, ivóvizet, és bőséges üzemanyaggal, lehetőségekhez mérten teletankkal induljanak útnak. A hőhullám egészségre gyakorolt hatásai rosszullétet idézhetnek elő, emellett a megerősödött forgalomban egy koccanásos baleset is jelentős forgalomtorlódáshoz vezethet. Akik távolabbi úticélt, nyaralóhelyet választottak javasolt előzetesen az Útinformnál érdeklődni az esetlegesen munkavégzések, vagy balesetek miatti forgalomkorlátozásokról, illetve a lehetséges alternatív útvonalakról.

Személygépkocsinkban felügyelet nélkül még rövid időre se hagyjuk gyermekünket, háziállatunkat, még akkor se, ha megállás előtt a légkondicionáló lehűtötte az autót, mert a tűző napsütésben a jármű utastere pillanatok alatt felforrósodik. Szintén ne hagyjunk az autóban napsütésnek kitett helyen hajtógázzal működő sprayt és gázgyújtót, mert ezek tüzet okozhatnak. 

A viharjelzőkkel ellátott tavainknál a fürdőzők rendszeresen figyeljék a jelzőberendezéseket.

Magas hőmérséklet okozta megbetegedések:

• bőrkiütés,
• fáradtság,
• görcs,
• hirtelen ájulás, kimerülés,
• stroke.

A legtöbb hőséggel összefüggő betegségek (kivéve a bőrkiütés és a görcs) a lényegi következményei annak, hogy különböző súlyú elégtelenségek következnek be a hőszabályozó rendszerben. Ráadásul, számos más úgynevezett prediszponáló tényező felgyorsíthatja a magas testhőmérséklet kialakulását.

Prediszponáló tényezők: kor, akklimatizálódás hiánya, dehidratáció (csökkentett tápanyag és folyadékbevitel, vizelethajtó tabletták, alkoholfogyasztás), gyógyszerszedés, mozgás hiány, túlsúly, fáradság, alváshiány, hosszú, magas intenzitású edzés, védőruha.

Veszélyeztetett csoportok:

Bárkinek okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet a kánikula, de vannak különösen veszélyeztetett csoportok. Ilyenek például a

• csecsemők és a fiatal kisgyermekek,
• 65 évnél idősebbek, fogyatékosok, szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők
• Fiatalok

Megelőzés lehetőségei célcsoportonként :

Csecsemők és fiatal kisgyermekek

Mit igyunk:

• Víz, ásványvíz, tea,
• Szénsavmentes üdítők
• Paradicsomlé,
• aludttej, kefir, joghurt
• Levesek

Akinek van elektromos ventilátora, használja a nagy melegben! Lehetőleg éjjel szellőztessen!

• Széles karimájú kalappal, napszemüveggel és naptejjel védje magát és gyermekét!
• Csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessünk
• Ne sétáltassunk a hőségben kisbabát!
• Sose hagyjunk gyermekeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban!
• A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk őket tiszta vízzel, vagy pici sót is tartalmazó, citromos teával a szoptatás után!

65 évnél idősebbek, fogyatékosok, szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők

• Azok, akik szívgyógyszert szednek, a vízhajtás mellett is fogyasszanak elegendő mennyiségű folyadékot, azaz a szokásosnál egy literrel többet a forró napokon!
• A 65 évnél idősebbek, különösen a szívbetegségekben és magas vérnyomás betegségben szenvedők a melegben fokozódó panaszaikkal azonnal forduljanak orvoshoz!
• Nagy melegben zuhanyozzon langyos vagy hideg vízzel akár többször is!
• Kánikulai napokon a különösen meleg dél körüli, kora délutáni órákat töltse otthon, besötétített szobában, viszonylag hűvösben!

Fiatalok

Ha kánikulában a szabadban sportolsz, gyakran hűtsd magad és fogyassz legalább 4 L folyadékot! Fontos a só pótlás is!

• Széles karimájú kalappal, napszemüveggel védd magad a nap égető erejétől!
• Könnyű, világos színű, bő szabású, pamut alapanyagú ruhát hordj a forró napokon!
• Bőrtípusodnak megfelelő fényvédő krémmel naponta többször kendd be a bőrödet! (Ha nagyon világos a bőröd, kék a szemed, használj 10 feletti napvédő faktoros naptejet!
• Nagy melegben zuhanyozz langyos vagy hideg vízzel akár többször is!

• Tölts 1-2 órát légkondicionált helységben!

Autóval közlekedőknek

Autóban 80 is lehet, ne zárjon be senkit!

Még rövid időre sem szabad gépkocsiba bezárva hagyni a gyermeket, idős embert, állatot, mert a autó belső tere nagyon hamar 80 fokra is felmelegedhet. A kocsiban ülők könnyen hőgutát kaphatnak.

A kirándulók, utazók, nyaralók mindig vigyenek magukkal elegendő folyadékot.

A forgalomkorlátozások idején – amennyiben nem klimatizált a gépjármű – az ablakokat engedjük le.

A felfújt gumiabronccsal rendelkező járművek (gépjárművek, kerékpár) esetében a járművezetők a nyári időszakban, a nagy meleg miatt gyakrabban ellenőrizzék járműveik kerekének a légnyomását.

A hosszabb útra indulunk a gépkocsiban utazók részére vigyünk – ha lehet hűtő táskában – megfelelő mennyiségű folyadékot.

A nagy kánikula a járművezetők szervezetét is nagyon megterheli, a reflexek tompulnak, a vezetők még inkább türelmetlenebbek, indulatosak, A nyári időszakban meglévő jó útviszonyok ellenére is mindenhol tartsa be az adott útra megengedett legnagyobb haladási sebességet.

