„Szépbe szőve” 50(+1) éves a Lenvirág – örömünnep dupla gálával

2023. május 02.

Szombaton végre méltóképpen megünnepelte az ötven éves fennállását a budakalászi Lenvirág Táncegyüttes Szentendrén, ahol kétszer is megtöltötték a Hamvas Béla PMK nézőterét vendégeikkel.

A Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárba hamarabb érkeztünk. A folyósón aprócska gyerekek frissen vasalt népviseletben, izgatottan toporogtak az aulában. Az utolsó, helyszíni próbájukra készült a Táncegyüttes legfiatalabb, óvodásokból álló csoportja a Manócska. A folyósón nagyobb lányok színes szoknyáikban fényesítették a karaktercipőiket vagy épp egymás hajából szalagokkal feszesre font copfokat varázsoltak.

A hozzátartozók büszkén figyelték a készülődést. A vendégek lassanként érkezve köszöntötték egymást, régi ismerősök sztorizgattak korábbi lenvirágos éveikről. Délután négy órára megtelt a Pest Megyei Könyvtár színházterme, az elsötétített nézőtérről feltűnt a népies kellékekkel berendezett régi időket idéző színpad. A gálaműsor háziasszonya Szabó Zsuzsanna volt, a Lenvirág Táncegyüttest alapító Szabó Ferencné Erzsi néni lánya, aki egykor szintén a tánccsoport tagjaként táncolt.

Az előadás első fellépői a Táncegyüttes legmagasabb létszámú, kisiskolásokból álló Magocska csoport tagjai voltak. A vidám gyermekhangok, az ifjú táncosok ügyes lépései és a figyelemfelkeltő koreográfia az első percekben magával ragadta a közönséget. Az élő muzsikát a gála alatt a Sárarany Zenekar biztosította, akiknek a játékára a közönség sorai mellett is a kisebbek táncra perdültek.

A Magocskák után sorra felléptek az óvodás Manócska csoport mezítlábas apróságai, a felső tagozatosokból álló Palánták és a felnőtt Lenvirág csoport. A délután folyamán megmutatták tudásukat az anyukákból megalakult Lenmamik, de három korábbi tánccsoport is összeállt az ötven éves fennállást ünneplő előadásra. Az a csoport is, akiknek tagjai még Erzsi néni keze alatt tanulták meg az első lépéseket és egészen felnőttkorukig hétről hétre együtt járták a néptáncot. Ebből a csoportból Liszkai Gyula a következőképpen emlékezett vissza egykori lenvirágos éveikre:

„LENVIRÁG”

• kb. 20 évnyi sztori
• szakkör, zene, de nem olyan…, mégis érdekes
• új zenekari élmény, hurcolni a hangszereket, követni a táncosokat
• az Ikarusz kemény ülése, sokszor hetekig
• konferálás, aztán „…Három és!”, álmomból felkeltve is: „Nem messze van ide Kalocsa”
• táncpróbák zongorával a „pártházban”, saját kulcs hozzá, később saját zenekar, mindenféle
• első külföldi út, első fesztivál, első szerelem, első csalódás, első program minden hétvégére…
• dohos szagú próbatermek, illatos főterek, szorító csizma, de jól áll, paraszting, kevésbé áll jól
• népzenei iskola, nyenyere, duda, brácsa, harmonika, dob, kutyafüle, utcazene, menettánc…
• öltözés buszban, tornateremben, színpad mögött, wc-ben, parkban (ott alvás is)
• holnap kilépek, nem, még maradok, majd holnapután, á dehogy lépek ki, próba, fellépés, utazás
• Erzsi néni a hátán visz minket, nekünk csak ott kell lenni, „…Három és!”
• vendéglátó családok, új szülők egy hétre, barátságok, tengerpartok, repülővel óriás bőgőtok cipelve, harmonikám továbbment NewYorkba, jajj.
• esküvőm, templomkertben Lenvirág tánccal köszönt… akkor ez most a családom? lehet
• saját zenekart vezetek, hurrá, új tagok, régi tagok, ősrégi tagok, zenei nonszensz magyart és svábot is játszani… mégis megy
• fesztivál, turné, utazás, utazás, utazás… aztán egyszer csak mégis kilépünk, más zenél helyettünk
• még néha most is álmodom, hogy buszról le, hangszerem a tokban, de Erzsi néni már beszámol hogy, ”…Három és!”…kár, hogy már nem számol be többé…

Beszámolt mindenkinek, hogy elkezdje az életét, megtanuljon közösségben a legjobban teljesíteni, szeretni hazáját-kultúráját, tartalmasan megismerni a világot, közben nem elfelejteni faluját, közösségét, önmagát…

Lenvirág…húsz év…nem cserélném

A lebilincselő előadásokat minden esetben vastaps követte. A Lenvirágos csoportok betanítása és a koreográfiák mellett a műsor dramaturgiáját a dekorációt is beleértve szerkesztette és rendezte az Együttes két nagyszerű művészeti és szakmai vezetője Pukli Gabriella és Gyémánt Ádám, akiknek ezúttal is szeretnénk az egész város nevében köszönetet mondani lelkiismeretes, odaszánt munkájukért! A „Szépbe szőve” gálaműsor minden résztvevőnek adott valami kincset az elmúlt ötven évből; kulturális örökséget, népzenei élményt, emlékeket, nosztalgiát, új ambíciókat és egy kis részt Budakalászból. Köszönjük az élményt és továbbra is Isten éltessen, Lenvirág!

Gulyás Rita

A gálaműsorra való felkészülésről és a jubileumi előadásról a beszámolót a Budakalászi Hírmondó hamarosan megjelenő májusi számában olvashatják.