Súlyos eljárási és környezetvédelmi aggályok a Duna-parton
2022. április 27.
A Budapest Főváros Kormányhivatalához tartozó hajózási hatóság (Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály, illetve annak jogelődje) a budakalászi Duna-parton kishajók fogadására alkalmas kikötő létesítéséről, használatbavételéről és üzemben tartásáról hozott határozatokat az elmúlt években. Ezek a parti természetvédelmi területet és a vele határos önkormányzati ingatlanokat is érintik. A felmerülő jog- és szakszerűségi aggályok tisztázása érdekében dr. Göbl Richárd polgármester a kormányhivatal vezetőjéhez fordult.
A 2018. december 18-án kelt kikötő létesítési határozat az első érdemi döntés a kikötőről. Az engedély 1.2. pontja a kikötő parti területén kb. 90 db (a későbbi határozatokban ennél is több) csónak mellett, nagy teljesítményű hajók tárolására is lehetőséget ad, míg Budakalász Helyi Építési Szabályzata alapján itt kizárólag (a jelenlegi szabályozás alapján maximum 20 lóerős) csónakok tárolására szolgáló felépítmény a megengedett.
Ugyanezen pont szerint a kikötő zúzottkő szórású parti területe nagyszámú vízijármű utánfutón való tárolására alkalmas, miközben az engedélyben felsorolt ingatlanokon a helyi építési előírásoknak megfelelő kötelező zöldfelületi arány így egyáltalán nem teljesülhet.
A hajózási hatóság által kiadott határozat szak- és jogszerűsége szempontjából ugyancsak figyelemre méltó körülmény, hogy a II. pontban a területi adatok között, a városunk tulajdonát képező ingatlan esetében az igénybevétel jogcímeként egy korábban csónakleeresztő (sólya) építéséhez adott olyan önkormányzati közútkezelői hozzájárulás szerepel, amely a kikötő létesítési engedélyezési eljárásának megindításakor már nem volt érvényes.
A kikötő létesítési határozat a városunk tulajdonában lévő ingatlanokat közvetlenül érinti, ezért súlyos, a döntések megsemmisítésére okot adó hibának tartjuk, hogy a hajózási hatóság ügyintézője Budakalászt nem vonta be ügyfélként az eljárásokba.
A döntések közlését is mellőzték: sem a 2018. december 18-án kelt létesítési engedély, sem a 2020. július 8-án kiadott használatbavételi és üzemben tartási engedély címzettjei között Budakalász Város Önkormányzata nem szerepelt. Ugyanígy kimaradt a 2020. augusztus 24-én kelt engedélykijavító határozat címzettjei közül is.
Budakalász csak utólag, kifejezett kérésre értesülhetett a kikötő használatbavételi és üzemben tartási engedélyéhez kapcsolódóan 2021. december 3-án kiadott legújabb, adatváltozást bejegyző határozatról is.
A hajózási hatóság a városunk tulajdonában lévő területről is rendelkezett, Budakalászt mégsem vonta be ügyfélként az eljárásokba és a határozatairól csak kifejezett kérésre, utólag adott tájékoztatást.
Különös aggodalomra ad okot az a körülmény, hogy a kikötő létesítési engedélyezési eljárása során, illetőleg azt megelőzően a környezeti hatások vizsgálata elmaradt. Annak ellenére történt így, hogy a létesítmény NATURA 2000 területet is érint.
Megítélésünk szerint a kikötő környezeti hatásait a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szabályai alapján (3. sz. melléklet 93. pont) a létesítési engedélyezést megelőzően előzetes vizsgálati eljárásban kellett volna feltárni, de ennek nem látjuk a nyomait.
A hajózási hatóság a 2018-as létesítési engedélyezési eljárásban szakkérdésben megkereste ugyan a környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságot, hogy a létesítmény kapcsán feltételezhető-e jelentős környezeti hatás, de annak véleményét eljárási határidőre hivatkozással nem várta be. A környezeti hatások vizsgálata így teljes mértékben elmaradt.
Ez azért aggasztó körülmény, mert a 2020. júliusában kiadott használatbavételi és üzemben tartási engedélyben a terület természetvédelmi kezelője külön felhívta a figyelmet arra, hogy a tárgyi kikötő létesítése táj- és természetvédelmi szempontból kedvezőtlen. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság arra is figyelmeztetett, hogy a kikötő létesítése természetközeli erdőt érint, amelyek állapota egyre inkább romlik, kiterjedésük folyamatosan csökken.
A budakalászi dunai partszakasz többféle védelem alatt áll. Része a Nemzeti/Országos Ökológiai Hálózatnak; része az Európai Unió által létrehozott összefüggő európai ökológiai hálózatnak (Natura 2000); illetve HUDI20034 Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, jó része pedig helyi védettséget is élvez. Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Mindenki, aki a területet szeretné használni, ehhez igazodnia kell.
Az Önkormányzat elkészíttette a teljes budakalászi partszakasz természetvédelmi szakértői vizsgálatát. A megállapítások kiemelik, hogy a közelmúltban történt beavatkozások hatásai egyenként talán kisebbnek tűnnek, de a sok kis hatás összeadódva már igen káros. A védett galériaerő folyamatosan erodálóik.
A természetmegőrzési területen történt beavatkozások felhívják a figyelmet az üzleti célú hasznosítás, valamint a természeti értékek megőrzése, az önkormányzati-lakossági érdekek között egyre élesebb konfliktusokra. Az állami tulajdonú partmeder a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kezelésében van, vagyonkezelői hozzájárulással bérleti konstrukcióban adja át magán és/vagy üzleti célra. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi hatóságként) és a hajózási hatóság különféle létesítményekre adnak ki engedélyeket. Ezek megépítése és használata a védett természeti környezetet közvetlenül, a járulékos gépjármű-forgalom növekedés pedig a környező Duna-partot terheli.
A területhasználatra, létesítésre és üzemeltetésre kiadott engedélyeket az állami, hatósági szereplők egyenként vizsgálják, a természetvédelmi szakember által már károsnak ítélt összeadódó hatásokat azonban sajnos senki sem. A környezeti és a közösségi értékek védelme megítélésünk szerint azonban komplex, a szakági szempontokon túllépő megoldást igényel.
A budakalászi városvezetés ezért is kezdeményezett személyes egyeztetést a kormányhivatal, illetve a hajózási hatóság illetékeseivel. A levél április elején elment, tegnap megérkezett a válasz.
Ebben a jog- és szakszerűségi aggályainkat nem cáfolják, de mint dr. Sára Botond kormánymegbízott írta, „a felvetett kérdéseiket munkatársainkkal közösen teljes körűen áttekinthetik”. Reményeink szerint a találkozóra május 3-án valóban sor kerül.
Fotó: pixabay.com