Szén-monoxid, mustgáz

2023. szeptember 29.

Nyakunkon a fűtési szezon és sajnos az országos hírforrásokban minden évben olvashatunk olyan tragédiákról, amik a nem eléggé körültekintő fűtésből, a pincékben alattomosan terjedő mustgázból, vagy akár az őszi utolsó meleg esték szalonnasütéseiből adódik. 

A szén-monoxid-mérgezés megelőzhető!

 Az otthon tartózkodás önmagában is számos veszélyt rejthet magában. Ezek közül az egyik legveszélyesebb egy mérgező gáz jelenléte, ami leggyakrabban a fűtési időszakban, ám azon kívül is okozhat mérgezést, súlyosabb esetben pedig halált. Ez a gáz a köznyelvben „csendes gyilkosnak” is nevezett szén-monoxid.

Mi is az a szén-monoxid?

A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan”, hisz ez egy színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb, mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen a tünetek, vagyis a rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.

A szén-monoxid-koncentráció

Mivel ez a gáz kis koncentrációban is rendkívül mérgező, egy speciális mértékegységben, ppm-ben (parts per million, milliomod részben) mérik a jelenlétét. Egy ppm-nyi gáz jelenléte annyit jelent, hogy egy köbméter levegőben egy köbcentiméter van belőle. Tekintsük át a csendes gyilkos különböző koncentrációinak az emberi szervezetre gyakorolt hatását.

• 200 ppm koncentrációjú szén-monoxid enyhe fejfájást, fáradtságot, szédülést, és két-három órán belül hányingert okoz.
• 400 ppm töménységű szén-monoxid erős fejfájást okoz egy-két órán belül, három óra elteltével pedig életveszélyessé is válhat.
• 800 ppm koncentráció ebből a gázból hányingert, émelygést, két órán belül eszméletvesztést, három órán belül pedig halált okoz.
• 1600 ppm erős fejfájást, szédülést és hányinger okoz húsz percen belül, a halál egy órán belül áll be.
• 3200 ppm jelenléte már öt-tíz percen belül erős fejfájást, hányingert és émelygést okoz, tizenöt-húsz percen belül pedig halált.
• 6400 ppm koncentrációban már egy-két percen belül tapasztalhatóak e fenti tünetek, a halál beállta tíz-tizenöt percen belül várható.
• 12800 ppm koncentráció néhány percen belül halált okoz.

Ez a gáz annyira mérgező tehát, hogy ha a lakásunk levegőjének 1,28 térfogatszázalékát eléri, három percen belül halált okoz.

Milyen gyakoriak Magyarországon a szén-monoxid-mérgezéses esetek?

Évente átlagosan 600 esetben riasztják a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit szén-monoxid-mérgezéssel összefüggő esethez. Az esetek felében kisebb-nagyobb mértékű szén-monoxid-mérgezés is történik, melyek évente átlagosan 10 ember életét követelik.

Hogyan keletkezhet otthon szén-monoxid és mit tehetünk ellene?

Mivel a szén-monoxid-mérgezések gyakorisága megnő a téli időszakban, így tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba, pedig az év egészében jelenlévő veszélyről van szó. A szén-monoxid veszélyes mennyiségű feldúsulása a lakásban alapvetően három okra vezethető vissza:

• Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása.
• A nyílt lánggal égő berendezés levegő-utánpótlása nem biztosított.
• Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása, vagy a kéményseprés

Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása

A balesetek megelőzését úgy alapozhatjuk meg legjobban, hogy a tervezéssel, kivitelezéssel és az üzembe helyezéssel megfelelő szakembert bízunk meg. Soha ne becsüljük alá ezeket a feladatokat, a tervező, a tervek szerint eljáró kivitelező és az üzembe helyezéshez szükséges szakemberek gondos munkája garantálja a rendszerek biztonságos működését.

A nyílt lánggal égő berendezés levegő-utánpótlása nem biztosított

A hőt termelő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén. Egy köbméter földgáz tökéletes elégetéséhez például körülbelül tíz köbméter levegő szükséges. Azok a berendezések, amelyek nyílt égésterűek, vagyis a szoba levegőjét használják az égéshez, szellőzőkön és az ajtók és ablakok légrésein keresztül juthatnak oxigénhez.

