Pomázon tartja 136. születésnapját a HÉV

2023. július 28.

Augusztus 5-én a pomázi Szent István parkban tartja a HÉV-hálózat 136. születésnapját a MÁV-HÉV. A színpadi programok mellett az esemény fő motívuma természetesen a nosztalgiajárművek közlekedése lesz. Mivel a most használatos szerelvények is ötvenévesek, a szentendrei (H5) HÉV-fejlesztés évtizedes lemaradásáról és az ezzel egyidős politikusi ígéretekről is megemlékezhetünk.

A szentendrei HÉV 16 kilométeres új pályát 1888. augusztus 17-én adták át a forgalomnak A szerelvények az óbudai Filatorigáttól indulva Békásmegyer, Budakalász, Pomáz érintésével érkeztek meg Szentendrére.

Négy évvel a megnyitó után a MÁV megépítette a Margit híd és az Óbudai Szeszgyár közötti vonalat. A Duna-jobbparti Gőzmozdonyú Körvasútnak elnevezett vonalat 1892. április 7-én adták át, míg a filatorigáti csatlakozó vágány 1893. szeptember 24-ére készült el. A BHÉV a közös pálya lehetőségét kihasználva 1895. február 1-jén a Margit híd budai hídfőjétől nem messze lévő Pálffy térig (ma Bem József tér) hosszabbította szentendrei járatát. 1896. május 1-jén az esztergomi vágánykapcsolat is elkészült, ekkor a MÁV kezelésében lévő esztergomi HÉV is bejött a városba, végállomása a Császárfürdő lett.

110 évvel ezelőtt villamosították és kétvágányúsították a vonalat

Az 1910-es években ezt a vonalat is elkezdték villamosítani. 1913. június 9-én először a Filatorigát és Szentendre közötti részen adták át a kétvágányosra bővített vonalat, míg a Pálffy tér és Szentendre között 1914 májusában indult el az első villamos motorvonat. Az áramfejlesztőt a Pálffy téren alakították ki, Szentendrén pedig átadták az új kocsiszínt. A kétvágányúsítással egy időben új megállókat létesítettek a Rómaifürdőnél és Csillaghegyen.

Budakalász HÉV megálló a villamosítás után.

A fővonalat Szentendrétől Visegrádig vagy Esztergomig vitték volna

Mivel az utasforgalom egyértelmű növekedést mutatott, a BHÉV tervbe vette a Pomáz és Csobánka között szárnyvonalat is, sőt, a fővonalat Szentendrétől Visegrádig, vagy akár Esztergomig vitték volna. A terepviszonyok ugyan jelentősen bonyolították a tervezést, de a nyomvonal kijelölésre került és megtörténtek a kisajátítások is, de a trianoni békediktátum után kialakult gazdasági összeomlás megakadályozta a tervek kivitelezését.

A vasútvonal viszonylag sértetlenül vészelte át a második világháborút. 1945. február 20-án már el tudott indulni egy gőzmozdony vontatta szerelvény, májustól pedig visszatértek a villamos vonatok. Mivel a Margit híd környéke még nem volt alkalmas vonatok fogadására, ezért 1946. február 16-áig a Császárfürdőt használták ideiglenes végállomásnak.

50 évvel ezelőtt adták át a Batthyány téri végállomást

A kelet-nyugati (M2) metróvonal építésével egy időben kezdték el a szentendrei HÉV továbbvezetését megtervezni, a Batthyány térnél átszállási lehetőséget biztosítva a két vonal között. A munkálatokat 1971-ben kezdték és a Margit hídtól kéregalagutat építettek a vonatoknak. A Margit hídnál megszüntették a régi végállomást, az új megállóhelyet pedig már a föld alatt építették meg úgy, hogy a felszínen egy üzemvágányt még meghagytak. A projekt átadását a metróval együtt tervezték, amit sikerült is tartani, így az új szakasz a két új megállóval 1972. december 23-án került átadásra. A Császárfürdő állomás ugyanekkor meg is szűnt.

BHÉV MIX/A motorkocsi a Batthyány téren, 1963 és 1966 között Budafokon gyártották.

Ezen a vonalon álltak forgalomba az első MX-sorozatú motorvonatok is, bár az első években még rengeteg probléma volt velük, a hosszuk miatt pedig a kocsiszínt is át kellett alakítani. A modernnek számító Batthyány téri végállomás és az új szerelvények mellett a vonal többi része erősen elhanyagolt állapotban volt. 1974-ben új megállóhely létesült Szépvölgyi út néven a Kolosy tér vonalában.

