Pünkösd üzenete nem változik

2020. június 01.

Noha 2020 tavasza némileg másképpen alakult világszerte, mint ahogyan arra számítottunk, pünkösd üzenete, a megújulás és az élet dicsérete ma is ugyanolyan fontos. Bő egy évtizede ismét 2 napos ünnep – kiegészülve pünkösd hétfőjével. Csokorba gyűjtöttük a legérdekesebb, legismertebb szokásokat és hagyományokat.

Az ünnep eredete

A húsvét szombatját követő 50. nap pünkösd vasárnapja. A keresztény egyházak ilyenkor a Szentlélek kiáradását ünneplik. A pünkösd a karácsony és a húsvét után a keresztény egyház harmadik fő ünnepe, még akkor is, ha kevésbé alakultak ki körülötte olyan társadalmi szokások, mint a másik két nagy ünnep, karácsony és húsvét körül.

A karácsony – a születés –, illetve a húsvét – a halál, sőt a feltámadás – az emberi gondolkodásnak mindig is központi eleme volt, a Szentlélek kiáradása azonban már sokkal inkább kötődik valóban a kereszténységhez, és persze, jóval nehezebben is érthető maga a történet.

A hagyomány szerint ugyanis Krisztus menybe menetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok együtt maradtak és együtt ülték meg a zsidók szokásos húsvét utáni ünnepét. Akkor a Szentlélek tüzes lángnyelvek formájában leszállt közéjük, az apostolok pedig különböző nyelveken kezdtek beszélni, hogy a világ minden népének hirdethessék az evangéliumot. Ezért mondjuk, hogy a Pünkösd a keresztény egyház születésnapja.

Pünkösd alkalmából hagyományosan szentmiséket, istentiszteleteket tartanak országszerte, a katolikus, a református és az evangélikus egyházi vezetők ünnepi liturgia keretében emlékeznek meg a Szentlélek eljöveteléről.

Kép: Bloch Hugó fotóarchívum

A zsidóság megfeleltethető ünnepe, mely szintén a Pészah (húsvét) 50. napjára esett, a Sávuót – a Hetek ünnepe. Ez a Szináj hegyi törvényadás emléknapja, valamint az új kenyér, vagyis az „első zsengék ünnepe”, ami a tavaszi árpaaratási idény kezdetét jelezte. A keresztény kultúrkörben ennek megfelelője a pünkösd.

A zsidó pünkösd hatására, melynek során évszázadokon keresztül szokás volt, hogy zöld ágakkal díszítették a templomokat, a hagyomány nagyon sokáig megmaradt az evangélikus egyházban is. Nem véletlen az sem, hogy a bérmálás vagy a konfirmáció idejét sokszor a pünkösdi ünnephez igazítják. Ennek magyarázata egyrészt a Szentlélek kiáradására való emlékezés, másrészt pedig az, hogy a tavasz a zsengék, a fiatalok ünnepe is.

Hagyományok, népszokások

A pünkösdhöz számos vigadozó népszokás is fűződik. Sok közülük ma már halványulóban van, de az ünnep fontos üzenetet hordoz: a megújulás, az élet, a vidámság fontosságára emlékeztet.

„Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje”

Jól tudták a régiek, hogy ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, kérni a bő termést, gyermekáldást. A középkorban a szél zúgását, mely a Szentlélek eljövetelét előzte meg, kürtökkel, harsonákkal utánozták, a tüzes nyelveket pedig égő kócok dobálásával, melyeket a templom padlásáról eresztettek a hívek közé,. A székelyföldi Csíkdelnén például a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon a mise alatt.

A lányok és asszonyok díszes ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket, és kezdődhetett a mulatság.

Kép: Budakalász.hu

Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a pünkösdi királynéjárás. A pünkösdi királyválasztás sajnos teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt. Ezt idézi Balassi Bálint verse:

„Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje / Mindent egészséggel látogató ege, / Hosszú úton járókat könnyebbítő szele.”

Pünkösdi királynéjárás

Sok helyen szokás volt, hogy a falu leányai maguk közül a legszebbet kiskirálynénak választották, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú? Fellebbentve a díszes kendőt megcsiklandozták a leányt. Ha a királyné mosolygott, megnyugodhattak a háziak: ez jó termést ígért. Cserébe ilyenkor almát, tojást, kolbászt ajándékoztak a jókívánóknak.

  Kép: Skanzen.hu

Pünkösdi király választása

Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, ügyességi játékokkal botozással. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára, és minden mulatságra hivatalos volt.

A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje is volt. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.

Kép: Skanzen Galéria, Kováts Dávid

„Törökbasázás”

Egy 10-12 éves gyermeket selyembugyogóba öltöztettek, turbánt kötöttek a fejére. Erre a szerepre „égetnivaló kölyköt” kellett választani, aki amúgy is rászolgált a verésre. A verés mindig szimbolikus volt: ruháját szalmával tömték ki, nehogy fájjanak az ütések. Ezután végigkergették a falun, énekeltek, és zöld gallyakkal suhintottak felé.

Pünkösdi eső

A májusi eső ugyan aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót – tartja a hiedelem. Innen a népdal szövege is: „Hidegen fújnak a szelek, azok nem jót jelentenek.”

„Hesspávázás”

Udvarhely megyében, Sóvidéken például ma is élő pünkösdi népszokás. 10-12 éves leánykák és különböző korú fiúk választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy királyleányt és nyoszolyólányokat, a többiek pedig a zászlóvivők, a „ludak”. A hesspávázó csapat a kora reggeli órákban indul, és énekelve bejárja az egész falut. A menet élén halad a király és a királyné halad. A kapott adományokat egymás között elosztják.

Csíksomlyói búcsú

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyományáról a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösd szombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Kép: Csiksomlyoibucsu.hu

Forrás: OPH, Budakalasz.hu