Kéményáramkör

A fűtési költségek csökkentése miatt napjainkban igen népszerű a régi nyílászárók cseréje, és helyettük jól szigetelő ajtók, ablakok beszerelése. Az évszázadokon át használt fakeretes nyílászárók légrésein az égéshez szükséges levegő akadálytalanul áramolhatott be a lakótérbe. Az újonnan beszerelt, jól szigetelő nyílászárók légáteresztő képessége minimális, ezért jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége. Ha más módon nem biztosított a levegő pótlása, akkor a tüzelőberendezés gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség oxigénjét, és vákuum keletkezik. Így a levegő-utánpótlás hiánya miatt a kémény – bármennyire megfelelő műszaki állapotú – nem képes az égésterméket elvezetni, szellőzése megfordul. Egyre tökéletlenebb égés alakul ki, és a szén-monoxid halálos mennyiségben való megjelenése csak idő kérdése.

Szellőzőrácsok letakarása

Gyakori, hogy a szellőzőrácsokat takarékossági szempontok miatt letakarják, ami roppant veszélyes. Fogadjuk meg a régi tiltó táblák tanácsait: a szellőzőnyílások eltakarása tilos és életveszélyes!

A mérgezéses esetek körülbelül egynegyede a fürdőszobában következik be, hiszen e helyiségek alapterülete és légtere jellemzően kicsi. A vízmelegítő, vagy a kazán működése során elhasználja a helyiség levegőjét, ezért nagyon fontos a fürdőszoba megfelelő szellőzéséről gondoskodni. Ha letakarjuk a szellőzőt, máris életveszélyes állapotot teremtettünk.

A fürdőszobai gázüzemű készülék működésére jelentősen kihat az, ha a használatával egy időben a konyhában, vagy a mellékhelyiségben elszívó működik. Ebben az esetben ugyanis nem jut megfelelő mennyiségű levegő a fürdőszobai gázkészülékhez, visszaáramlik az égéstermék és fennáll a veszélye a szén-monoxid-szint megemelkedésének.

A szén-monoxid-mérgezés tehát több légmozgást előidéző épületgépészeti berendezés együttes használata miatt is kialakulhat!

Más épületgépészeti berendezések jelentősen ronthatják a tüzelőberendezések levegőellátását és az égéstermék elvezetését. A konyhai páraelszívók, a mellékhelyiségek szagelszívói, különböző tüzelőanyaggal üzemeltetett kéményes, nyílt égésterű tüzelőberendezések lakáson belüli együttes üzemeltetése, a központi porszívó, a szárítós mosógép, a mobil klíma egyidejű működése mind szerepet játszhat a csendes gyilkos keletkezésében.

Ha az épület minimális légáteresztő képességű nyílászárókkal van felszerelve, ezek a berendezések egyidejű működtetése is képes megfordítani a kéményekben az áramlás irányát, ami ideális a szén-monoxid keletkezésének. A kandallók kéményei ugyanilyen hatást fejtenek ki a gázzal üzemelő berendezések kéményeire (nem feltétlenül a kandalló termeli a szén-monoxidot, hanem a kandalló üzemeltetése során a gáztüzelő-berendezés kéményében fordul meg az áramlás iránya).

Egy lakásban tehát ezen épületgépészeti berendezéseket összességében kell kezelni, rendszerként kell rájuk tekinteni, nem pedig egymástól független fűtő-, főző-, melegítő eszközökre. Az egyik akadályozhatja a másik levegő-utánpótlását, együttes üzemeltetésük így halálos gázkoncentrációt is eredményezhet. Beszerzésük, felújításuk, az épület szellőzésére kiható átépítés során minden esetben konzultáljunk szakemberekkel!

Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása, vagy a kéményseprés

A lakásban lévő por és a pára szennyezi a tüzelőberendezés hőcserélő felületeit és gátolja az égéstermék elvezetését, ami szintén kedvez a szén-monoxid keletkezésének. Kifejezetten javasolt a gázfogyasztó-berendezéseket évente szakemberrel felülvizsgáltatni, ez egyébként a berendezések olcsóbb üzemeltetéséhez is hozzájárul.

A legtöbb tüzelőberendezésnek elengedhetetlen része a kémény. Amennyiben a kémény járata leszűkül (behulló tégla, vakolat, beköltöző madarak, darazsak miatt), akkor a helyiség levegőjét használó, lánggal égő berendezés égésterméke visszaáramlik a lakásba. Ha ez bekövetkezik, a lakásban lévő levegő szén-monoxid-koncentrációja drasztikusan megemelkedik.