A forgalom gyorsítására 1978 decemberében adták át a módosított nyomvonalat a Filatorigátnál. Az állomás személyforgalma megszűnt, helyette ugyanilyen névvel létesült új megállóhely a Ladik utcával párhuzamosan, de pár méterrel áthelyezték a Benedek Elek utcai (ma Kaszásdűlő) és Aquincum megállókat is. 1981. december 29-én adták át az új Békásmegyer állomást, ezzel egyidőben pedig a Békásmegyer felső és a Békásmegyer-Pünkösdfürdő állomásokat megszüntették. A szentendrei kocsiszín átépítése is elengedhetetlenné vált, ugyanis az új szerelvények nem fértek be a régi csarnokba. Az új járműtelep építése elhúzódott, végül két ütemben, 1984-ben és 1986-ban készült el.

A most futó LEV MXA villamos motorkocsikat 1975 és 1983 között az NDK-ban gyártották.

Már több mint tíz éves a szerelvénycsere és a HÉV-rekonstrukció ígérete is

A 2010-es években egyre többször merült fel az akkor 35-40 éves szerelvények cseréje, de új járművek vásárlására máig nem sikerült forrást találni. Átmeneti megoldásként a szentendrei kocsiszínben elkezdtek felújítani egy motorkocsit. A prototípus a gépészeti berendezéseken kívül szinte mindenben átalakult, az utastájékoztatást LED-es kijelzők segítik, a belső térben átalakították az ülések elrendezését, klímaberendezést, konnektorokat és wifi szolgáltatást telepítettek. A szerelvény 2016 nyarán állt forgalomba a szentendrei vonalon, de a prototípust azóta sem követte újabb példány.

Az egyetlen felújított HÉV-szerelvény hét éve állt forgalomba.

Budakalász javaslatai is bekerültek a tervekbe

A városvezetés és az Önkormányzat szakértői többször is tárgyaltak a H5 szentendrei HÉV agglomerációs szakasza felújításának terveiről, így a budakalászi elképzelések beépülhettek a tervekbe. A H5 Szentendrei hév fejlesztésének I. ütemében az agglomerációs szakaszon komplex pályarekonstrukció történne, hogy növeljék a szerelvények sebességét. Budakalászon egyedi megjelenésű, akadálymentesített állomásokat terveztek, az állomások és környezetük teljes egészében megújulna. Akadálymentesített peronokra, korszerű utastájékoztató berendezéseket, a kerékpárok (B+R) és autók (P+R) számára pedig parkolókat terveztek.

Tervek vannak, de mikorra lesz ezekből valóság?

A H5 HÉV fejlesztése szerepel Magyarország helyreállítási tervében. Arról, hogy égetően szükség van rá, remélhetőleg nincs vita, hiszen a vonatok ötvenévesek, a pálya sok helyen igen rossz állapotú, az állomások elavultak. Ha a hazai jogállamisággal kapcsolatos brüsszeli aggályokat sikerül eloszlatni és a forrásokat megszerezni, akkor belátható időn belül – európai uniós forrásból – elkészülhet a H5 HÉV agglomerációs szakaszának fejlesztése. Ebbe a projektbe a pálya korszerűsítése, az akadálymentes állomások kialakítása és a vonatok megemelt sebessége számít bele.

A pilis-dunakanyari közlekedés-fejlesztésnek is a HÉV-fejlesztés a kulcsa

A HÉV-rekonstrukció motorja, Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár távozott a kormányból miután megszűnt a Technológiai és Ipari Minisztérium. Vitézy korábban elmondta, hogy az agglomerációs közlekedés-fejlesztés kulcsa a HÉV-ek fejlesztése. Az akadálymentesítés, az új járművek beszerzése és a vonalak meghosszabbítása tartozik ide. A terveket a volt Budapest Fejlesztési Központ korábban már megrendelte, el is készültek, a vasúthatósági engedélyezésük is elkezdődött. Úgy volt, még az idén meglesz az építési engedély is, és a HÉV-fejlesztés befejeződhet a 2026-os határidőig – ha az uniós forrásokat Magyarország megkaphatja. Erre azonban egyre kisebb az esély.

Vitézy Dávid korábban a Budapesti Fejlesztési Központot vezette. 2010 és 2014 között a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) alapító vezérigazgatója volt, majd hat hónapon át a közösségi közlekedés fejlesztését, a regionális és távolsági viszonylatok összehangolását felügyelő miniszteri biztosként dolgozott. Nagy tervei voltak a hazai közösségi közlekedés fejlesztéséről, ezekről részletesen is beszélt a Telexnek adott interjújában.

Forrás: MÁV-HÉV, Wikipedia, Facebook

Fotó: Bloch Hugó, BKK, BFK