Ha hosszabb utat kell megtenni, érdemes két-három óránként, vagy szükség szerint pihenőt tervezni és tartani.

Tűzgyújtás szabályai szabad területen

Az erdőgazdálkodók kötelesek a turisztikai célpontnak számító parkerdők területén állandó és biztonságos tűzrakóhelyeket kialakítani. A kijelölt tűzrakóhelyet az erdőgazdálkodónak kell karbantartani, és az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről is neki kell gondoskodni. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni.

Az erdőben kirándulók csak a kijelölt tűzrakóhelyeken gyújthatnak tüzet az alábbi szabályok betartása mellett:

• a tűz meggyújtása előtt a tűzrakóhely környékét meg kell tisztítani a levelektől, faágaktól annak érdekében, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre;
• a tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, de a még ki nem hűlt parazsat, hamut sem;
• amint feltámad a szél, a tüzet el kell oltani: gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát);
• az égetés befejezése után a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy tényleg elaludt-e, a hamura távozás előtt lehetőleg földet kell szórni.

Az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetésre csak az erdőgazdálkodó – annak hiányában az erdő tulajdonosa – írásbeli engedélye birtokában lévő személy jogosult. Az erdőgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, amelyet az illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz az égetés megkezdése előtt be kell jelenteni.

Az erdőterületen végzett égetés részletes szabályait a 4/2008 (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § tartalmazza. Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakóhely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

Amikor a tűzesetek bekövetkezésének valószínűsége nagy, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – NÉBIH), a katasztrófavédelem egyetértésével fokozott tűzveszélyt (TŰZGYÚJTÁSI TILALMAT) állapíthat meg és hirdethet ki. Ilyenkor tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon.

A tilalom – amely vonatkozik a parlag– és gazégetésre is – kiterjed a felsorolt területeken található tűzrakóhelyekre, a vasút és közút menti fásításokra is. A jogi szabályozás és az ehhez kapcsolódó tűzgyújtási tilalom az erdők és fásítások környezetére értendő, de a tűz keletkezésének és terjedésének fokozott veszélye miatt ebben az időszakban sehol nem javasolt az égetés, tűzgyújtás.

A fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) megállapítása, kihirdetése, és visszavonása a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától, valamint a keletkezett tüzek gyakoriságától függ. A fokozott tűzveszélyről (tűzgyújtási tilalomról) a NÉBIH tájékoztatja az érintett szervezeteket, köztük az országos közszolgálati médiumok képviselőit is, a fokozott tűzveszélyről (tűzgyújtási tilalomról) szóló aktuális térképet az érintett hatóságok hivatalos honlapjukon közzéteszik. A BM OKF honlapján a térkép ezen a linken érhető el.

Az aktuális fokozott tűzveszélyről (tűzgyújtási tilalomról) a NÉBIH hivatalos honlapjain (https://tuzgyujtasitilalom.nebih.gov.hu/, www.erdotuz.hu), valamint az azokról elérhető további szakmai honlapokon tájékozódhat. A fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) a közzétételtől a visszavonásig él! Az említett honlapokon az éppen aktuális állapot látható.

Avar és kerti hulladék égetése

A hatályos jogi szabályozás értelmében tilos az avar és a kerti hulladék égetése Budakalász teljes területén, így csak a kerti sütögetés, borgács, grill használata az, amit meg kell fontolnunk, más egyéb tűzgyújtásra nincs lehetőség.

Kerti grillsütő használata, szalonnasütés, bográcsozás

A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely, vagy grillsütő használata nem tiltott fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) idején sem. Az ilyen – nyílt lángú – berendezések, eszközök használata, tűz gyújtása az ingatlanon belül az általános égetési, tűzgyújtási szabályok betartása mellett történhet.

Ezek röviden a következők:

• tüzet csak megfelelő időjárási körülmények között, szélcsendes időben szabad gyújtani,
• gondoskodni kell a megfelelő, tűz oltására alkalmas anyag, eszköz – víz, homok, kéziszerszám – kézközelben tartásáról,
• nem szabad felügyelet nélkül hagyni a tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut,
• az égetést követően a tüzet gondosan el kell oltani, és meg kell győződni arról, hogy valóban kialudt-e.

Az erdő kétszáz méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanon azonban tilos a tűzgyújtás fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) idején.

A tüzek 99 százaléka emberi gondatlanság, rosszabb esetben szándékosság következménye, ezért az erdő- és vegetációtűz elleni legjobb védekezés az odafigyelés!

Csikket eldobni az erdőben 1 másodperc, tüzet eloltani 100 óra, helyreállítani 100 év.

Segítse az erdészek és a tűzoltók munkáját és figyeljen az alábbiakra:

• Soha ne dobjon el égő cigarettacsikket!
• Erdőben csak a kijelölt helyen gyújtson tüzet!
• Gondosan oltsa el a tüzet, használjon hozzá vizet, vagy legalább 5 centiméter földet, máskülönben a szélben visszagyullad!
• Igyekezzen a kertben is csak akkora tüzet rakni, amiből a szél nem tud izzó zsarátnokokat továbbvinni!
• Tartsa be a fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) szabályait!
• Soha ne hagyja őrizetlenül a szabadtéri tüzet!

Vonatkozó jogszabályok:

• 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
• 54/2014 BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
• 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről
• 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről
• önkormányzati rendeletek

 Közreműködő szervek:

• Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
• Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
• Országos Tűzmegelőzési Bizottság