A kémények fokozott igénybevételnek vannak kitéve (korrózió, fagy, dinamikus hőterhelés, lerakódások), emiatt az említett keresztmetszet-szűkületek előbb-utóbb óhatatlanul kialakulhatnak. Ezért elengedhetetlen a kémények rendszeres ellenőrzése, ezek során ugyanis a hibák felderíthetőek, megszüntethetőek, a tragédia pedig megelőzhető. A saját érdekünk tehát, hogy ne akadályozzuk a rendszeres kéményseprői ellenőrzést, felülvizsgálatot, szükség szerint a kémény tisztítását, és fogadjuk meg a szakember tanácsait.

Mit tegyünk, ha valaki szén-monoxid-mérgezést szenvedett?

Szén-monoxid-mérgezés esetén több dologra is figyelnünk kell, amikor a bajbajutottakon segítünk. A helyiségben vagy akár az egész lakótérben még mindig kimutatható lehet a mérgező gáz, ezért azonnal hozzuk ki a bent tartózkodókat és ne lélegezzünk az érintett területen! A szabad levegőn helyezzük biztonságba a mérgezést szenvedett embereket, ha pedig már el is ájultak, helyezzük őket stabil oldalfekvő helyzetbe! A lehető legrövidebb időn belül kérjünk szakszerű segítséget, értesítsük a katasztrófavédelmet és a mentőket az ismert segélyhívó számokon! Amennyiben lehetőségünk van a tüzelő-fűtő berendezés biztonságos lekapcsolására, a szellőztetésre és a gázrendszer főcsapjának elzárására, ezeket is tegyük meg.

Ha valaki érzi magán a szén-monoxid-mérgezés tüneteit, azonnal menjen a szabad levegőre, és tárcsázza a 112-es számot, vagy a katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 105-ös segélyhívó számon.

Milyen tüzelőberendezést vásároljak?

Új tüzelőberendezések kiválasztása során célszerű a külső levegőt közvetlenül használó, a helyiségek légterétől függetlenül üzemeltethető, zárt égésterű berendezéseket előtérbe helyezni. Ilyen készülékek és szakszerű égéstermék-elvezetők használata esetén gyakorlatilag kizárhatjuk a szén-monoxid megjelenését.

Hogyan tudhatom a legnagyobb biztonságban az otthonom a szén-monoxiddal szemben?

Ha minden óvintézkedést megtettünk, tehát a berendezéseinket, épületgépészeti rendszerünket műszakilag megfelelő állapotban tudjuk, biztosított ezek levegő-utánpótlása, tisztában vagyunk az együtt üzemeltetés veszélyeivel, valamint beengedtük a kéményseprőt a lakásba, akkor megfelelő biztonságban tudhatjuk magunkat, szeretteinket és háziállatainkat. Azonban, még ez sem zárja ki egy hirtelen meghibásodásból fakadó szén-monoxid-mérgezés veszélyét.

Ha növelni akarjuk a biztonságunkat, akkor érdemes szén-monoxid-érzékelőt vásárolni.

Milyen szén-monoxid-érzékelőt vásároljak?

Érzékelőt csak megbízható forrásból, műszaki cikkeket forgalmazó üzletben szabad vásárolni. Vásárlásnál keressék a magyar nyelvű használati utasítással rendelkező és megfelelő minőségű készülékeket. A néhány ezer forintos érzékelők megbízhatósága jellemzően nem megfelelő, ezek hamis biztonságérzetet keltenek bennünk.

A szén-monoxid-érzékelők tehát csak akkor tudják betölteni funkciójukat, ha megbízható típust szerzünk be, és azt a gyártó előírásainak megfelelő helyre és megfelelő módon telepítjük. Fontos tudni, hogy ezeknek érzékelőknek is van szavatossági idejük. Javasolt az eszközt kétévente megfelelő tanúsítványokkal rendelkező laboratóriumban bevizsgáltatni. A szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését soha ne végezzék el otthon. Egy kipufogóhoz tartott, vagy cigarettafüsttel lefújt érzékelő jelez ugyan, ám olyan terhelést kap a „házi teszt” során, hogy a további biztonságos működésre, életmentésre alkalmatlanná válik. Az érzékelők élettartama általában 5 év, ennek lejárata előtt le kell cserélni a készüléket.

