Városunk almenü

Rekordalacsony vízállás a Dunán

2026. július 31.

A Duna vízállása kritikusan alacsony. A hosszan tartó nyári aszály és a vízgyűjtő területeken tapasztalható drasztikus csapadékhiány miatt a folyó vízhozama a korábbi átlagos szint töredékére, közel a harmadára esett vissza.

A szakemberek a mostani állapotot a 2018-as és a 2003-as extrém szárazságokhoz hasonlítják. Akkor is hasonlóan drámai módon húzódott vissza a víz, ám a jelenlegi helyzetet súlyosbítja, hogy már a tavaszi időszak is aszályos volt. Látványát tekintve a folyó most leginkább egy lassú, hatalmas zátonyokkal tarkított folyamra hasonlít, ahol a meder korábban soha nem látott részei, régi hajóroncsok és második világháborús bombák is a felszínre kerülnek.

Milyen problémákat okoz a rendkívül alacsony vízszint?

A tartós kisvíz nem látványprobléma, hanem jelentős gazdasági és környezeti hatással jár. A Duna teherszállító hajói gyakorlatilag leálltak, vagy csak extrém módon lecsökkentett rakománnyal képesek haladni. Több mint egy tucat szállodahajó vesztegel a magyar szakaszon, mert a gázlók mélysége nem engedi át őket. A folyó vízhozamának csökkenése és a víz hőmérsékletének ezzel járó emelkedése kockázatot jelent a part menti ipari létesítmények és erőművek (például a hűtővizet használó Paksi Atomerőmű) biztonságos üzemeltetésére is.

A vízügyi előrejelzések szerint a helyzet érdemi javulásához több száz milliméternyi, tartós csapadékra lenne szükség a vízgyűjtőkön, amire a meteorológiai modellek alapján legkorábban ősszel van halvány esély.

Mi a helyzet a kalászi Duna-part közelében?

Tugyi László budakalászi révész – aki az Ebihal büfé és a Luppa-sziget között szállítja az utasokat – elmondta, hogy a komp közlekedésében az alacsony vízállás nem jelent akadályt, de figyelni kell a zátonyokra. Megemlítette, hogy a sziget túloldala és az Egyfás-sziget között Budakalásznak is van ínség sziklája, egy kis sziklás zátony, ami most kilátszik a vízből. A tartós alacsony vízállás miatt a Luppa-sziget északi csúcsánál található homokzátonyon megtelepedtek a növények, ami azzal a kockázattal jár, hogy állandósulhat az úgynevezett Fácános-zátony.

Tugyi László révész

A Duna-parti üdülőterület közismert alakja Csók László, akinek a pályafutása szintén a Dunához köthető, hiszen évekig a főváros árvízvédelmi, vízügyi és környezetvédelmi projektjeiért felelt. A szakember szerint a tartósan alacsony vízállás leginkább kedvezőtlen következménye nem is a Duna-medrében látszik, hanem a folyam környezetében, a talajból hiányzó vízben mérhető. A problémát sajnos jól szemlélteti az Omszk-tó vízállása. Az alacsony vízszint magával rántja a környező területek talajvízszintjét is, ami kiszárítja a mezőgazdasági területeket és hosszabb távon veszélyeztetheti a parti szűrésű ivóvízbázisokat is.

28 cm-es vízállás

Csók László a budapesti Vigadó téri 28 centiméteres rekordalacsony vízállásról elmondta: ez nem azt jelenti, hogy lábszárközépig érő víz mellett át lehetne sétálni a túlpartra, hanem a vízszintmérés korai időszakában kijelölt szinthez képesti vízállást jelzi.

A folyókon a „0 centiméteres” szintet nem a meder legmélyebb pontján jelölik ki. A Duna magyarországi szakaszán a nullpontokat az 1834. évi történelmi kisvízszinthez igazították. A jelenlegi 28 cm-es vízállás azt jelenti, hogy a folyó felszíne jelenleg 95,25 méter magasan van a tengerszint felett (94,97 m + 0,28 m). Mivel a hajózóút (a meder közepe) jóval a nullpont alá mélyül, a folyó tényleges gázlómélysége a kritikus szakaszokon is megvan, kb. 1,5–2 méter, azaz nem lehet rajta átsétálni.

Csók László vízügyi szakember

A korábbi történelmi mélypont 2018 októberében 33 centiméter volt Budapestnél. Jelenleg már 5 centiméterrel az eddigi legdurvább aszályos rekord alatt járunk és ez még nem a vége.

A Duna budapesti átlagos vízállása az elmúlt százhúsz évben 300 centiméter. Ehhez képest a folyó vízszintje most több mint 3 méterrel van alacsonyabban, emiatt bukkannak elő a zátonyok, a régi hidak maradványai és a hajóroncsok.

A legmagasabb vízállás a 2013-as nagy dunai árvíz idején 891 centiméteren tetőzött ugyanezen mérőpontnál. A valaha mért legmagasabb és a mostani legalacsonyabb szint között több mint 8 méteres (863 cm) a különbség, ami jól mutatja a Duna rendkívül szélsőséges vízjárását.