Megéri az érzékelő használata

A katasztrófavédelemhez a mérgező gázzal kapcsolatban beérkező segélyhívások évről évre növekvő számából is jól látható, hogy egyre többen használnak szén-monoxid-érzékelőt Magyarországon.  Azokban a lakásokban, ahol volt érzékelő, nem történt haláleset. Baleset adódhat abból is, ha az érzékelőt nem a megfelelő helyre telepítik, lemerült benne az elem, lejárt a szavatossága, de abból is, ha rossz minőségű készüléket vásároltak. A statisztikai adatokból jól látszik, hogy egy érzékelő megvásárlása biztosan megtérülő beruházás, a gondosan megválasztott, jó helyre telepített szén-monoxid-érzékelő életet menthet. A katasztrófavédelem 2012-ben hozta létre az Országos Tűzmegelőzési Bizottságot, amely az egyik legfontosabb feladatának tekinti a lakosság szén-monoxid-mérgezés témakörében történő széles körű tájékoztatását.

Szén-monoxid a garázsban

Hasonló veszélyforrást okozhat a gépjárművek zárt térben (garázs, mélygarázs, alagút) történő üzemeltetése. Kerüljük tehát az ilyen helyeken való huzamos tartózkodást, a járművet csak a feltétlenül szükséges ideig járassuk és ha van ilyen, figyeljük a szén-monoxid-érzékelő jelzését.

Összegzés

• Gondoskodjon arról, hogy a kéményseprők a rendszeres ellenőrzést elvégezhessék, a feltárt hiányosságok megszüntetésével együtt járó költségeket ne tekintse feleslegesnek, az a biztonság alapfeltétele!
• Rendszeres időközönként vizsgáltassa meg, hogy tüzelőberendezései megfelelőek-e!
• Körültekintően üzemeltesse tüzelőberendezéseit, mindig gondoskodjon megfelelő levegő-utánpótlásról!
• Használjon szén-monoxid-érzékelőt, válasszon megfelelő típust és tartsa be a gyártó előírásait!

Mustgáz!

A szüreti időszak kezdetével a borospincék veszélye!

A szüreti időszak kezdetén az esetleges balesetek megelőzése érdekében fontos figyelmeztetni a lakosságot a must erjedésének veszélyeire. A mustgáz a must erjedése során felszabaduló szén-dioxid. Ez a gáz színtelen, szagtalan, a levegőnél körülbelül másfélszer nehezebb, zárt helyiségekben, a levegőt kiszorítva, a föld közelében terül el. Nagyobb koncentráció belégzése oxigénhiányos állapotot okozhat, ami kihat a központi idegrendszer működésére. Ennek jelei szédülés, hányinger, álmosság, mentális zavar és eszméletvesztés. Nagyon fontos ilyenkor a borospincét üzemeltetők odafigyelése, mivel a szén-dioxid a borkészítés folyamata során, erjedés közben szabadul fel olyan mennyiségben, hogy az gondot tud okozni.

Megelőzés

Sajnos sokan nem veszik komolyan, hogy a pincékben alattomosan terjedő mustgáz cselekvésképtelenné teszi az áldozatait, és halálos veszélyt jelenthet.

A mustgáz mérgezés évről évre sok halálos áldozatot követel!

Magyarországon évente 40-50-szer riasztják ilyen esethez a tűzoltókat. A riasztások körülbelül felénél viszont már nem tudnak segíteni, mert nagyon gyorsan létrejön az oxigénhiányos állapot, az eszméletvesztés és a haláleset.

Védelmi intézkedések: A mérgezés/ fulladás elkerülése érdekében fontos a pincék megfelelő szellőztetése, ennek érdekében alkalmazzon folyamatosan működő szellőztető berendezéseket, és rendszeresen ellenőrizze, hogy azok működőképesek-e. Szereljenek fel a pincében gázérzékelő riasztóberendezést! A bort zárt hordóban kell tartani, vagy a mustgáz elvezetésről gondoskodni kell! Amíg egyikünk a pincében tartózkodik, addig a másik kintről felügyelje a bent tartózkodót!

A gyakran alkalmazott gyertyaláng próba nem százszázalékosan megbízható, de megfelelő körültekintéssel alkalmazható: egy rúdhoz rögzített égő gyertyát tartson maga előtt térdmagasságban. Ha a láng elalszik ez a mustgáz jelenlétére és oxigénhiányra utal, ezért azonnal hagyja el a helyiséget, menjen szabad levegőre!

Ha baj van

Gyakori probléma, hogy megfelelő védelem nélkül próbálnak segíteni az áldozaton. Elővigyázatlanul ne rohanjunk be a pincébe a sérülthez segítséget nyújtani, mert lehajolva belélegezzük a mustgázt, és előfordulhat, hogy magunk is áldozatul esünk! Sem a gázálarc, sem a gázmaszk nem nyújt védelmet az oxigénhiányt okozó mustgáz ellen, csak palackos, sűrített levegős légzőkészülékben lehet biztonságosan lemenni egy szén-dioxiddal telített pincébe. Ezért aki mustgázzal kapcsolatos balesetet észlel, először azonnal hívja a 112-es segélyhívó számot, a helyszín (pl. külterület) és a megközelítési útvonal pontos megjelölésével tegyen bejelentést, majd ha úgy ítéli meg nyújtson segítséget!

A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontja:[(4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:]b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.

Azaz fenti jogszabályi rendelkezés alapján ott lehet avart és kerti (növényi) hulladékot égetni, ahol azt önkormányzati rendelet szabályozza, és engedélyezi.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében tilos a növényzet, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett, vagy kerti hulladék szabadtéri égetése, kivéve, ha azt külön jogszabály – pl. növény egészségügyi okból hatósági engedély beszerzése mellett – megengedi.

Az időjárási előrejelzések alapján a tűzgyújtási tilalmat az erdőgazdálkodásért felelős miniszter hirdetheti ki, melyről az alábbi helyeken lehet tájékozódni: www.katasztrofavedelem.hu és a www.erdotuz.hu weboldalon.

A tűzgyújtási tilalom kihirdetését követően tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.

A lakosság a lakóhelye környékén lévő erdőterületekről az interaktív erdőtérképen találhat további információkat.

A szabadtéri tűzgyújtás esetei és tennivalók: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban OTSZ) rendelkezései alapján:

• Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.
• Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint

végezhető:

1. a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a

tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló

gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

• b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter

szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,

• c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik

szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

• d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.
• A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése során az előző bekezdések szabályait kell alkalmazni.

Avar és kerti hulladék égetése: Ha jogszabály másként nem rendelkezik a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

Avar és kerti hulladék égetését csak az adott település önkormányzata engedélyezheti rendeletében, de égetni ebben az esetben is csak a rendeletben meghatározott helyen, napokon és módon szabad. Amennyiben nincs rendelet, akkor az OTSZ alapján tilos az égetés.

Bográcsozás, sütögetés: (tűzveszélyes tevékenység) Tűzgyújtási tilalom idején is megengedett a szalonna sütés, bográcsozás saját belterületi ingatlanon, amennyiben az időjárási viszonyok ezt lehetővé teszik, a szükséges óvintézkedések megtétele, vagyis a tűz eloltásához szükséges eszközök, anyagok biztosítása mellett.

A tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tevékenységet befejezték, azt azonnal el kell oltani.

A tevékenység csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és minden olyan körülményt meg kell szüntetni, ami további tüzet okozhat, pl. a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanságra, felelőtlenségre vezethető vissza, holott sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk környezetünket és a levegő tisztaságát.

Szabadtéri tűzgyújtás előtt az alábbiakkal kell tisztában lenni:  

• Tűz soha nem hagyható felügyelet nélkül.
• Legyen a közelben megfelelő mennyiségű oltóanyag (víz, homok, tűzoltókészülék).
• Gondoskodni kell a tűz irányításához szükséges kézi szerszámról (gereblye, lapát, vasvilla).
• Feltámadó szél esetén azonnal el kell oltani a tüzet.
• Belterületen csak ott szabad kerti zöldhulladékot égetni, ahol ezt a települési önkormányzat rendeletben szabályozza. Amennyiben nincs ilyen rendelet, tilos az égetés.
• Az önkormányzati rendeletek meghatározzák az égetés napját vagy napjait, valamint az időkeretet is. Más időpontban tüzet gyújtani tilos!
• A külterületi tarlóégetés és vágott növények égetése bejelentéshez kötött, amelyet a munkálatok előtt öt nappal kell az illetékes hivatásos katasztrófavédelem területi szervnél írásban jelezni.
• Baj esetén hívja a 112-es segélyhívó számot és kérje a tűzoltók segítségét.

 A jogszabályi tilalom ellenére, illetve jogszabálytól eltérően végzett tűzgyújtási tevékenység miatt a jegyző, a környezetvédelmi hatóság és a tűzvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.

fotók: unsplash.com